Ukrajna NATO- és EU-tagságát is szorgalmazzák az Európai Parlament képviselői, akik szerint háborús bűntettként kell kezelni az ukrán gát felrobbantását. Kiderült az is, hogy az egymással kiélezett belpolitikai vitákat folytató lengyel kormánypárt és ellenzék Ukrajna ügyében közös nevezőn van.
Hívják meg Ukrajnát a NATO-ba – erre szólította fel az Európai Parlament a katonai szövetséget, amelynek tagjai néhány héten belül Vilniusban tartják soron következő csúcstalálkozójukat. Ha a NATO-ba még nem is, de a csúcsra már meghívták az ukránokat, a hadban álló országot Volodimir Zelenszkij elnök képviseli majd.
Az orosz–ukrán háború legújabb fejleményeiről szóló vitát követően egy állásfoglalásról döntöttek a képviselők, amelyet nagy többséggel szavaztak meg. Ebben szerepel a NATO-ra vonatkozó utalás, illetve az is, hogy a Nova Kahovka-i gát Oroszország általi lerombolása háborús bűnnek minősül. Kijelentették továbbá, hogy átfogó uniós újjáépítési és helyreállítási csomagra van szükség Ukrajna számára, és azt is támogatja a parlament, hogy még idén megkezdődjenek az EU-csatlakozási tárgyalások.
Ehhez kapcsolódóan: Párizs több pénz helyett újragondolná az EU kiadásait
Zöld utak Nyugat felé
Az EP-képviselők felszólították a NATO-szövetségeseket, hogy egyengessék az utat Kijev előtt annak érdekében, hogy csatlakozhasson a védelmi szövetséghez. A 425 igen, 38 nem szavazattal, 42 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban hangsúlyozzák: arra számítanak, hogy „a háború befejezése után elindul a csatlakozási folyamat, és a lehető leghamarabb lezárul”.
A teljes jogú tagság eléréséig az EU-nak és tagállamainak a NATO-szövetségesekkel és a hasonló gondolkodású partnerekkel szorosan együtt kell működniük Ukrajnával a biztonsági garanciák ideiglenes keretének kidolgozásában – állítják az EP-képviselők –, amelyeket azonnal a háború után végre kell hajtani. A parlament hangsúlyozza, hogy Ukrajna integrációja a NATO-ba és az EU-ba fokozná a regionális és globális biztonságot, és erősítené az Ukrajna és az euroatlanti közösség közötti kötelékeket.
A lehető leghatározottabban elítélik a kahovkai gát június 6-i lerombolását Oroszország által, amely háborús bűncselekménynek minősül, azért is, mert kiterjedt áradásokat okozott, környezeti katasztrófát és ökocídiumot előidézve. „A nemzetközi jog szerint felelősségre vonják mindazokat, akik felelősek a háborús bűnökért, beleértve a gát lerombolását is” – teszik hozzá.
A képviselők kiemelik annak fontosságát, hogy Ukrajna újjáépítését összekapcsolják az EU-csatlakozási előkészületekkel és a folyamatban lévő belső reformokkal, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a sérült infrastruktúra és az ipari kapacitás újjáépítését az építsd vissza jobban elvnek és az európai zöldmegállapodásnak megfelelően kell végrehajtani.
A parlament megismételte, hogy támogatja az Európai Tanács tavalyi döntését, amellyel EU-tagjelölti státuszt biztosítottak Ukrajnának. A képviselők egyértelmű utat kérnek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, amelyek kellő támogatással már idén elkezdődhetnek.
Ehhez kapcsolódóan: Brutális halpusztulás a kahovkai víztározóban, Ukrajna ökocídiumot emleget
Harctéri borzalmak
A témáról szóló parlamenti vita kapcsán a svéd elnökség és a magyar kormánypárt képviselője is a béke fontosságát hangsúlyozta. Jessika Roswall Európa-ügyi miniszter kijelentette, hogy „Zelenszkij békeformuláját támogatjuk. Senki sem akarja jobban a békét, mint az ukránok, függetlenségük és területi épségük tiszteletben tartása mellett.” Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő – aki egyébként nem szólalt fel, helyette közleményt küldött – szerint ha béke lenne, a gát sem robbant volna fel.
„Mi, magyarok, együttérzünk a sorscsapást elszenvedőkkel. Magyarország – az alaptalan vádakkal ellentétben – ismét elsők közt sietett az árvíz sújtotta ukrán lakosság megsegítésére – mondta Bocskor Andrea. – Magyarország a kezdetektől kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, elítéli az orosz agressziót és minden olyan cselekedetet, amely emberek millióinak okoz szenvedést. Mi továbbra is a béke pártján állunk, mivel a békével ez a tragédia is elkerülhető lett volna!”
Szóba került az újjáépítés is. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke azt mondta, hogy egyes régiókban már most megkezdődhet a helyreállítás. Kijelentette, hogy ebbe be kell vonni az orosz pénzügyi eszközöket is, vagyis az oligarcháktól lefoglalt, befagyasztott vagyontárgyakat, bankbetétet. (Sőt később a lengyel Witold Jan Waszczykowski ezt kiegészítette azzal, hogy a Katargate-ügyben lefoglalt eurómilliókat is erre a célra kellene felhasználni.) Dombrovskis hozzátette, hogy Ukrajna felkészülése az EU-tagságra a háborús körülmények között is megfelelő ütemben halad. Ezzel kapcsolatban azonban többek annak adtak hangot, hogy – mint ahogy ez már bevett eljárásnak számít – először a NATO-tagság felé kell megnyitni az utat, mert a katonai szövetség elegendő biztonsági garanciát jelent az uniós tagsághoz.
A Fidesszel egyébként korábban nagyon, most már visszafogottabban rokonszenvező lengyel kormánypárti politikusok igen keményen fogalmaztak. Anna Fotyga képviselő azt mondta, hogy „a Nova Kahovka-i gát felrobbantásával az Orosz Föderáció ismét a gonosz arcát mutatja”. Kijelentette, hogy „Nova Kahovka felrobbantása nemcsak az emberek szenvedését jelenti, hanem az Orosz Föderáció teljesen új hadviselési módszerét, egyértelműen aszimmetrikus módszereket. Pozitívan kell reagálnunk az ukrán nép akaratára, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ország mielőbb csatlakozzon a NATO-hoz és az EU-hoz.”
Ebben a kérdésben aligha van vita a lengyel kormánypárt és a lengyel ellenzék között. Radosław Sikorski volt külügyminiszter, a lengyel ellenzék meghatározó alakja például azt mondta, hogy a gátrobbantásnak is szerepelnie kell a vádpontok között, amikor a bűnösöket felelősségre vonják. Majd feltette a kérdést, ami akár Budapestnek is szólhat: „Aki Putyinnal akar tárgyalni, az rá akarja bízni országa biztonságát egy ilyen emberre?”
Hozzászólt a vitához Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője is. Kijelentette, hogy Oroszország legyőzése után Európa ugyanúgy fogja támogatni Ukrajnát az újjáépítésben, mint az önvédelemben, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a lelki helyreállításra is összpontosítani kell majd.
„A harcterek borzalmait megélt férfiakat, megerőszakolt nőket, árván maradt gyermekeket, vagyis traumát hordozó emberek millióit kell majd segítenünk, hogy fel tudják majd dolgozni azt, amin keresztülmentek, hogy aztán utána egy európai, demokratikus társadalmat tudjanak felépíteni, hiszen ez az euroatlanti csatlakozás egyik fontos feltétele” – mondta Gyöngyösi.
Ehhez kapcsolódóan: Lövik őket, de mentik az árvíz miatt csapdába esett időseket Herszonban
Zelenszkij a szekrényben
Nem volt mindenki ennyire elkötelezett. Milan Uhrík szlovák szélsőjobboldali képviselő határozottan úgy vélte, hogy az Egyesült Államok és az amerikai érdek irányítja az európai politikát, és az EU-nak nem kellene megoldani akarni azokat a gondokat, amelyeket nem ő okozott. „Mindennap az ukránok gondjaival foglalkozunk, ha kinyitom az irodai szekrényemet, Zelenszkij ugrik ki belőle. Nevezzük inkább Ukrán Uniónak az EU-t” – érzékeltette a helyzetet Uhrík képviselő.
A szlovák politikus egyébként nemmel szavazott az Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásról. Ennél kifinomultabban határolódott el a témától az összes fideszes képviselő, akik semmilyen gombot sem nyomtak meg a voksolás során. (A szavazólap itt található.)
