Kiállítás nyílt az ukrajnai háborúról a városban, ahol Anne Frank írta második világháborús naplóját, miközben családjával bujkált a brutális náci megszállók elől. Olyan naplókat mutatnak itt be, amelyek több mint háromnegyed évszázaddal később komor visszhangját adják annak, amit ő élt át.
Az amszterdami városházán csütörtökön megnyílt kiállítás úgy mutatja be az ukrajnai háborút, ahogy a pusztító konfliktusba belekeveredett gyerekek látják.
„Ez a kiállítás a fájdalomról szól, a gyerekek szemén keresztül – mondta a megnyitón Hrisztina Hranovszka, az ötlet kidolgozója. – Minden felnőttet szíven talál, ha találkozik azzal a szenvedéssel és gyásszal, amit az oroszok háborúja hozott el a gyermekeinknek” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Több fronton zajlik a háború – Drasztikusan megnőtt a családon belüli erőszak Ukrajnában
A Háborús naplók olyan írásokat mutat be, amilyeneket Anne Frank is írt az egyik amszterdami csatorna mentén fekvő ház titkos melléképületében. De olyan háborús traumáknak is szemtanúi lehetünk rajtuk keresztül, amelyeket az ukrán gyerekek modern eszközökkel, fotókon és videókon rögzítettek és dolgoztak fel.
Ott vannak köztük a most 15 éves Mikola Kosztenko alkotásai is, aki 21 napot töltött ostrom alatt Mariupol kikötővárosában.
A dél-ukrajnai kikötővárost érő könyörtelen támadás Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna legyőzésére irányuló törekvésének jelképe lett röviddel azután, hogy Oroszország tavaly februárban megtámadta szomszédját. De nemcsak ennek a szimbóluma, hanem a 430 ezres város és lakói ellenállásáé és ellenálló képességéé is.
Kosztenko akkori képei kék golyóstollal készültek füzetből kitépett papírlapokra – ez volt minden, amihez hozzájutott. Az egyik rajz azt az apró pincehelyiséget mutatja, ahol ő és családja az orosz lövedékek elől keresett menedéket, mielőtt végre sikerült kijutniuk a városból.
„A lelkem van ott ezekben a képekben, mert ez az, amit átéltem Mariupolban. Amit láttam, amit hallottam. Szóval ez az én tapasztalatom és ez a reményem” – mondta Kosztenko tolmács segítségével.
Katya Taylor kurátor szerint a naplók és a művészi alkotások hasznos védekező mechanizmust jelentenek a gyerekeknek.
„Sokat beszélünk mentális egészségről és terápiáról, de ők jobban tudják nálunk, hogy mit kezdjenek magukkal” – mondta. Az Amszterdamban kiállított naplók, műalkotások, fotók és videók „egyfajta terápiás munkát jelentenek sokuk számára” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: „Láttunk egy rakétát közvetlenül felettünk” – Interjú az egy évvel ezelőtti orosz támadásban meghalt Liza édesanyjával
A gyerekek helyzete az ukrajnai háborúban már széles körű nemzetközi elítélést váltott ki. Ukrán tisztviselők szerint több mint ötszázan haltak meg közülük.
Az UNICEF becslései szerint másfél millió ukrán gyermeket fenyeget a depresszió, a szorongás, valamint a poszttraumás stressz okozta zavarok és más mentális egészségügyi problémák, amelyek mind tartós következményekkel járhatnak.
A Nemzetközi Büntetőbíróság márciusban elfogatóparancsot adott ki Putyin és gyermekjogi biztosa, Maria Lvova-Belova ellen, akiket személyesen tesz felelőssé ukrajnai gyermekek elrablásáért.
Kosztenkónak a rajzolás és a festés egyben terápia is – eszköz a traumatikus események feldolgozásához és rögzítéséhez, hogy soha ne merülhessenek feledésbe.
„Ez is egy módja az átélt érzelmek átmentésének. Hogy a jövőben is emlékezzek rájuk, mert ez fontos” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Zelenszkij halálát kívánják a Belaruszba deportált ukrán árváknak szóló gyerekkoncerten
A legfiatalabb naplóíró, a tízéves Jehor Kravcov is az ostromlott Mariupolban élt. A naplója mellé kitett szövegben azt írja: korábban arról álmodott, hogy építész lesz, de a város ostrománál átélt tapasztalatai miatt meggondolta magát.
„Amikor végre feljöttünk a pincéből, és nagyon éhes voltam, úgy döntöttem, hogy szakács leszek, és az egész világot etetni fogom – írja. – Hogy minden ember boldog lehessen, és hogy ne legyen háború.”