Az EU tagállamai egy újabb magyar akadályon átlépve hétfőn jóváhagyták az orosz valutatartalékok kamatbevételeiből fedezett katonai támogatás első, 1,4 milliárd eurós kifizetését Ukrajnának. Az EU megkerülős csele azon a jogi véleményen alapult, hogy Magyarország azzal, hogy egyszer már tartózkodott a mechanizmus elfogadása során, nem formálhat jogot a korábbi döntés végrehajtásának megakadályozására.
Úgynevezett írásos eljárás útján hétfő délelőtt jóváhagyták a tagállamok az Ukrajnának szánt újabb, közel másfél milliárd euró összegű katonai segélyt, amelynek az EU-ban zárolt orosz jegybanki valutatartalékokból származó kamatjövedelem (nyereség) a fedezete. Az EU26-ok a döntés előtt – Szijjártó Péter külügyminiszter dühét kiváltva – egy jogi megkerülős csellel könnyedén átléptek a magyar blokkoláson.
„Újabb milliárdok Ukrajnának – ezúttal az európai szabályok megsértésével, és kihagyva Magyarországot” – írta még a hétfői luxemburgi külügyi tanácsülés előtt a magyar külügyminiszter. A Politico információi szerint órákkal később egyetlen tagállam sem ellenezte hivatalosan a 11 órás határidőig a döntést, amely így elfogadottnak tekinthető, és amelynek értelmében Ukrajna rövidesen hozzáférhet az első, 1,4 milliárd euró összegű katonai célú támogatáshoz.
Nem világos, hogy Magyarország eleve nem volt része a jóváhagyási procedúrának, vagy nem feküdt keresztbe, miután a kérdésről nem egyhangúlag szavaztak. A magyar tiltakozás így annak szólt, hogy az EU – a Politico szerint a tanács jogi szakszolgálatának véleménye alapján – kihagyta annak a korábbi döntésnek a végrehajtásáról szóló döntésből a magyar kormányt, amelynek elfogadásában májusban konstruktív távolmaradással nem vett részt.
Ez azt jelenti, hogy bár ellenezte, a magyar diplomácia nem gátolta meg, hogy az EU Ukrajna pénzügyi támogatására fordítsa az orosz tartalékok nyereségét. Az akkori megállapodás értelmében a kamatbevételek (amelyek az EU jogi álláspontja szerint nem számítanak orosz tulajdonnak) kilencven százalékából az EU katonai célú támogatást nyújt Ukrajnának, míg a fennmaradó tíz százalékot más célokra fordítanák.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Financial Timesnak adott nyilatkozatában elmagyarázta, hogy a jogi álláspont értelmében – mivel a magyar kormány konstruktív távolmaradásával (tartózkodással) nem vett részt az új ukrán támogatási eszköz elfogadásában – a végrehajtásról szóló kifizetési döntésben sem kell figyelembe venni a szavát. Ezt az értelmezést a jelek szerint Szijjártó vitatja, de ez nem akadályozta meg az EU26-okat abban, hogy túllépjenek a magyar blokkoláson.
A Politico által idézett EU-diplomaták szerint azért lehetett figyelmen kívül hagyni Magyarországot, mert jelen esetben nem az európai adófizetők pénzeiből fedezett forrásokról van szó, így nem volt szükség minden tagállam jóváhagyására.
A jövőben a már elfogadott keretben újabb kifizetésekről kell dönteni, tekintettel arra, hogy az értékpapírokban tartott orosz valutatartalékok (210 milliárd euró) folyamatosan nyereséget termelnek. A G7-ek csúcstalálkozóján nemrég arról született elvi egyezség, hogy ötvenmilliárd euró összegű hitelt nyújtanak majd Kijevnek, ennek fedezetét a zárolt orosz tartalékokból származó kamatjövedelmek nyújtják.
Magyarország továbbra is blokkolja az Európai Békekeretből becslések szerint 6,6 milliárd euró visszatérítését a tagállamoknak az általuk Ukrajnának küldött fegyverek és katonai felszerelések ellentételezéseként. Bár a tagállamok körében egyre nő az elégedetlenség emiatt, a mostani húzás nem valószínű, hogy puhítani fog a magyar hozzáálláson – jegyzik meg brüsszeli diplomaták.
A magyar sajtóban megjelent első beszámolók tévesen állították, hogy az EU a magyar vétót figyelmen kívül hagyva fogadta el a sorrendben tizennegyedik oroszellenes szankciós csomagot. Valójában – ahogy lapunk is megírta néhány nappal ezelőtt – a magyar kormány nem blokkolta az új korlátozó intézkedéseket, miután garanciát kapott arra, hogy a Paks II. nukleáris projekt teljes körű mentességet kap a jelenlegi és a jövőbeni uniós szankciók alól.