Az EU Tanácsa szombaton írásos eljárás végén elfogadta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós makrofinanszírozási támogatást tagállami garancianyújtáson keresztül megvalósítani hivatott B tervet, anélkül, hogy az eredeti tervet levette volna a napirendről. Egyedül Magyarország szavazott a javaslat ellen, amelynek alkupozíciói az akció után gyengülni látszanak.
Az Európai Bizottság által javasolt ukrán finanszírozási csomag magyar blokkolásával szembesülve az EU Tanácsa a hétvégén beélesítette a B tervet, amelynek révén fennmarad az esély arra, hogy az Európai Unió már januárban legalább másfél milliárd euró pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának.
A Tanács rövid határidővel úgynevezett írásos eljárásban szombaton minősített többséggel elfogadta a három jogszabályból álló ukrán finanszírozási csomag második részét, amely önkéntes tagállami garanciavállaláson alapuló uniós hitelfelvételt tesz lehetővé. A módszer révén lehetőség nyílik a pénzügyi támogatásnak az uniós többéves keretköltségvetés (MFF) módosítása nélküli nyújtására, amelyhez egyhangú döntés lenne szükséges és amelyre jelen pillanatban Magyarország ellenállása miatt nincs esély.
A tagállamok közül értesülésünk szerint egyedül Magyarország szavazott nemmel az új jogszabályra, amit az előttünk álló héten még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ez azonban nem egyenlő azzal, hogy 26 ország az uniós jogi kereteken kívülre vitte volna az ukrán csomagot, ahogy arra régebben már volt példa Nagy-Britannia esetében. Formailag annyi történt, hogy összejött a szavazatok minősített többsége a tanácsi álláspont elfogadásához, így megnyílt az út az uniós B terv előtt úgy, hogy közben az A tervet sem temették el. A Tanács által megszavazott rendelet ugyanis nyitva hagyja a kiskaput az A terv (vagyis a Bizottság eredeti javaslata) előtt, amely az uniós költségvetési mozgástér által garantált közös hitelfelvételen alapult. Ezt azonban a magyar kormány kitartóan ellenzi.
Mint diplomaták lapunknak megjegyezték, a második ukrán makrofinanszírozási segélyre vonatkozó új jogszabály alapján arra is lehetőség van, hogy 26 ország garanciát nyújt majd a hitelfelvételhez, miközben egy nem, de arra is, hogy 20 igen és 7 nem. Ezzel kapcsolatban emlékeztettek rá, hogy az első ukrán makrofinanszírozási csomag elfogadása után több mint 20 tagállam nem rakta be a hitel mögé a garanciát.
Ehhez kapcsolódóan: Uniós pénzek: Brüsszel nem lát érdemi változást a magyar térfélen
Az ukrán csomag három részből áll. Ennek első elemét, az uniós pénzügyi rendeletet módosítását december 6-i ülésén minősített többséggel fogadta el a pénzügyminiszteri tanács. Egyedül Magyarország szavazott nemmel. A második jogszabályt (a második ukrán makrofinanszírozási segélyről) is minősített többséggel szavazták meg most a kormányok, itt is a magyar kivételével. A csomag harmadik eleme a többéves keretköltségvetés (MFF) módosítása lenne annak érdekében, hogy Ukrajnának stabilabb pénzügyi támogatást biztosítsanak a büdzsé garanciavállalásán alapuló uniós hitelfelvétellel. Magyarország ezt blokkolja, de a szombati döntés után erre már nincs is feltétlenül szükség.
A Tanács által rohamléptekkel elfogadott jogszabály mögött megfigyelők szerint a magyar zsaroló potenciál (alkupozíció) gyengítésének szándéka húzódik meg. Az Orbán-kormány így úgy ülhet le a tárgyalóasztalhoz az uniós partnerekkel a héten egy csomagmegállapodás elérése érdekében, hogy az EU az ukrán finanszírozási tervre alternatívát talált. Megfigyelők szerint Budapest még fogja a globális társasági minimumadót, miközben a mérleg másik serpenyőjében a Tanács által még nem jóváhagyott magyar helyreállítási terv és a jogállami feltételességi eljárásban a 7 és fél milliárd eurós kohéziós forrás felfüggesztésének lehetősége van.
Az Európai Bizottság pénteken lényegében visszadobta a magyar labdát a Tanács térfelére, amikor frissített értékelésében azt állapította meg, hogy Magyarországon továbbra is kockázatok övezik az uniós pénzügyi érdekeket. Ennek tükrében kevéssé valószínű, hogy a Tanács érdemben csökkentené (minősített többséggel) a zárolás által érintett 7 és fél milliárd eurós összeget. Az ukrán B terv beélesítésével egy fontos adu kiesett Orbán Viktor paklijából, ami kétségkívül gyengíti az alkupozícióit, de nem számolja fel azokat. A történtek fényében sokan kíváncsian várják, hogy a magyar kormányfő behúzza-e a feltételességi eljárásnál a vészféket, amelynek eredményeként az állam- és kormányfők szintjére kerülne a magyar dosszié megvitatása (de nem az eldöntése). Ezzel időt lehetne nyerni, bár az kérdéses, hogy valóban ez állna-e a magyar kormány érdekében az EU-val folytatott pókerjátszmában.
