Ulf Kristersson svéd és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban tárgyalt, majd nemzetközi sajtótájékoztatót tartott. Orbán Viktor szerint a találkozó egy hosszú folyamat állomása, amely a bizalom helyreállításáról szól, és örül annak, hogy pontot tehet ennek a szakasznak a végére. A magyar Országgyűlés hétfőn szavaz a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról.
Sikerült kölcsönösen tisztázni a jó szándékaikat. Nem mindig látszik, de a magyar külpolitika érdeke, hogy barátokat kell gyűjteni. A két ország sok kérdésben másképp gondolkodik. Ahol másként látják a világot, ott tiszteletben tartják ezt a különbséget – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök felidézte, hogy Svédország 1956-ban nemcsak befogadta az elmenekült magyarokat, hanem otthont is adott nekik. Mint mondta, Svédország döntő partnere volt Magyarországnak az uniós csatlakozási tárgyalások idején is, amely hosszú folyamat volt, nem volt egyetértés a tagállamok között abban, milyen gyorsan kell beengedni az újonnan jelentkezőket. Svédország akkor a gyors befogadás mellett érvelt.
„A jelen is jól néz ki” – fogalmazott Orbán Viktor, a kereskedelmi együttműködés szerinte sikertörténet, 2010-hez képest sikerült megduplázni a forgalmat, a hárommilliárd eurós érték felé haladnak. Együttműködés van a két ország között a nukleáris energia kérdésében, és tavaly hetvenezer svéd érkezett turistaként Magyarországra.
„Csórók voltunk”, de most veszünk négy új Gripent
Az előbbiekről azonban nem volt szó a mostani tárgyaláson – tette hozzá Orbán Viktor. Most egyebek mellett a magyar védelmi képességről beszéltek. A magyar kormányfő felidézte azt a vitát, amelyet az első Orbán-kormány idején folytattak arról, legyen-e az országnak önálló légvédelme. Úgy döntöttek, hogy legyen, Magyarország így állt rá a Gripen-rendszerre. Akkor „csórók voltunk”, nem tudtunk elég gépet venni, a mostani megállapodás értelmében azonban további négy géppel bővítik a magyar honvédség Gripen vadászbombázó-flottáját. Hozzátette: a megváltozott biztonsági környezetben, amely az „orosz–ukrán háborút jelenti”, ennek nagy jelentősége van.
Megállapodtak abban, hogy meghosszabbítják és a kiképzések területére is kiterjesztik a két ország közötti logisztikai szolgáltatásokról szóló szerződést, a Saab pedig egy mesterségesintelligencia-fókuszú kutatóintézetet nyit magyar közreműködéssel.
Az uniós ügyekben sorra vették azokat a pontokat, amelyekben egyetért a két ország. Orbán elismeréssel beszélt a 2023-as svéd uniós elnökségről, amelynek tapasztalatait beépítik a közelgő magyar uniós elnökségbe. Egyetértettek abban, hogy küzdeni kell az illegális migráció és a szervezett bűnözés ellen.
A magyar kormányfő a svéd NATO-csatlakozás ratifikálására utalva azzal zárta nyilatkozatát, hogy a parlament hétfőn összeül, a szükséges döntéseket meghozza, ezzel lezárnak egy szakaszt.
Svédország nem ért mindenben egyet Magyarországgal, abban viszont igen, hogy ahol egyetértés van, ott szorosabb együttműködésre van szükség – ezt már Ulf Kristersson mondta. A svéd miniszterelnök először angolul, majd svédül beszélt. Külön megköszönte, hogy Svédország hamarosan tagja lehet a NATO-nak. Előtte az új megállapodásokat üdvözölve úgy fogalmazott: a Gripen Svédország büszkesége, a megállapodások pedig mindkét országnak jók, valamint erősítik az Európai Unió és a NATO biztonságát is.
A svéd kormányfő arról is beszélt, hogy 180 svéd cég működik jelenleg Magyarországon, ezek mintegy hetvenezer embert foglalkoztatnak. Ulf Kristersson elismeréssel szólt a két új magyar Nobel-díjasról, Karikó Katalinról és Krausz Ferencről, és felidézte az üldözötteket mentő Raoul Wallenberg svéd diplomata emlékét, aki zsidók ezreit mentette meg a deportálástól Magyarországon.
A magyar álláspont és a Gripen-biznisz
Arra a kérdésre, hogy hogyan változott meg a magyar kormányfő álláspontja Svédországgal kapcsolatban annyira, hogy a parlament ratifikálja a NATO-csatlakozást, és mi a szerepe ebben a Gripen-beszerzésnek, Orbán Viktor azt mondta: a NATO-tagság azt jelenti, hogy készek vagyunk egymásért az életünket adni. Ehhez szerinte erős bizalomra, kölcsönös tiszteletre van szükség, ezt a döntést elő kellett készíteni – tette hozzá.
Ulf Kristersson a magyar kormánnyal szemben korábban megfogalmazott svéd kritikákkal kapcsolatban arról beszélt, hogy őszinteséget és nyitottságot vár azokban a kérdésekben, amelyekben a két ország nincs egy véleményen. Ukrajna támogatására utalva megerősítette, hogy másképp látnak bizonyos kérdéseket, de tiszteletben tartják a magyar álláspontot. Orbán Viktor a tárgyalás reggelén a Kossuth rádiónak nyilatkozva is beszélt a svéd NATO-tagságról, erről itt írtunk bővebben:
