Az EU-n belül az egyes kormányok nem alkalmazhatnak piactorzító állami támogatásokat, ez azonban nem vonatkozik az unión kívüli országokra. Elsősorban Kína él ezzel a lehetőséggel, amit az Európai Unió meg akar szüntetni. Kína arra hivatkozik, hogy fejlődő ország, és támogatni szeretné a kínai vállalkozásokat.
Lépésről lépésre halad az a jogalkotási folyamat, amelynek eredményként az EU azt várja, hogy csökken a harmadik országokból érkező, torzító hatású állami beavatkozások mértéke és mennyisége. A javaslat igyekszik kellően körültekintően fogalmazni, hogy ne kelljen leírni Kína nevét, noha az egész javaslat hátterében és kiindulópontjában a kínai állami beavatkozások állnak.
Két évvel ezelőtt, amikor a pandémia miatti első lezárások életbe léptek, számos uniós cég anyagi helyzete végképp megrendült. Ekkor jelentek meg kínai befektetők ezeknél a vállalatoknál, és ajánlottak fel pénzügyi támogatást, természetesen részesedés, tulajdonrész vagy irányítói jogok fejében. A kiszolgáltatott cégek közül sokan kénytelenek voltak belemenni az alkuba. Az EU érdekei azért sérültek, mert okkal feltételezték, hogy a megmentők mögött – esetleg áttételekkel – a kínai állam, állami tulajdonú bankok és biztos, szinte kimeríthetetlen anyagi háttér áll. Márpedig ha egy uniós kormány kísérletezne hasonlóval, az tiltott állami támogatásnak minősülne, és Brüsszel fel tudna lépni ezzel szemben, akár a tranzakció megakadályozásával.
Ugyanakkor ha mindezt egy harmadik ország teszi, amelyre nem vonatkoznak ezek az uniós szabályok, az EU tehetetlen, ráadásul versenyhátrányba is kerül. Ezt a hézagot igyekszik most betömni az új uniós szabályozás, amelyre a hét elején az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága egyhangúan, 42 igen szavazattal adta támogatását.
Összefonódások, közbeszerzések
Az Európai Bizottság javaslata jelenti az új szabályozás alapját, erről döntött a szakbizottság, és néhány módosítást is megfogalmaztak. Ez a szöveg majd az EP plenáris ülése elé is bekerül, és az ott elfogadott tartalom jelenti majd a parlamenti tárgyalási mandátumot, amelynek birtokában megkezdődnek az intézményközi tárgyalások a bizottsággal és a tagállamokkal.
A bizottsági javaslat szerint bejelentésre lehet vizsgálni „a nem uniós kormány pénzügyi hozzájárulásával járó összefonódásokat, amennyiben a beolvadó vállalat (vagy legalább egy egyesülő fél) uniós árbevétele eléri vagy meghaladja az ötszázmillió eurót, és a külföldi pénzügyi hozzájárulás legalább ötvenmillió eurót”. Ugyancsak vizsgálhatók lesznek azok a közbeszerzések, ahol a nem uniós kormányzat pénzügyi hozzájárulásával megpályázott beszerzés becsült értéke eléri vagy meghaladja a 250 millió eurót. Végül az összes többi piaci helyzetet, valamint a kisebb koncentrációkat és a közbeszerzési eljárásokat megvizsgálhatja az Európai Bizottság a saját kezdeményezésére.
A parlament szigorúbb lenne
Állásfoglalásukban az EP-képviselők leszögezték, hogy a külföldi állami támogatás nem torzíthatja a tisztességes versenyt a belső piacon. Éppen ezért minden, az EU-ban üzleti tevékenységet folytató vállalatnak közzé kell tennie a külföldi támogatásokat.
A tervezett jogszabály értelmében az Európai Bizottságnak lehetősége lesz arra, hogy kivizsgálja és ellensúlyozza azokat a piactorzító hatású külföldi támogatásokat, amelyeket az uniós vállalkozások felvásárlására vagy uniós közbeszerzésekben való részvételre szánt cégeknek nyújtottak.
A képviselők egyetértettek abban, hogy a bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy megvizsgálja és mérsékelje az ilyen jellegű támogatások hatásait, amelyek külföldi tőkeinjekciók, kölcsönök, fiskális ösztönzők, adómentesség és adósságelengedés formájában jelentkezhetnek.
Az eredeti javaslathoz képest a képviselők csökkentenék azokat a küszöbértékeket, amelyek felett a cégek kötelesek tájékoztatni a bizottságot a külföldi támogatásaikról. Ugyancsak csökkentenék a vállalatokat terhelő bürokráciát is, például lerövidítették azt az időszakot, amelyen belül a bizottságnak el kell végeznie a vállalatoknak nyújtott külföldi támogatások vizsgálatát.
A képviselők biztosították azt is, hogy az uniós országok és vállalatok bizalmasan tájékoztassák a bizottságot a potenciálisan torzító támogatásokról, a cégek pedig informálisan konzultálhassanak a bizottsággal arról, hogy kell-e értesíteniük a brüsszeli testületet a támogatásaikról.
A téma jelentéstevője, a luxemburgi Christophe Hansen azt mondta, hogy egy régóta fennálló rést kell betömni az egységes piacon, hogy kiküszöböljék a külföldi piactorzító támogatásokat. „A tisztességes verseny helyreállítása az EU egységes piacán nemcsak a vállalatok számára fontos, hanem az európaiak globális kereskedelem erényeibe vetett hitének helyreállítása érdekében is” – mondta a néppárti előadó.
A kínai megoldás
Az Európai Parlament kutatószolgálata készített egy mélyreható elemzést a harmadik országokból származó tiltott állami támogatásokról, amelyben már kitértek Kína szerepére, magatartására is. Az elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy Kína a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaira hivatkozik, amely a fejlődő országok számára lehetővé teszi az állami támogatásokat, éppen annak érdekében, hogy cégeik piacra jutását segítsék. Kína ragaszkodik ehhez a minősítéshez, az Európai Bizottság és az európai piac szereplői azonban vitatják a jogosságát, mint ahogy számos WTO-tagállam nyíltan megkérdőjelezi, hogy Kína fejlődő ország lenne. A szabályok értelmében a tiltott támogatások tekintetében a legkevésbé fejlett országok mentesülnek az exporttámogatások tilalma alól, a többi fejlődő országnak pedig nyolc év áll rendelkezésére az exporttámogatás fokozatos megszüntetésére. Kína a fejlődő ország státuszának igénylésével kimaradt a nyolcéves átmeneti időszakból. Ugyanakkor még ebben a helyzetben is bejelentési kötelezettség terhelné a kínai hatóságokat, de a tanulmány rámutat arra, hogy Kína ennek csak alig vagy többéves késésekkel tesz eleget.
