Egyes területeken elismeri a javulást, de a kérdések többségében nem számolt be előrehaladásról az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése Magyarországról. Közben a testület azt is felvetette, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal működése sértheti az Európai Unió Alapjogi chartáját.
Itt tudja meghallgatni a podcastot:
Öt gondolat a beszélgetésből:
(1) Az igazságszolgáltatás függetlenségét és hatékonyságát, a korrupcióellenes küzdelmet, a médiaszabadságot, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét vizsgálja minden évben az Európai Bizottság jogállamisági jelentése a tagállamokban, illetve idén először négy tagjelölt országban. A beszámolónak közvetlen következményi nincsenek, de szerepet játszik a tagállamokkal összefüggő döntések előkészítésében. Ugyanakkor ajánlásokat tesz a feltárt hiányosságok orvoslására.
(2) Magyarország esetében sok újdonságot nem tartalmaz a dokumentum, hiszen gyakorlatilag megismétli az egy évvel korábbi ajánlásokat, megjegyezve, hogy ezekből jóformán semmi sem teljesült.
(3) A kevés kivétel között említik az igazságszolgáltatás területét, ahol történt előrelépés, és ezt támasztja alá a kohéziós források egy részének felszabadítása is. Ezt a döntést később több európai parlamenti képviselő kifogásolta, túl engedékenynek ítélve az Európai Bizottságot és elnökét. Ugyanakkor a kohéziós és helyreállítási pénzek nagy része még zárolva van, és a magyar kormány nem tesz látványos lépéseket a visszatartott húszmilliárd euró felszabadítására.
(4) A jelentés hiányolja az előrelépést többek között a bírósági ügyek alsóbb szintű elosztásában, a magas szintű korrupciós ügyek feltárásában, a médiahatóság és az állami média függetlenségében és a civil szervezetek működésének könnyítésében. A beszámoló javasolja a bírák, ügyészek és az igazságszolgáltatásban dolgozók fizetésének emelését is az ehhez szükséges strukturális intézkedésekkel.
(5) A jelentést jegyző Didier Reynders igazságügyi biztos egy háttérbeszélgetésen megemlítette a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely idei felállítása miatt még nem szerepelhetett a 2023-as ellenőrzésben, de a bizottság már vizsgálja annak lehetőségét, hogy újabb forrásokat függesszen fel, ha az Európai Unió Alapjogi chartáját sértőnek találják a hivatal működését.
Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével.
