Rengeteg magyar és európai kkv-s alvállalkozó életét könnyíthetik meg az Európai Bizottság által kedden javasolt új szabályok, amelyek automatikus pénzbírság terhe mellett maximum harminc napot adnának a számlák kifizetésére, negyedével csökkentenék az adminisztratív terheket, és megkímélnék a külföldi ügyintézéstől az exportra termelő cégeket.
A közösségi adószabályok eddig jórészt a multinacionális cégek működését és adófizetését szabályozták. Az Európai Bizottság által kedden előterjesztett javaslatcsomag első ízben a kis- és közepes méretű vállalkozásokra is kiterjesztené az uniós adókompetenciákat úgy, hogy megengedné az európai piacra is exportáló kkv-nak, hogy négy vagy öt helyett egy országban fizessék meg bevételeik után az adót.
Egy országban kellene csak adózni
Az Európai Bizottság becslése szerint az úgynevezett head office adózás – amely az érintett cégek telephelye szerinti ország adóhatóságán keresztül tenné lehetővé a belső piaci adóügyintézést és fizetést – 32 százalékkal csökkentené az exportra termelő kis- és közepes méretű vállalkozások adózással kapcsolatos költségeit, és az új piaci belépőkkel számolva éves szinten legalább 0,7 százalékkal növelné az uniós GDP-t.
A fenti adóintézkedés – amely egyhangú döntéshozatal tárgya lesz a tanácsban – egyike annak a csomagnak, amellyel az EU végrehajtó szerve meg szeretné könnyíteni a kis- és közepes vállalkozások életét, és jobban kihasználni a bennük rejlő gazdasági potenciált. Az exportban utazó kkv-k a terv értelmében akkor is saját országuk társasági adóalapja szerint készíthetnék és nyújthatnák be saját adóhatóságukhoz az adóbevallást, ha egyszerre öt uniós tagállamba exportálnak. A társasági adót a bevétel szerinti ország adókulcsa alapján vetnék ki, és a befizetett adót a kiválasztott ország adóhatósága utalná át a másik tagállam adóhatóságának számlájára.
Ehhez kapcsolódóan: Romló gazdasági kilátások az Európai Unióban
Lesújtanának a késedelmes kifizetésekre
A csomag másik, egyszerű cégek számára talán ennél is fontosabb intézkedése az, hogy a kis- és közepes méretű cégek, elsősorban alvállalkozók által a munkavégzés ellenében kiállított számlát kötelezően legkésőbb harminc napon belül ki kellene fizetni. Ez alól – a jelenlegi szabályoktól eltérően – nem lehet különböző okokra hivatkozva kibújni. Amennyiben egy állami vagy magánmegrendelő nem teljesítené fizetési kötelezettségeit, a javaslat értelmében automatikusan kamatbüntetést és egy ötven euróban megállapított rögzített kártérítést kellene fizetnie.
A javaslat az EU legújabb kísérlete a késedelmes fizetések gyakorlatának letörésére, amelyek EU-szerte számos kis- és közepes méretű vállalkozás csődjét okozzák. A bizottság szerint az EU területén minden másodpercben körülbelül ötszáz számlát állítanak ki cégek, de ezeknek csak a negyven százalékát fizetik ki időben. A tagállamok többségében az állami hatóságok és intézmények a legrosszabb fizetők: egyes országokban például a kórházak átlagosan háromszáz nap alatt fizetik ki a számlázókat. Minél nagyobb egy cég, annál rosszabb a fizetési morálja.
Az utóbbi időben számos cikk megjelent arról Magyarországon is, hogy hazai nagyvállalkozók, például a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc többségi tulajdonába tartozó cégek nem vagy csak nagy késéssel fizetnek az alvállalkozóknak az elvégzett munkákért. Ha a Brüsszel által javasolt szabályokat elfogadják, akkor erre a jövőben jóval kevesebb lehetőség lesz. A javaslat értelmében ugyanis a közbeszerzéseket elnyerő szerződő feleknek a jövőben bizonyítékot kell szolgáltatniuk arról, hogy időben fizettek az alvállalkozóknak. A javaslat minden országban egy külön hatóság felállítását is előírná az irányelvből kötelezően alkalmazandó rendeletté előlépő jogszabály betartatására.
Negyedével csökkentenék a bürokráciát
Brüsszel a javaslataival huszonöt százalékkal csökkentené a kkv-kra nehezedő jelentéstételi kötelezettségeket és bürokratikus terheket. Egy másik kezdeményezés a tagállamokban és az uniós programokban egyaránt megkönnyítené a kkv-k közbeszerzésekhez való hozzáférését. Brüsszel elsősorban a magas inflációs környezetre hivatkozva a kis- és közepes méretű vállalatokat is újradefiniálná.
Végül év végén egy jogszabályi javaslattal a diplomák és szakképesítések elismerésével megkönnyítenék a harmadik országbeli állampolgárok uniós munkaerőpiachoz való hozzáférését. A bizottság magyarázatként egy közelmúltban kkv-k körében végzett felméréssel példálózik. A megkérdezett európai cégek közül a legtöbben (55 százalék) a szabályozói akadályokat nevezték első számú problémának, ezt követte 35 százalékkal a késedelmes fizetés. A kkv-k ötöde (21 százalék) a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférésre is panaszkodott, míg 17 százalékuk a szakképzett munkaerő hiányára.
