Trump nyerte a csatatérállamok közül Észak-Karolinát, Georgiát és Pennsylvaniát és Wisconsint is, ezzel behozhatatlan előnyre tett szert. Az elektori voksok tekintetében Trump eddig 277-et, Harris 224-et szerzett, a győzelemhez viszont 270 is elég. A republikánusok átveszik az irányítást a szenátusban is, és a képviselőházban is megmarad a többségük.
Az eddigi végeredmények alapján a republikánus jelölt Donald Trump már 277 elektori szavazatot szerzett meg, míg a demokrata Kamala Harris 224-et. Az elnökséghez 277 elektori szavazatra van szükség.
Donald Trump az Egyesült Államok 47. elnöke lesz, miután ő volt a 45. is. A korábbi elnök visszatérése rendkívüli, Trump többek közt négy évvel ezelőtt nem volt hajlandó elfogadni a vereségét, erőszakos lázadást robbantott ki az amerikai Capitoliumban, bűncselekmények miatt elítélték, és túlélt két merényletet.
A szavazatok összeszámlálása során Trump nyerte az első csatatérállamot, Észak-Karolinát. Itt nyertek a republikánusok négy évvel ezelőtt is, de többen úgy tartották, Harrisnek lehet esélye fordítani. Ezután a korábban demokrata Georgiát, Pennsylvaniát és Wisconsint is megnyerte a republikánus párt jelöltje. Ezzel Kamala Harris már behozhatatlan hátrányba került.
Ellenfele, Donald Trump már korábban győzelmi beszédet tartott a floridai Palm Beach Convention Centerben ünneplő támogatóinak. „Nem nyugszom addig, amíg el nem hozzuk azt az erős, biztonságos és virágzó Amerikát, amelyet gyermekeink megérdemelnek és amelyet önök is megérdemelnek.”
Harris jóval gyengébben szerepelt, mint Biden
A többi eredmény az előzetes várakozásokat igazolja, a választásokat eldöntő hét csatatérállamból a maradék háromban (Arizona, Michigan, Nevada) még nem lehet tudni biztosan, hogy ki lesz a győztes, de ezekben is Donald Trump vezet a szavazatok jelenlegi állásánál.
Az AP, a Reuters és a CNN tudósításai alapján
Trump már nyert a következő államokban: Kentucky, Indiana, Nyugat-Virginia, Missouri, Mississippi, Alabama, Oklahoma, Tennessee, Dél-Karolina, Florida, Arkansas, Louisiana, Észak-Dakota, Dél-Dakota, Ohio, Texas, Nebraska, Montana, Utah, Ohio, Kansas, Iowa, Idaho, Észak-Karolina, Pennslyvania, Georgia és Wisconsin.
Harris pedig Vermontban, Rhode Islanden, Massachusettsben, Marylandben, Connecticutban, New Jersey-ben, Illinois-ban, Delaware-ben, New Yorkban, Coloradóban, DC-ben, Minnesotában, Kaliforniában, Virginiában, Washington államban és Oregonban.
A négy évvel ezelőtti választásokhoz képest az államok szintjén nézve úgy tűnhet, hogy kevés változás történt, Harris jórészt ott nyert eddig, ahol Biden 2020-ban. De döntőnek bizonyult, hogy Georgiát, Pennsylvaniát Wisconsint sikerült megfordítaniuk a republikánusoknak.
Grover Cleveland 19. századi elnökségei óta nem fordult elő olyan, hogy egy ember két nem egymást követő ciklusban tölti be az Egyesült Államok elnöki tisztségét. Beiktatásakor Donald Trump lesz a valaha volt legidősebb amerikai elnök, illetve első olyan elnök, akit korábban bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek.
A republikánusoké a szenátus is
A Republikánus Párt veszi majd át az irányítást az amerikai törvényhozás felsőháza, a szenátus felett, mivel két kulcsfontosságú helyet nyertek el Ohióban és Nyugat-Virginiában. A kongresszus alsóházában, a képviselőházban még nem született döntés a többségről.
A szavazás előtt a demokraták 51 mandátummal irányították a száztagú szenátust, ha a velük együtt szavazó négy független képviselőt is beleszámítjuk. A képviselőházban viszont a republikánusok eddig is szűk többségben voltak: 220 képviselői helyük volt a demokraták 213 képviselői helyével szemben, és három képviselői hely megüresedett. Egy pártnak 218 mandátumra van szüksége ahhoz, hogy irányítsa ezt a döntéshozói szintet.
Ha egy párt mindkét kamara fölött ellenőrzést szerez, akkor komoly törvényhozói hatalom kerül a kezébe, amivel támogathatja vagy akadályozhatja is az elnök programját.
