Joe Biden demokrata jelölt, és a jelenlegi republikánus elnök, Donald Trump is a friss adatokat várják abból a négy kulcsfontosságú államból, ahol még nem zárult le a voksok összesítése. Biden azt mondta, arra számít, nyerni fog, de még nem hirdetett győzelmet.
Joe Biden magyar idő szerint november 7-én hajnalban megtartott beszédében úgy fogalmazott, úton van több mint 300 elektori szavazat megszerzése felé – ez jóval több, mint a szükséges 270 -, miután olyan csatatér-államokban vezet, mint Arizona, Nevada és Pennsylvania.
“A számok világosak és egyértelműek: meg fogjuk nyerni ezt a versenyt” – fogalmazott Delaware-ben, oldalán alelnök-jelöltjével, Kamala Harris kaliforniai szenátorral.
Az eredményeket mutató, folyamatosan frissülő térképünket itt találja.
Joe Biden azt is hozzátette, országosan mintegy 4 millióval több szavazatot kapott, mint republikánus ellenfele, a jelenlegi elnök Donald Trump, ami szerinte azt jelzi, hogy a szavazók “a változást választották a változatlanság helyett”.
Noha az amerikai elnökválasztási rendszerben az országosan összesen leadott szavazatok száma nem döntő, Joe Biden azt mondta, a 4 milliós többség azt jelzi, az amerikaiak egységes, nem széthúzó országot akarnak.
A demokrata elnökjelölt meg is nevezett több olyan területet, melyen alelnök-jelöltjével közösen elkezdték a munkát. Ilyen a járványhelyzet, a gazdaság és a klímaváltozás.
Joe Biden egyúttal nyugalomra és türelemre szólította fel az amerikaiakat a szavazatszámlálás idejére.
Az amerikai elnökválasztások után az exit poll felmérések és a szavazatszámlálók által közölt adatok alapján a sajtó igyekszik mihamarabb bejelenteni a szavazás nyertesét. A választási rendszer sajátosságai miatt azonban a végső szót nem a leadott szavazatok száma alapján mondják ki, hanem a szövetségi államok előre meghatározott számú képviselői, az úgynevezett elektorok végső szavazása dönt a győztesről.
Az elektorok többnyire követik az elnökválasztás saját államukban született eredményét, de volt már példa eltérésekre. Emiatt csak az ő ülésükön, december 14-én derül ki a nyertes személye, így az elnökválasztás hivatalos eredményét is csak akkor lehet kimondani.
Erősödő demokrata elnökjelölt
Pénteken a nap folyamán Joe Biden előnye két kulcsállamban, Georgiában és Pennsylvaniában is nőtt, közelebb kerülve ezzel az elnökséghez. Eközben mindkét oldal pénzt kezdett tartalékolni a választások miatt induló perek költségeinek fizetésére.
November 6-án, a szavazatok nem teljes feldolgozottsága mellett a 77 éves volt alelnök 14 541 szavazattal vezetett, miután feldolgozták a demokrata erődnek számító Philadelphiából érkezett levélszavazatokat.
Pennsylvania 20 elektori szavazatának megszerzésével, vagy a Georgia, Nevada és Arizona trió két államának megnyerésével Joe Biden átlépheti a győzelemhez szükséges 270 elektori szavazatot. Egyelőre egyik államban sincs végleges eredmény, de mind a négyben Biden vezet.
Georgia
Georgiában pénteken szintén nőtt Joe Biden többsége, 1584-ről 4395 szavazatra. Georgiában a hajszálnyi különbség miatt jó eséllyel újraszámolásra lesz szükség a választási biztosok elmondása szerint.
A 16 georgiai elektori szavazat nélkül Donald Trump már nem tudná elérni a győzelemhez szükséges 270 szavazatot. Joe Biden, aki már biztosan megnyert 253 elektort, Bill Clinton 1992-es elnökké választása óta az első demokrata elnökjelölt lehet, aki győzni tud Georgiában.
Arizona
Arizonában Biden pénteken 49,7 százalékkal vezetett, míg Trump 48,8 százalékot kapott, kettejük között 29 861 szavazat a különbség, miközben a szavazatok 1,3 százaléka vár még feldolgozásra.
Nevadában Biden előnye 49,8 százalékra emelkedett, Trump 48 százalékon áll, 22 657 szavazat választja el őket.
A következő csatatér a tárgyalóterem lehet
A szoros eredmények miatt Donald Trump eddig nem mutatkozott hajlandónak a vereség beismerésére, így a választás következő csatáit a szavazóhelységek helyett a tárgyalóteremben vívhatják.
A republikánus elnökjelölt kampánycsapata számos perkeresetet nyújtott be a csatatérállamokban folyt szavazások miatt, bár ezek egy részét már elutasították az állami bíróságok és a Legfelső Bíróság.
Azt, hogy mennyire kiélezett pereskedés várható, jól mutatja, hogy mindkét oldal nyilvános adománygyűjtésbe kezdett, hogy fizetni tudják a perköltségeket.
Amerikai sajtójelentések szerint a Republikánus Párt Országos Bizottsága (RNC) 60 millió dollárt szeretne összegyűjteni perköltségekre. A demokrata kampányoldal szintén adományokat kér egy „Harci Alaphoz.”
Matt Morgan, a Trump-kampány általános tanácsadója úgy nyilatkozott, az eddigi számok ellenére „még nincs vége a választásnak.”
Mély megosztottság
A hajszálnyi szavazatkülönbségek megmutatták, milyen mély a megosztottság az amerikai társadalomban, a több mint 100 millió levélszavazat lassú feldolgozása pedig emlékeztet arra, hogy a koronavírus-járvány továbbra is rendkívül súlyos méreteket ölt az Egyesült Államokban. November 6-án ismét rekordszámú, 127 000 új fertőzést regisztráltak.
Győzelme esetén Joe Bidennek nem lesz könnyű a mélyen megosztott törvényhozás mellett kormányozni. Van rá esély, hogy a republikánusok megtartják szenátusi többségüket, attól függően, milyen eredménnyel zárulnak a még el nem dőlt szenátusi választások, köztük két georgiai választás.
A republikánus szenátorok várhatóan blokkolnák a Joe Biden által benyújtott törvényjavaslatokat, különösen az egészségügyi és klímaváltozás-ellenes reformokat.
Nehézségekbe ütközhet a járvány elleni fellépés, amely eddig 234 ezer ember halálát okozta az Egyesült Államokban, gazdasági következményei miatt pedig több millió ember vált munkanélkülivé.
Ezzel párhuzamosan országszerte feszültségekhez vezettek a rasszizmus és rendőri erőszak elleni tiltakozások.
Trump pédátlan kirohanása
A friss georgiai és pennsylvaniai eredmények bejelentése előtti sajtótájékoztatón az elnök példátlan kirohanásban, alap nélkül támadta a demokratikus folyamatokat.
Donald Trump, ahogy csökkentek az esélyei az újraválasztásra, egy nehezen követhető nyilatkozatban, bizonyítékok bemutatása nélkül, csalással vádolta ellenfeleit azokban az államokban, ahol még számolják a szavazatokat, és perekkel fenyegetőzött az országos választási eredmények miatt.
Ahogy a választás egyre szorosabbá vált, Trump kampánycsapata számos bírósági indítványban igyekezett megtámadni a szavazatszámlálást, többek között a Legfelső Bíróságot is megkeresték, ahol már tárgyalnak egy pennsylvaniai törvényről, amely lehetővé teszi, hogy a választás napján postára adott, majd 3 napon belül kézbesített levélszavazatokat is hozzászámolják a korábban érkezett voksokhoz.
A demokraták, sőt, néhány republikánus politikus kritikája ellenére Donald Trump november 6-án ismét támadásba lendült, azt állította, „simán nyert”, és a most számlált szavazatok illegálisak, de ezt nem támasztotta alá bizonyítékokkal.
A Twitter közösségi oldalon, ahol élőben közvetítették az elnök beszédét, az adminisztrátorok figyelmeztetéseket helyeztek el Trump beszéde és több bejegyzése mellé, amiért azok „megtévesztők lehetnek”.
Több jogi szakértő szerint kevés az esély arra, hogy a bírósági keresetek sikerrel járnak, és befolyásolják majd a választások eredményét. Egy michigani bíró már november 5-én elutasította a Trump-kampány keresetét a szavazatszámlálás leállítására.
Az amerikai Legfelső Bíróság azonban tárgyalni fog egy november 7-én, pennsylvaniai republikánusok által benyújtott keresetet, ami a késve beérkezett szavazatok számlálásának leállítását kérte. Az utolsó pillanatban beadott kérelem több ezer szavazatot érintene, amelyek valószínűleg nagyrészt Joe Bident támogatják.
Kisebb tüntetések
Donald Trump kijelentéseinek hatására a hívei több helyen is kisebb tüntetésekbe kezdtek a szavazatszámláló helyiségek előtt. Néhány helyen Trump-ellenes tüntetők is megjelentek.
Bár eddig a tüntetések békések maradtak, Philadelphiában a rendőrség azt jelentette, hogy előállítottak két férfit, akik a gyanú szerint fegyverrel akarták megközelíteni a szavazóhelyiséget.
Sebesültekről nem érkezett jelentés, és a rendőrség nem közölt az ügyről további részleteket.