Lényegesen célzottabb külpolitikai stratégiát javasolnak fajsúlyos amerikai think tankek a világban egyre terjedő illiberalizmus és autoriter törekvések ellen. Magyarországot külön is kiemelték.
Új, pontosabban célzottabb külpolitikai irányvonalat javasol az amerikai kormánynak három élvonalbeli amerikai think tank pártpolitikán átívelő, közös anyaga. A Center for Strategic and International Studies (CSIS), a Freedom House és a McCain Institute javaslata szerint az elmúlt 15 évben inkább visszafejlődött a demokrácia a világban, ami az amerikaiak biztonságát is egyre jobban fenyegeti.
Ezért külpolitikai prioritássá tennék a jogállam és a demokratikus intézmények védelmét, és külön „Nemzeti Demokrácia Stratégiát” kérnek, ezt segítő önálló intézményrendszerrel.
„Az autoriter vezetők tanulmányozták a nyílt társadalmak megoldásait ‒ a szólásszabadságot, a pénzügyi folyamatokat, a technológiai innovációt, a nemzetközi együttműködést ‒ és fegyverként kezdték használni a demokráciák és a saját lakosságuk ellen”
‒ írják, megemlítve például, hogy Oroszország kudarcot vallott a nyílt társadalom felépítésében, Kína viszont sikeres volt egy zárt társadalom létrehozásában.
Magyarország kezdi elveszteni demokrácia jellegét szerintük
„A gyenge demokratikus alapokkal rendelkező országok most sérülékenyek, ezért átalakulhatnak alapvetően nem demokratikus politikai rendszerekké”
‒ áll a 62 oldalas anyagban. Az ilyen országoknál Magyarország mellett Lengyelországot, Törökországot, Brazíliát, Indiát és a Fülöp-szigeteket hozzák példaként.
Külön azt is megemlítik, hogy az autoriter vezetőknek nem szabad a legitimitásukat erősítő gesztusokat tenni, mint például fogadni őket a Fehér Házban. Továbbá, hogy a NATO-n belül is fel kell hozni Törökország, Magyarország és Lengyelország esetében a demokratikus normák és értékek kérdését.
A jelentés kitér arra is, hogy az USA demokratikus elköteleződése az elmúlt időszakban nem mindig volt összhangban a tényleges külpolitikai lépéseikkel. Emellett a saját házuk táján is bőven van még mit javítani a demokrácia állapotán: a nőket és a kisebbségeket érő hátrányok, a rabszolgaság máig ható öröksége, vagy épp az előző elnök támadásai a demokratikus normák ellen mind ide tartoznak.
Ugyanakkor emiatt nem szabad megijednie az USA külpolitikájának attól, hogy célzottabban és erősebben lépjen fel külföldön a fair választási verseny feltételeiért, a fékek és ellensúlyok, és a független intézmények védelmében.
A stratégia részeként az USA-nak többek közt jobban fel kéne lépnie a korrupció ellen, gazdasági erejét is be kéne vetnie a nagyobb átláthatóság kikényszerítése érdekében, hatékonyabban támogatnia az emberi jogvédőket és a szabad sajtót. Továbbá küzdenie kellene az álhírek és az online gyűlölet ellen, és a demokráciát is be kellene vennie az amerikai külpolitika három fő iránya (diplomácia, fejlesztés, védelem) mellé.
