Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Utcajogász: A kilakoltatási moratórium nem oldja meg a problémákat, csupán elfedi egy időre


A civil szervezet jogászai tíz hónap alatt mintegy száz kilakoltatási üggyel foglalkoztak. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapja szerint 2023 első felében ezeregyszáz lakásügyi végrehajtási cselekményt hajtottak végre. November 15-én megkezdődött Magyarországon a kilakoltatási moratórium. Az Utcajogász ezzel kapcsolatban több tévhitre is felhívja a figyelmet.

A szervezet véleménye az, hogy a moratórium, amely minden év november 15-én indul és április 30-án ér véget, egy-két kivételtől eltekintve átmenetileg megvédi a bajba került embereket attól, hogy elveszítsék otthonukat, sok esetben ugyanakkor csak időhúzás, és bizalmatlanságot szül a lakáspiacon: arra ösztönzi a lakástulajdonosokat, hogy inkább irodának adják ki az ingatlanjukat, vagy rövid távon adják bérbe turistáknak. Ahogy írják, az emiatt kialakuló szűkös kínálat csak még inkább megemeli az amúgy is magas bérleti díjakat.

Arról is írnak, hogy a kilakoltatásokkal kapcsolatban több tévhit él a köztudatban. Ezeket saját praxisából vett példákkal igyekszik eloszlatni a civil szervezet.

Ehhez kapcsolódóan: Maratoni ügyfélfogadással készül az Utcajogász a kilakoltatási moratórium végére

Tévhit, hogy súlyos betegséggel élő, ápolásra szoruló embereket nem lehet kilakoltatni

Mint írják, nem csak hogy ki lehet, az is előfordul, hogy a bíróság épp a tartós betegség tényére hivatkozva utasítja el a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet.

A végrehajtási törvény előírja, hogy a bíróságnak az adós által eltartott személyek számát, illetve az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét kell mérlegelnie. A bírói gyakorlat ugyanakkor sokszor épp ellentétes előjellel mérlegeli a kérdést, azt várja el, hogy az érintett igazolja a súlyos helyzet átmeneti jellegét, ami jogellenes, és ellentétben áll a végrehajtási törvény szabályaival.

Kisgyermekes családokat is kilakoltathatnak

Januárban fordult az Utcajogászhoz egy kisgyermekét egyedül nevelő, rossz anyagi körülmények között élő ügyfél, az egyik budapesti kerületi önkormányzat alkalmazottja, aki ellen az önkormányzat lakáskiürítési pert indított. Előzőleg féléves szerződést kötött vele, majd indoklás nélkül elutasította hosszabbítási kérelmét. Elsőfokú ítéletében a bíróság a felperes javára döntött, az Utcajogász fellebbezett, az ügy jelenleg is folyamatban van.

A civil szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyermekes családok kilakoltatása szinte minden alkalommal a családok szétesését eredményezi. Az otthonukat elvesztő családokból a gyámhivatal általában kiemeli a gyermekeket, állami gondozásba helyezi.

Utcajogász: „Beeshet egy ügyfél, akit holnap kilakoltatnak. Ez iszonyú stresszes”

Az önkormányzati lakásokat nem csak szociális szempontok figyelembevételével lehet bérbe adni

A civil szervezet tapasztalatai szerint a szociális szempontok sokszor válnak másodlagossá az önkormányzati lakások bérbeadásánál. Mint írják, idén öt olyan budapesti kerületből és több vidéki városból is felkeresték őket ügyfelek, ahol az önkormányzatok radikálisan megemelték a bérleti díjat.

Az önkormányzatok sok esetben bevételi forrásként tekintenek saját lakásállományukra, a gazdasági szempontok pedig a piaci árhoz közelítő bérleti díjat eredményeznek, így azok számára, akik segítségre szorulnának, elérhetetlenné válnak.

Nem igaz, hogy az önkormányzatok csak nagy összegű hátralék esetén kezdeményeznek lakáskiürítési eljárást

Nagyon eltérők az önkormányzati rendeleti szabályok abban a kérdésben, hogy mekkora lakbérhátralék esetében mondható fel a szerződés. Az Utcajogász ügyfele esetében például az egyik budapesti kerületi önkormányzat 63 ezer forintnyi hátralék miatt folyamodott lakáskiürítési perhez.

Mint írják, az is tévhit, hogy a kilakoltatási eljárás során mindig megkérdezi a bíróság a bérlőt, jogszerűen használja-e az ingatlant.

Az Utcajogász az a civil szervezet, amelynek munkatársai képviselték a bíróságon például a Kincsem Park bérházának bérlőit.

A Szabad Európa videóriportban számolt be a Lovi egykori dolgozóinak kálváriájáról: a ház új tulajdonosa egyik pillanatról a másikra háromszorosára emelte a lakbérüket. Az Utcajogász két pert is nyert a Kincsem Park szürke házainak lakói ügyében.

A civil szervezet képviselte a bíróságon például azt a két mohácsi hajléktalan férfit is, akiket 2020-ban és 2021-ben rendőrök bántalmaztak.

Az egyesület munkájával több cikkben, podcastban is foglalkozott a Szabad Európa. Az Utcajogász idén a budapestiek szavazatai alapján megkapta Az Év Fővárosi Civil Szervezete címet.

Az Utcajogász tájékoztatójában hangsúlyozza, hogy a kilakoltatási moratórium intézménye nem ad választ a fenti problémákra, csak egy átfogó állami lakáspolitikai rendszer kialakítása, a végrehajtási eljárások teljes felülvizsgálata, reformja lenne képes orvosolni. Mint fogalmaznak, amíg ez nem történik meg, az önkormányzatok számára is nyitott a lehetőség, hogy megváltoztassanak a közelgő önkormányzati választások előtt egyes, saját hatáskörükbe tartozó szabályozásokat. Ezek nem igényelnek anyagi ráfordítást, csupán a lakásrendeletek módosítását – áll a civil szervezet közleményében.

  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem harminc éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

XS
SM
MD
LG