Az európai választások előtti utolsó, jövő heti plenáris ülésén egy, az Európai Parlament elé kerülő határozattervezet még egyszer, utoljára pontokba szedi a kritikákat az Orbán-kormánnyal szemben, óva intve a bizottságot bármilyen új kifizetéstől valamennyi feltétel maradéktalan teljesítése nélkül.
Bár a ciklus vége előtti utolsó plenáris ülés sűrű napirendje miatt nem tűnt túl valószínűnek, az európai képviselők mégis megszavaznak egy Magyarországot és a másik két uniós intézményt bíráló állásfoglalást, mielőtt elmennének kampányolni.
Az EP búcsúzóul még egyszer megfeddi a kormányt és az EU-intézményeket
Az Európai Parlament legutóbb januárban fogadott el határozatot a magyar jogállamisági problémákról és az ezek miatt befagyasztott, majd részben felszabadított uniós forrásokról. Az április 10-i újabb plenáris vita után a négypárti többség (Európai Néppárt, európai szocialisták, a liberális-centrum Renew és az európai zöldek) úgy döntött, hogy egy utolsó határozat elfogadásával még egyszer nyomatékossá teszi álláspontját a magyar ügyekben, részben cselekvésre ösztönözve a 7. cikk szerinti eljárás felgyorsítására a tanácsot, részben pedig óva intve az Európai Bizottságot a Budapestnek könnyedén tett további engedményektől pénzügyekben.
A képviselők a Szabad Európa birtokába került, az európai zöldek által jegyzett határozattervezetben – amelyről az április 22–25-i strasbourgi plenáris ülésen lesz szavazás – aláhúzzák, hogy az EU-szerződés második cikkében felsorolt értékek lényegesen romlottak a 7. cikk szerinti eljárás megindítása óta, és mély sajnálatuknak adnak hangot amiatt, hogy „a határozott EU-fellépés hiánya hozzájárult a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok lebontásához Magyarországon, a releváns mutatók alapján egy választási autokrácia hibrid rezsimévé változtatva az országot”.
A tervezet megdöbbenésének ad hangot „a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tartósan rendszerszintű és tudatos megsértése miatt”, amelyért megítélése szerint a magyar kormányt terheli a felelősség.
Ehhez kapcsolódóan: Rövidesen pert indíthat az EP a magyar pénzek miatt az Európai Bizottság ellen
Sürgetik a 7. cikk szerinti eljárást, és aggódnak a magyar elnökség miatt
A képviselő-testület elé kerülő dokumentum elmarasztalja a tanácsot, amiért nem volt képes érdemi előrelépésre a Magyarországgal szemben folyó, 7. cikk szerinti eljárásban, és ismét felszólítja a tagállamokat rendszeres meghallgatások megtartására, gyors reagálásra a jogállamiságot érintő új problémákra, és határidőkhöz kötött, konkrét ajánlások elfogadására.
A parlamenti többség a közeli magyar tanácsi soros elnökséggel kapcsolatos aggodalmakat is megismétli, nyugtalanságának adva hangot amiatt, hogy a magyar kormány – szerinte – nem lesz képes hitelesen ellátni az elnökségi teendőket, tekintettel a vele szemben folyó számos eljárásra és a lojális együttműködés elvének megsértésére. A képviselők sajnálattal veszik tudomásul, hogy a tanács még nem talált erre megoldást, és a magyar kormány képviselői elnökölni fogják a demokráciát, a jogállamot és az alapvető jogokat érintő tanácsüléseket.
Stop minden kifizetésre, ameddig nem rendeződik minden probléma
A még nem végleges határozattervezet emlékeztet arra, hogy az EP március 25-én keresetet nyújtott be az Európai Bíróságon az Európai Bizottság azon döntése ellen, amely – miután a bizottság teljesítettnek ítélte az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő reformok révén az alapjogi charta úgynevezett horizontális feljogosító feltételeit – lehetővé tette a magyar kormány számára, hogy 10,2 milliárd euró erejéig fizetési kérelmeket nyújtson be Brüsszelben. Mindezt az EP szerint anélkül, hogy megfelelő ellenőrzési mechanizmusok vagy közbeszerzési eljárások garanciát nyújtanának az uniós költségvetés védelmére. Ezért a tervezet felszólítja a bizottságot a döntés felülvizsgálatára és arra, hogy mindaddig egyetlen fillért se folyósítson a magyar kormánynak, amíg maradéktalanul végre nem hajtanak minden egyes vonatkozó jogszabályt.
A képviselők hangsúlyozzák, hogy az uniós források kifizetéséhez előírt intézkedéseket egységes csomagként kell kezelni, és még akkor sem szabad kifizetést eszközölni, ha egy vagy több területen előrelépés történik, miközben más területeken továbbra is fennmaradnak a hiányosságok. „Érthetetlen a kohéziós politikai szabályok alapján a bíróság függetlenségében bekövetkezett javulásra hivatkozva kifizetni forrásokat, miközben a helyreállítási eszköznél és a jogállami feltételességi mechanizmus keretében befagyasztva maradnak a források az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő hiányosságok miatt” – mutatnak rá a képviselők.
A szöveg úgy véli, hogy az Integritás Hatóság (IH) potenciálisan kezelhet a magyarországi jogállamisági helyzettel kapcsolatos aggodalmakat, de azon a véleményen van, hogy a hatóság a gyakorlatban nem rendelkezik megfelelő hatáskörökkel feladatainak ellátásához. Ezért az EP a tervezet szerint ragaszkodik ahhoz, hogy az Integritás Hatóság további hatásköröket kapjon a releváns adatbázisokhoz való hozzáférés, nyomozati jogköreinek megerősítése és ajánlásainak kötelezővé tétele révén.
Az EU stratégiai érdekeinek aláásásával vádolják a kormányt
A tervezet üdvözli a szuverenitásvédelmi hivatal felállítása miatt az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárást, és a vonatkozó törvény azonnali visszavonására sürgeti a magyar kormányt.
A képviselők élesen bírálják a magyar hatóságok „szisztematikus diszkriminatív eljárásait” olyan cégekkel szemben, amelyek a magyar kormány és az oligarchák stratégiai érdekeinek fontos területein tevékenykednek. Arra serkentik a bizottságot, hogy haladék nélkül vizsgálja ki az üzleti vállalkozások által jelzett panaszokat.
A határozat szövegtervezete az ukrán támogatási csomag tavaly decemberi megvétózása miatt is megbélyegzi a magyar kormányt, az EU stratégiai érdekeinek aláásásával vádolva meg, elítélve a magyar kormány általános hozzáállását Oroszországhoz.
