Márki-Zay elismerte a vereséget: az agymosás miatt nyert a Fidesz
„Tudtuk előre, hogy egyenlőtlen küzdelem lesz, és hogy csalni fognak”, mondta Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Márki-Zay azt mondta, nincs Magyarországon demokrácia, a Fidesz átalakította választási a rendszert, a körzethatárokat. A kormány kezében lévő tömegmédiát, az „agymosást” nem tudták leváltani, és emiatt nyert a Fidesz.
„Elismerjük a győzelmet”, mondta Márki-Zay, azt is hozzátéve hogy nem demokratikus és nem szabad választásokon aratott kétharmados győzelmet a Fidesz.
Gyűlöletkampányok, hazugságok, a másik fél elhallgattatása, a vita hiánya, a fideszes köztévé, a 13-szor annyi Fidesz-plakát – sorolta Márki Zay, minek köszönheti győzelmét a Fidesz.
Azért vágtak bele a küzdelembe, mert ilyen feltételek mellett bíztak az eredményben.
„Életemet tettem arra, hogy ezt a rendszert lebontsuk”, mondta Márki-Zay hogy a magyaroknak egy szebb és szabadabb Magyarországot ígértek.
Mi ellenzékből is meg tudjuk mutatni, hogy büszkék lehetünk arra, hogy magyarok vagyunk.
A szavazatok útja a jelenlegi magyar választási rendszerben
Nem lesz érvényes a kormány népszavazása
A kormány által kezdeményezett országos népszavazás garantálhatóan érvénytelen lesz. Durván 4,1 millió érvényes szavazatra lett volna szüksége a kormánynak, de 71 százalékos feldolgozottságnál az látszik, hogy az emberek kevesebb mint fele kívánt érvényesen válaszolni ezekre a kérdésekre.
Ez pontosabban nagyjából kérdésenként 2,33 millió érvényes szavazatot jelent, 2 millió ember nem szavazott, azaz nem jelölt be egy választ sem a szavazólapon. Kicsit kevesebb mint egymillió ember pedig érvénytelenül, azaz például a válaszoknál mindkét lehetőséget bejelölte.
Jogok és kötelezettségek
Milyen jogai és kötelezettségei lesznek a most beszavazott képviselőknek, melyek a tevékenységükre vonatkozó legfőbb szabályok?
Az új parlamentnek legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia, az ülést a köztársasági elnök hívja össze harminc napon belül a választás után.
A parlament az ünnepélyes alakuló ülésen választja meg tisztségviselőit: így az elnököt, az alelnököket, a jegyzőket és a háznagyot. Ekkor döntenek arról is, hogy hány állandó bizottság álljon fel, és azok hány taggal működjenek. Legutóbb tizennégy ilyen testületet hoztak létre.Tagjaik csak képviselők lehetnek, a parlamenti arányoknak megfelelően, így adott itt is a kormánypárti többség. A bizottságok összetételét a házelnök javaslata alapján az Országgyűlés szavazza meg.
A választások utáni további menetrendről itt írtunk részletesen:
