A magyar választási rendszer jelenlegi formája és az utolsó közvélemény-kutatási eredmények alapján néhol teljesen biztosan, máshol óriási valószínűséggel meg lehet mondani, hogy az Országgyűlés összetétele szempontjából kinek nagyjából mennyit fog érni a szavazata.
A legutóbbi parlamenti választásokon több százezer magyar járt pórul úgy, hogy a parlament összetétele szempontjából pontosan annyit ért a szavazata, mintha egy látványos mozdulattal rögtön kidobta volna a kukába. Csak így még vállalt mellé utazást, adminisztrációt és más nyűgöket is.
Lehet persze, hogy valaki ideológiai, pártfinanszírozási, szórakozási vagy más okból szavaz ilyen értelemben teljesen feleslegesen, de az emberek túlnyomó többsége minden bizonnyal azért megy el, hogy beleszóljon a képviselők összetételébe.
Tudnia kell néhány fontos ökölszabályt
A magyar választási rendszer bonyolult. A jó hír az, hogy néhány kiugróan fontos ökölszabály megjegyzésével elkerülheti, hogy a választási rendszer csapdái miatt kelljen utólag fognia a fejét. Ezeket Csóka Gábor matematikus tanulmánya és Telexre írt részletes cikke alapján emeltük ki.
A legtöbben két szavazatot adhatnak le: az egyiket az egyéni választókörzetükre, ahol egy konkrét emberre, azaz jelöltre szavazhatnak, a másikat egy párt vagy pártszövetség listájára.
A jelenlegi legjobb tudásunk alapján itt jön az első ökölszabály:
1. Az egyéni választókörzetekben indulókra leadott szavazatok a két nagy pártszövetséget leszámítva minden más pártnak csaknem teljesen érdektelenek
ezen a választáson. Mindez a választási rendszerből és megismerhető pártpreferenciákból fakad. Ha ugyanis nem nyeri meg az egyéni körzetet egy kiválasztott harmadik párt jelöltje, és a párt sem éri a listás szavazatok öt százalékát, akkor ez az egyéni szavazat teljesen elvész. Jelenleg pedig úgy néz ki, hogy a két említett csoporton kívül más pártok nincsenek igazán a közelében az ötszázalékos küszöbnek.
Azt mondjuk érdemes tudni, hogy a hazai közvélemény-kutatók szisztematikusan és jelentősen is mellélőhetnek a felméréseikkel, többféle ok folytán. A jó ideje két-három százalék körülire mért Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk lehet még a legközelebb a küszöbhöz, de jelenleg inkább meglepetésnek számítana, ha április 3-án elérnék az öt százalékot. Egyéni jelöltjeik kivétel nélkül teljesen esélytelenek.
Komoly kockázatot hordoz ezért rájuk szavazni egyéniben, hiszen csak a listás szavazatok alapján dől el a bejutásuk. Csóka számításai szerint így akár húsz-harmincszor többet érhet ennek a két pártnak egy rájuk leadott listás szavazat, mint egy egyéni az elnyerhető mandátumok szempontjából.
Aki fentieken kívüli pártra szavaz, az viszont alighanem előre elfogadta, hogy az ő egyéni és listás szavazata is nullát fog számítani a parlament összetételénél, mintha érvénytelenül szavazott volna.
2. Az Egységben Magyarországért és a Fidesz–KDNP pártszövetségeknek viszont az egyéni szavazat lesz messze a legértékesebb, választókerülettől függő mértékben.
A listás képviselői helyeket arányosan osztják szét a bejutó pártok közt, így várhatóan nagyjából nyolcvanezer szavazat kell majd egy mandátumhoz. Csóka egy ilyen szavazat értékét vette egynek, és a többi szavazat értékét úgy fejezte ki, hogy eggyel több adott típusú szavazat várhatóan ennek hányszorosával segíti a pártot egy újabb mandátumhoz. Itt találja a módszertant részletesebben.
Egy darab képviselői helyet nem lehet listán nyerni az ötszázalékos bejutási küszöb miatt. Egy épp hogy csak bejutó párt ugyanis egyből négy-öt mandátumra számíthat. Ebből következik egy újabb ökölszabály:
3. A bejutási küszöb környékén lévő pártoknak egy listás szavazat értéke a lehető legnagyobb,
Csóka alapján akár három is lehet.
Az egyéni körzetekben viszont nyolcvanezer helyett sokkal kevesebb, a szorosabb körzetekben akár csak néhány ezer szavazaton fog múlni egy mandátum. Így ezek a szavazatok lényegesen értékesebbek, pláne hogy a bejutó pártok töredékszavazatként is hasznosulhatnak majd. Minél szorosabbnak ígérkezik a körzet, annál értékesebb egy plusz egyéni szavazat.
Eltérést okoz még, hogy a körzetek választói létszáma között régóta törvénytelenül nagyok a különbségek, de ennek ideiglenes kezelését is leszavazta a kormánytöbbség 2020 végén.
Így most például Pest megyében Dunakeszi, Csömör, Göd környékén (Pest megye 5. sz. vk.) majdnem százezer választó dönthet egy helyről, míg például a ritkábban lakott (Tolna 2.) Dombóvár környékén csak 58 ezer. Utóbbiak szavazata így értelemszerűen többet érhet. Pláne azt is figyelembe véve, hogy a ritkábban lakott, falusias vidékeken arányosan kevesebben szoktak elmenni és élni a választójogukkal, mint a sűrűn lakott, városias területen. A problémáról itt olvashat még.
A fenti körülmények együttes hatása az, hogy lényegesen többet ér egy egyéni szavazat a két nagy csoportnak, mint egy listás. Legrosszabb esetben is kétszer annyit, mint egy listás szavazat.
Ez abban az esetben áll elő, ha százszázalékos valószínűséggel veszti el az ilyen jelölt az adott körzetet. Mivel ilyenkor töredékszavazattá válik ez a szavazat, és a körzet győztesének egyéni szavazataiból is eggyel kevesebbet számolhat utána a töredékszavazatai közé.
Így a szoros körzetektől függ leginkább az egyéni szavazatok értéke a nagy pártoknál. A verseny szorosságát előre még nehezebb jól megbecsülni, úgyhogy itt nem is a pontos értékek a lényegesek. De azzal nem árthat tisztában lenni, hogy az ilyen körzetekben a két nagy pártszövetség bármelyikére leadott egyéni szavazatok négy-ötször többet is érhetnek, mint máshol, és akár tizenötször többet, mint egy rájuk leadott listás szavazat.
A szavazatok relatív értékének becslése Csóka számításai szerint
A külhoni levélszavazók és azok a halottak, akiknek a nevében levélben szavazhatnak, jelenleg kicsit kevesebb mint 460 ezren vannak az NVI szerint. Ők csak listán szavazhatnak, tehát a szavazatuk értéke 1. Durván nyolcvanezer szavazatonként döntenek el egy mandátumot, attól is függően, hogy ebből végül hány levélszavazatot szeretnének feladni.
