Van egy olyan, máig érvényes magyar választási szabály, hogy ha valahol több szavazólapot találnak, mint ahányan aláírták a névjegyzéket, akkor minden párttól annyi érvényes szavazatot vonnak le, ahánnyal több volt. Ez egy kisebb hibából jóval nagyobb torzítást hoz a rendszerbe a legnagyobb párt javára. Enélkül a Momentumnak jó eséllyel meglehetett volna az ötszázaléknyi érvényes szavazata.
A június 9-i választásokon a Momentum 39.471 érvényes szavazatot kapott a fővárosi listán, 4,98 százalékos eredményt ért el. A párt így minimális különbséggel, 144 szavazattal lemaradt az ötszázalékos bejutási küszöbtől, ezáltal egy képviselői hely megszerzésétől a Fővárosi Közgyűlésben.
Jó eséllyel azonban kaptak ötszázaléknyi érvényes szavazatot,
viszont kárvallottjai lettek az egyik legabszurdabb magyar választási szabálynak – fejtette ki a Telexen Csóka Endre matematikus. A választáson egyébként a Momentumnak valójában 227-tel több, összesen 39.698 érvényesen kitöltött szavazatot számoltak össze.
Az említett, 1990 óta változatlan választási szabály egy kis hibából sokkal nagyobbat csinál. Azt mondja ki ugyanis, hogy ha egy szavazókörben bármennyivel több szavazólapot találnak egy urnában, mint ahányan aláírták a névjegyzéket, akkor minden egyes párttól (azaz listától) érvénytelenné nyilvánítanak pont ennyi teljesen érvényesen kitöltött és leadott szavazatot.
Egyszerű belátni, hogy csinál kis hibából sokkal nagyobb torzítást ez a magyar szabály. Tegyük fel, hogy két listára lehet szavazni. Az egyikre tíz szavazat érkezik, a másikra hat. Ha le kell vonni mindkettőtől öt-öt érvényes szavazatot, 5:1 lesz a végeredmény, ami szoros eredménynél azt mutatja, mintha az egyik listára ötször annyian szavaztak volna, mint a másikra. Ha valahol kevesebb szavazat van, mint ahány aláírás a névjegyzékben, arra nincs torzító szabály a magyar választási rendszerben, nem csinálnak semmit.
A fenti szabályból következő hiba jellemzően nem csalásból, hanem valamilyen mulasztásból fakad. Lehet, hogy valakivel elfelejtették aláíratni, hogy átvette a szavazólapjait, vagy véletlenül két szavazólapot adtak, például az EP-szavazólap helyett egy második fővárosi közgyűlési szavazólapot.
Nehezen felmérhető, hogy hányféle emberi hiba jöhet szóba a számlálóknál, és emellett persze ott van a csalás lehetősége is. Mindenesetre ezzel a szabállyal új torzítást visznek a rendszerbe, szisztematikusan meghamisítják a valós szavazati arányokat a nagyobb párt javára. 2018-ban például olyan választókör is volt, ahol a levonások után csak a Fidesznek maradt érvényes szavazata.
Ehhez kapcsolódóan: Vége a legalantasabb választási kampánynak
A mostani választáson 133 érintett választókör volt, ahol (mivel ezt nem dokumentálják nyilvánosan) legalább 1688, legfeljebb 2211 érvényesen leadott fővárosi listás szavazólapot érvénytelenítettek.
Csóka számítása alapján a Momentumnak így legalább egy, legfeljebb 28 szavazat hiányzott ahhoz, hogy elmondhassa: érvényesen leadott szavazataik száma elérte az összes érvényesen leadott szavazatok számának öt százalékát. Ez századszázalékra kerekítve ötszázalékos szavazatarány lett volna.
Ez még mindig nem ért volna mandátumot a Fővárosi Közgyűlésben, de a párt okkal kérhette volna, hogy számolják újra a többi listás szavazatot is. Furcsa hibák ugyanis voltak bőven.
Például a Magyar Szolidaritás Mozgalom – Lokálpatrióták Erzsébet Városáért – Helló Pesterzsébetiek listája a legtöbb helyen nulla szavazatot kapott, kivéve a XVI. kerületben a 049. számú szavazókört, ahol váratlanul 105 szavazatot kaptak (pontosabban 106-ot, csak mindenkitől levontak egyet), miközben a DK–MSZP–P nullát. Csóka szerint ennek a legvalószínűbb magyarázata az, hogy a szavazóbiztosok
egyszerűen elnézhették, rossz listához írhatták be a szavazatokat, és ez utána sem tűnt fel senkinek.
Valószínűleg ezen már nem fognak változtatni, ez része lett a hivatalos eredményeknek. Ezen a hibának tűnő megoldáson egyébként nem múlott mandátum. További részletek a cikkben.