A brit pártvezetők megkezdték országjárásukat a hathetes választási kampány első napján. A választók arról dönthetnek július 4-én, hogy véget vessenek-e a kormányzó konzervatívok tizennégy éves hatalmának.
Rishi Sunak miniszterelnök a vártnál korábbra, július 4-re írta ki a választásokat, azzal érvelve, hogy pártja biztonságot adhat az országnak a mostani viharos időkben. A fő ellenzéki párt, a Munkáspárt azt mondja, hogy elhozza a szükséges változást a toryk kormányzása alatt évekig tartó politikai és gazdasági zűrzavar után.
„Megállítjuk a káoszt” – mondta Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője, aki jelenleg a következő brit miniszterelnöki poszt esélyese. Szerinte ha a konzervatívok „újabb öt évet kapnak, úgy fogják érezni, hogy joguk van pontosan úgy folytatni, ahogy eddig tették. Semmi sem fog változni.”
Sunak több saját képviselőjét is meglepte, amikor szerdán bejelentette a választások időpontját egy rosszul sikerült televíziós bejelentésben a Downing St. 10. előtt, ahol szakadó esőben beszélt, miközben hangját elnyomták a munkáspárti kampánydalt éneklő tüntetők.
A legtöbben őszi választásra számítottak, miután Sunak többször is azt mondta, hogy a szavazás az év második felében lesz. Július 4-e ennek meg is felel.
Sunak, aki a következő 48 órában Angliába, Skóciába, Walesbe és Észak-Írországba tervez ellátogatni, csütörtökön azt mondta: a választás kiírása azt mutatja, hogy „kész vagyok bátor lépéseket tenni”.
„A bizonytalan idők bátor lépéseket követelnek a biztonság megteremtése érdekében – mondta a BBC-nek. – Ezt fogom tenni” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Így szóltak bele a gazdák az európai választásokba
A korai időpontot mások a legjobb esetben is kockázatosnak értékelték, de volt, aki ostobaságról beszélt.
Nagy-Britanniában a választásokat legfeljebb ötévente kell megtartani, de a miniszterelnök ezen az időszakon belül megválaszthatja az időpontot. A 44 éves Sunak ráért volna decemberig kiírni a voksolást.
A brit kormányfő azon a napon sütötte el a startpisztolyt, amikor a hivatalos adatok szerint az infláció 2,3 százalékosra csökkent, így teljesítette egyik legfontosabb ígéretét, miszerint megfékezi az emelkedő árakat. Az infláció 2022 végén több mint 11 százalékos csúcsot ért el.
Sunak jobbközép pártja 2010 óta van hatalmon, legutóbb 2019 decemberében nyert választást. Azóta számos válsággal küzdött, köztük gazdasági visszaeséssel, etikai botrányokkal és egymást váltó vezetőkkel az elmúlt két évben.
Sunak 2022 októberében lépett hivatalba Liz Truss kudarcos hivatali időszakát követően, aki mindössze 49 napig volt miniszterelnök, mert gazdaságpolitikája megrázta a pénzügyi piacokat. Trusst a párttagok választották meg, miután Boris Johnsont egy sor botrány miatt leváltották.
A választásokat a megélhetési válság és az Európából a La Manche csatornán veszélyes átkelést kockáztató migránsokkal kapcsolatos viták közepette tartják.
Starmer, Anglia és Wales korábbi főügyésze a jelenlegi esélyes. A Munkáspártot a politikai közép felé mozdította, amióta 2020-ban megválasztották Jeremy Corbyn helyére, aki meggyőződéses szocialista, és aki két választási vereségre vezette a Munkáspártot.
A brit szavazók az alsóház 650 tagját választják meg legfeljebb ötéves ciklusra. Az a párt alakíthat kormányt, és annak vezetője lehet a miniszterelnök, amelyik egyedül vagy koalícióban többséget szerez az alsóházban.
Számos ismeretlen tényező miatt azonban nehéz megjósolni a végeredményt. A Munkáspárt az újjáéledésben reménykedik. A centrista Liberális Demokraták is kihívást jelenthet a Munkáspártnak, de leginkább a konzervatívokra jelentenek veszélyt Dél- és Délnyugat-Angliában. A jobboldali Reform Párt – korábban Nigel Farage Brexit Pártja – Anglia egykori ipari központjának azon a részein jelenthet veszélyt a konzervatívokra, amelyeket 2019-ben megnyertek.
