Úgy tűnik, februárra számolta el a KSH a kormányzati adóemelésből fakadó negyvenforintos benzinár-emelkedést. Csak emiatt 0,4 százalékkal nőtt az infláció havi alapon. Elemzők szerint véget ért az áremelkedések lassulása, és idén be kell rendezkedni arra, hogy három–négy százalék között marad az infláció.
„Februárban véget ért a korábban látott, rendkívül gyors ütemű dezinfláció, mivel a fő inflációs mutató januárról februárra csupán 0,1 százalékponttal javult” – közölte Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 3,7 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest. Februárban januárhoz képest 0,7 százalék volt a drágulás üteme.
Bár az elemző szerint első ránézésre továbbra is aggasztó a gyors havi áremelkedés, a részletek alapján azonban kiderül, hogy az árváltozás jelentős része (0,4 százalékpont) az üzemanyagok áremelkedéséből fakadt. A KSH számításai szerint januárról februárra ugyanis 6,7 százalékkal nőtt a járműüzemanyagok ára.
„Mindezek mellett sok apróbb tételből adódott össze végül a maradék havi áremelkedési ütem. A szolgáltatások, a háztartási energia, az élelmiszerek, az alkoholos italok és dohányáruk köre mind-mind hozzájárult a havi inflációhoz” – tette hozzá. Az elemző szerint ezzel szemben csökkentek az árak havi alapon a ruházkodási cikkek esetében – ami egy nagyjából jól kalkulálható szezonális hatás volt.
Virovácz Péter szerint az igazán meglepő a tartós fogyasztási cikkek esetében mért havi árcsökkenés volt, ami 0,5 százalékot tett ki. Vélhetően a globális inflációs nyomás enyhülése, a gyenge keresleti környezet segítette az árak fékeződését.
Ehhez kapcsolódóan: A január eleji benzináremelés kimaradt az inflációs adatokból
Tíz százalékkal emeltek a szolgáltatók
Amennyiben az éves alapú indexet nézzük, továbbra is azt láthatjuk, hogy elsősorban a szolgáltatások tízszázalékos éves bázisú áremelkedése felelős az inflációért. „A szolgáltatások éves drágulása 71 százalékban magyarázza az inflációt” – tette hozzá. Átlag feletti marad az alkoholos italok, dohányáruk áremelkedése, de a ruházati cikkeknél is hasonló a helyzet. Ezzel szemben nemcsak havi, de éves alapon is alacsonyabb a tartós fogyasztási cikkek árszínvonala.
A szakértő szerint kettős hatás érvényesül: a következő hónapokban csökken, majd ismét növekedni fog az infláció.
A havi átárazódás kissé gyengébb lesz, az éves bázisú fogyasztóiár-index pedig 3,3-3,5 százalék körül mozog majd az elkövetkező hónapokban. Továbbra is a szolgáltatások inflációja lehet a legfontosabb hajtóerő, valamint az üzemanyagok áremelkedése is tovább erősítheti a havi átárazást. Májusban és októberben azonban emelkedni fog az infláció, ami év végére 5,5-6 százalékra nőhet.
„Egyelőre azonban valóban meglehetősen nehéz előre látni a második fél évre vonatkozóan. A magyar gazdaság teljesítménye meglehetősen gyengének tűnik, a munkaerőpiac feszessége enyhült, ami fékezheti a bérkiáramlás kedvező folyamatát” – tette hozzá. Az elemző szerint az óvatossági motívum továbbra is jelen van a gazdaságban, bár a fogyasztói bizalom már enyhe javulásnak indult. Mindezek alapvetően az inflációt fékező hatásként jelentkeznek a második fél évben, így előrejelzésünkre vonatkozóan lefelé mutató kockázatot jelentenek.
Ezzel szemben a költségvetés helyzete meglehetősen aggasztó, egyáltalán nem zárjuk ki annak eshetőségét, hogy az év második felében költségvetési kiigazításra lesz szükség ahhoz, hogy a 4,5 százalékos költségvetési hiányt el lehessen érni. „Ezek az intézkedések részben inflációt gerjesztő hatásúak lehetnek, a vállalatok pedig meglehetősen gyorsan és agresszívan háríthatják át a többletköltségeket, amennyiben ilyennel szembesülnek” – vélekedett.
Ehhez kapcsolódóan: Februárban 3,7 százalékos volt az infláció
Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője szerint a februári infláció csökkenését bázishatások is segítették, de a jelentős súlyt képviselő élelmiszerek áremelkedése is a várakozások felett mérséklődött. „A mérséklődő inflációt támogatta az is, hogy az éves alapú forintgyengülés ellenére a tartós fogyasztási cikkek ára tovább csökkent, visszafogottabb áremelkedési ütem volt tapasztalható az alkohol- és dohánytermékek és a ruházkodási cikkek esetében is. Ugyanakkor lassítja a dezinflációt, hogy a szolgáltatások esetében fennmaradt a két számjegyű, tízszázalékos drágulás februárban” – vélekedett.
Az elemző szerint a szolgáltatók jelentős részénél továbbra is megfigyelhető áremelkedés mérsékli az infláció csökkenésének folyamatát, márciusban a kommunikációs és pénzügyi szektorban várható áremelések mellett a vendéglátás és más szezonális termékek esetében a nyári hónapokra tolódhatnak az átárazási döntések, kordában tartva ismét az árak mérséklődését.
„Továbbra is felfelé mutató kockázatot jelent a bérminimumok emelkedése nyomán feljebb tolódó teljes bérskála, ami a reálbér-emelkedésen keresztül támogathatja a fogyasztást, valamint a vállalatok érvényesíthetik az áraikban az erőteljesen növekvő bérköltségeket” – tette hozzá. Az elemző szerint amennyiben látványosan két számjegyű mérték felett lesz az idei átlagos béremelkedés üteme, az jelenthet felfelé mutató kockázatot, de ha valamivel tíz százalék felett megáll, akkor csak a már eddig is kalkulált hatásokkal kell számolni.
Ezenfelül kockázatot jelent a szintén meghatározó inflációs tételt jelentő üzemanyagárakra a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) által bejelentett további kőolajkitermelés-csökkentés, valamint esetleg a közel-keleti konfliktus olajellátást is érintő eszkalálódása.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.
Míg a KSH a februári árakat közli, saját listánkon már a márciusi árváltozásokat láthatjuk. Az általunk figyelt üzletben ebben a hónapban a szezonális termékek közül a banánnak és a koktélparadicsomnak csökkent az ára. Előbbinek kilogrammonként 899 forintról 699-re, utóbbinak 2196-ról 1596 forintra.
De olcsóbb lett a cukor is, amelynek ára 365-ről 299 forintra mérséklődött. Egy kilogramm csirkemellért csak 1599 forintot kellett adni márciusban a február 1619 forint után, míg a 16 tekercses vécépapír ára 3289-ről 2999 forintra esett. Egy liter benzinért lényegesen, 17 forinttal többet, 621 forintot kellett fizetni a benzinkúton. Drágult a tojás, egy közepes kiszerelésű tízdarabos doboz ára 660 forintról 690-re nőtt.
