A venezuelai ellenzék azt állítja, hogy az ő jelöltje nyerte a vasárnapi elnökválasztást, és a helyzet tisztázását kezdeményezte a kormánynál, amely korábban Nicolás Maduro elnököt hirdette ki győztesnek.
„A venezuelaiak és az egész világ tudja, mi történt” – mondta az eredmény kihirdetése után Edmundo González, az ellenzék jelöltje.
Az ellenzék vezetője, María Corina Machado szerint González aratott elsöprő győzelmet azoknak a képviselőiknek az elmondása alapján, akik a szavazóhelyiségek mintegy negyven százalékából jelentették az eredményeket.
A Nemzeti Választási Tanács, amelynek vezetői Maduro hívei közül kerültek ki, előzőleg közölte, hogy Maduro a szavazatok 51 százalékát szerezte meg, míg González 44 százalékot kapott. De a hivatal nem tette közzé az ország mind a harmincezer szavazókörének eredményeit; azt ígérte, hogy a következő órákban megteszi. Ez akadályozza az eredmények hitelesítését.
A külföldi vezetők egyelőre nem nyilatkoztak arról, hogy elismerik-e az eredményt.
„A Maduro-rezsimnek meg kell értenie, hogy nehéz elhinni az általa közzétett eredményeket – mondta Gabriel Boric, Chile baloldali vezetője. – Nem ismerünk el olyan eredményt, amely nem ellenőrizhető és hitelesíthető.”
Antony Blinken amerikai külügyminiszter Tokióban arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak „komoly aggályai vannak azt illetően, hogy a bejelentett eredmény nem tükrözi a venezuelai nép akaratát vagy szavazatát”.
Az eredményhirdetés késleltetése – hat órán keresztül az urnazárás után – arra utal, hogy komoly vita lehetett a kormányban a hogyan továbbról, miután Maduro ellenfelei kora este a saját győzelmükről nyilatkoztak.
Amikor Maduro végül előállt, hogy megünnepelje az eredményt, konkrétan meg nem nevezett külföldi ellenségeket vádolt azzal, hogy megpróbálták meghekkelni a szavazórendszert.
„Nem ez az első eset, amikor megpróbálják megzavarni a köztársaság békéjét” – mondta több száz támogatója előtt az elnöki palotában. Nem szolgált bizonyítékkal állítása alátámasztására, de azt ígérte, hogy az igazságszolgáltatás elé állítják azokat, akik erőszakot próbálnak szítani Venezuelában.
Az ellenzék képviselői azt mondták: kampánystábjuk tagjai a szavazóhelyiségekből azt jelentették, hogy González legyőzte Madurót. Közben a választási tanács vezetője közölte, hogy a következő órákban ismertetik a hivatalos szavazatszámokat.
A harmadik mandátumáért induló Maduro eddigi legkeményebb és legváratlanabb kihívójával kényszerült szembenézni González személyében. A nyugdíjas diplomata mindaddig ismeretlen volt a választók előtt, amíg áprilisban az ellenzék vezére, María Corina Machado őt nevezte meg elnökjelöltként.
Ehhez kapcsolódóan: Venezuela választ: folytassa Maduro, vagy 25 év után kapjon esélyt az ellenzék?
Az ellenzéki vezetők az interneten és több szavazóhelyiségnél is ünnepeltek, azt állítva, hogy González elsöprő győzelmet aratott.
Az elnökválasztás eredménye kihat majd egész Amerikára. A kormány ellenfelei és támogatói egyaránt úgy vélik: sokan csatlakozhatnak ahhoz a 7,7 millió venezuelaihoz, akik már elhagyták a hazájukat, hogy külföldön boldoguljanak, ha Maduro újabb hat évre mandátumhoz jut.
A hatóságok úgy tűzték ki a vasárnapi választás időpontját, hogy egybeessen a volt elnök, Hugo Chávez hetvenedik születésnapjával, aki 2013-ban halt meg rákban, miután Maduro kezébe helyezte bolívari forradalma ügyét. Maduro és Venezuelai Egyesült Szocialista Pártja azonban népszerűtlenebb, mint valaha, sok szavazó az elnök politikáját hibáztatja a bérek elértéktelenedéséért, az éhezésért, az olajipar megbénításáért és a családok migráció okozta szétszakadásáért.
Az ellenzéknek sikerült egyetlen jelölt mögé felsorakoznia az évekig tartó megosztottság és választási bojkott után, amelyek megtorpedózták a kormánypárt megdöntésére irányuló ambícióikat.
A Maduro befolyása alatt álló legfelsőbb bíróság megakadályozta, hogy Machado bármilyen posztért is elindulhasson a következő tizenöt évben. A korábbi parlamenti képviselő a szavazatok több mint kilencven százalékával nyerte az ellenzék októberi előválasztását. Miután eltiltották az elnökválasztástól, egy főiskolai tanárt nevezett meg jelöltként maga helyett, de a Nemzeti Választási Tanács őt sem volt hajlandó nyilvántartásba venni. Ekkor esett a választás a politikai újonc Gonzálezre.
A szavazás után Maduro azt mondta, hogy el fogja ismerni a választási eredményt, és felszólította az összes többi jelöltet: nyilvánítsák ki, hogy ők is így tesznek.
„Senki sem akar káoszt Venezuelában – mondta Maduro. – Elismerem és el fogom ismerni a választók döntését, a hivatalos bejelentést, és gondoskodni fogok arról, hogy mások is elismerjék.”
Venezuela alatt található a világ legnagyobb ismert olajtartaléka, az ország egykor Latin-Amerika legfejlettebb gazdaságával büszkélkedhetett. De a gazdaság szabadesésbe kezdett, miután Maduro átvette az irányítást. A zuhanó olajárak, a széles körű áruhiány és a 130 ezer százalékot meghaladó hiperinfláció először társadalmi zavargásokhoz, majd tömeges kivándorláshoz vezetett.
Az ellenzék kampányában azokra a hatalmas egyenlőtlenségekre próbált építeni, amelyeket a válság teremtett. A krízis során a venezuelaiak lemondtak a saját valutájukról, és az amerikai dollárt használják helyette.
