Egy most elkészült jelentés szerint a tálib kormányzás pusztító hatással van az afgán nőkre és lányokra, akik virtuális foglyok lettek otthonukban, amióta augusztusban a keményvonalas iszlamista csoport átvette az irányítást a háború sújtotta ország felett.
A Human Rights Watch (HRW) és a San José Állami Egyetem (SJSU) Emberi Jogi Intézete megvizsgálta a nők helyzetét a délkeleti Ghazni tartományban azután, hogy a tálibok átvették az irányítást, és január 18-án közzétette, mire jutott.
Amióta augusztus 12-én, néhány nappal Kabul bevétele előtt elfoglalták Ghazni városát, a tálibok olyan rendet vezettek be, amely „hatalmas akadályokat állított a nők és lányok egészsége és oktatása elé, korlátozták a mozgás, a véleménynyilvánítás és a kapcsolatok szabadságát, és sokakat megfosztottak munkával keresett jövedelmüktől” – áll a jelentésben.
Az ország is szegényebb ezáltal
Ezeket a visszaéléseket súlyosbította az eszkalálódó humanitárius válság – amelyet a több millió dolláros bevételkiesés, a magas árak, a segélyek beszüntetése, a likviditási válság és a készpénzhiány okoz. Ez az afgán lakosság nagy részét megfosztotta a hozzáféréstől az élelemhez, a vízhez, a lakhatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz.
Heather Barr, a HRW nőjogi igazgatója szerint „Afganisztánban eszkalálódik a nők és lányok válsága, nem látni a végét”.
Barr elmondta, hogy a tálib irányelvek „sok nőt és lányt rövid idő alatt otthona virtuális foglyává tettek, megfosztva az országot egyik legértékesebb erőforrásától, a lakosság női felének készségeitől és tehetségétől”.
Folyamatos és szisztematikus kirekesztés
A jelentés egy nappal azután jött ki, hogy az ENSZ 36 emberi jogi szakértője riadót fújt a tálibok hatalomátvétele óta bevezetett korlátozó lépések miatt, különösen a nőket és a lányokat illetően.
„Aggodalommal töltenek el bennünket azok a folyamatos és szisztematikus erőfeszítések, amelyek országszerte a nők kirekesztésére irányulnak a társadalmi, gazdasági és politikai szférából” – fogalmaznak a szakértők közleményükben, hozzátéve, hogy ezek az aggodalmak még súlyosabbak az etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó nők esetében.
A kutatás módszeréről a HRW és az SJSU elmondta, hogy távinterjút készítettek tíz olyan nővel, aki Ghazni tartományban élt vagy ma is ott él, és akik „az élelmiszerek, a közlekedés és a tankönyvek árának spirálszerű emelkedéséről beszéltek le, amihez hirtelen jött és gyakran teljes bevételkiesés társult”.
Egész családok maradtak jövedelem nélkül
Ezek közül a nők közül sokan „családjuk kizárólagos vagy elsődleges kenyérkeresői voltak, de a legtöbbjük elvesztette az állását a nők munkához jutását korlátozó tálib intézkedések miatt” – közölték a szervezetek.
A jelentés szerint továbbra is csak az alapfokú oktatásban vagy az egészségügyben dolgozók tudják folytatni a munkát, de a legtöbben nem kapnak fizetést a pénzügyi válság miatt.
Mindeközben a tálibok „kitiltották a nőket és a lányokat a középfokú és felsőoktatásból” – írja a jelentés.
A militáns csoport azt is megszabja, „mit szabad viselniük a nőknek, hogyan kell utazniuk, megfélemlítéssel és ellenőrzéssel kényszerítve ki a szabályok betartását”.
A tálibok vezette kormány elrendelte, hogy a busz- és taxisofőrök nem szállíthatnak nőket, ha nem viselnek iszlám fátylat. Ugyanezen rendelet értelmében a sofőrök nem vihetnek hetven kilométernél messzebb hajadon nőket.
