Az ENSZ kulturális szervezetének tanácsadó missziója ellenőrizte a Fertő tavi beruházást októberben. A világörökségi listán sorolt helyszín kapcsán komoly kifogások merültek fel a magyar és az osztrák területen tervezett beruházások miatt. Ha a kormányok nem kezelik az UNESCO által sorolt problémákat, akár a Fertő-part világörökségi címét is kockáztathatják. Ez pedig nagy presztízsveszteséget jelentene idegenforgalmi szempontból, és az érintett országok rossz hírét kelti, ha megtörténik.
A Fertő tó védelméért küzdő civilekkel és kormánytagokkal is találkozott az UNESCO Világörökség Bizottságának tanácsadó küldöttsége a határhoz közeli osztrák településen, Winden am Seeben.
Megkerestük a Fertő tavi állami beruházásért január óta felelős Építési és Közlekedési minisztériumot, hogy tájékoztatást kérjünk az UNESCO-küldöttség (tanácsadó misszió) részleteiről. Megkeresésünkre mostanáig nem érkezett válasz, így csak az UNESCO-val folytatott tanácskozáson szintén részt vevő civil szervezetek képviselőitől kapott információra támaszkodhattunk.
Ehhez kapcsolódóan: Az UNESCO is vizsgálódik a Fertő tó ügyében
A tanácskozáson magyar részről a Fertő tó barátai Egyesület, a Greenpeace és a kormány képviselői vettek részt. Osztrák oldalról többek között a WWF és az Allianz for Nature szervezet képviseltette magát.
Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj néven szerepel az UNESCO világörökségi helyszíneket soroló listáján a Fertő tó és partjának osztrák és magyar oldalon lévő területe. A négy éve indult, sokmilliárdos állami beruházás ellen környezetvédők és helyiek tiltakoztak. A tó – korábban népszerű – helyi strandja az építkezés kezdete óta nem látogatható, horgászok, vitorlázók számára is csak korlátozottan érhetők el a tó egyes részei. Tavaly év végén megszűnt a beruházást addig irányító állami cég, azóta az Építési és Közlekedési minisztérium fennhatósága alá tartozik. A tárca vezetője, Lázár János idén nyáron bejelentette: takarékossági okokból végül nem az egész tervezett projekt valósul meg, csak egy része készül el.
Ehhez kapcsolódóan: Megnyitották a Fertő tavi építkezés eddig lezárt területét
Az ENSZ oktatási és kulturális szervezete és az Európai Bizottság már korábban is figyelmeztette és a hatalmas építkezés egyes terveinek visszavonására kérte a magyar kormányt. Az UNESCO szakértői a héten – mint erről korábban írtunk – tanácsadó misszió keretében vizsgálódnak a helyszínen.
A tanácskozásról a részt vevő civil szervezetek képviselői tájékoztatták a Szabad Európa szerkesztőségét. Megtudtuk, hogy az egyeztetésen a külügyminisztérium és az építési minisztérium küldöttei képviselték a kormányt. Az osztrák részről megjelent civil szervezetek a vízutánpótlásról, vízkezelésről beszéltek, nem is csak a Fertő kapcsán, hanem az egész közép-európai térség vonatkozásában. Ők az osztrák oldalon tervezett kórház építése vonatkozásában fogalmaztak meg kritikát: a zöldmezős beruházás kapcsán többek között azt kifogásolták, hogy alig száz méterre fekszik a rámszari egyezmény által is védett vizes élőhelytől, és hozzájárulna a tópart menti települések egybeépüléséhez.
A Fertő tó Barátai Egyesület elnöke, Major Gyula arról számolt be, hogy a kormány képviselői az UNESCO-misszióval tartott egyeztetésen azt ígérték: „mostantól minden szép és jó lesz”, megváltozik a kormány és a civilek közötti kommunikáció a Fertő ügyében. A minisztérium küldöttei azt mondták, hogy „bármivel fordulhatnak hozzájuk a civilek, ők partnerek lesznek, és köszönik az eddigi munkájukat”.
Major rákérdezett arra is, hogy a Lázár János által korábban bejelentett minimálprogram, a Fertő tavi beruházás csökkentett változata miből áll majd, de elmondása szerint erre nem kapott választ. A civil szervezetek képviselői szerint a kormány képviselői a megbeszélésen azt sejtették, hogy folyamatban van a beruházás újratervezése, de konkrétum szerintük erről nem derült ki.
Rodics Katalin, a Fertő tó védelmében több akciót is szervező és a szerintük környezetpusztító beruházás környezeti engedélyét sikeresen megtámadó környezetvédő szervezet, a Greenpeace biodiverzitáskampány-felelőse a Szabad Európa kérdésére a tópart esetleges rehabilitációjáról azt mondta: ha nem valósul meg a beruházás, egyszerűen hagyni kell, hogy a természet visszavegye a hatalmat a helyszínen, az odakerült betont senki nem fogja eltávolítani (és ez szerinte így rendben is lenne, hiszen újabb munkagépek megjelenése csak további károkat okozna a környezetben).
Továbbra sem tudni, pontosan mi valósul majd meg a Fertő tó partjára tervezett, helyiek és környezetvédők által kifogásolt sokmilliárdos állami beruházásból. Az évek óta húzódó ügyről több cikkben is beszámoltunk. Legutóbb arról írtunk, hogy a világörökségi helyszíneket felügyelő ENSZ-szervezet, az UNESCO küldöttei Magyarországon és Ausztriában jártak a „fejlesztések” által fenyegetett védett terület ügyében.
Környezetvédők, a helyiek egy része és a Magyar Tudományos Akadémia is közzétette már kifogásait a szerintük óriási természetpusztítással járó Fertő tavi beruházás kapcsán. A projektért felelős állami cég egy éve megszűnt, azóta a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium felel az építkezésért.
Bár a kormány októberben teljes irányváltást ígért a projekt kapcsán az UNESCO küldöttségének, később kiderült, hogy az újra kiadott környezetvédelmi engedély az eredeti tervekre vonatkozik. A 2022 nyarán takarékossági okokból felfüggesztett beruházásra csökkentett tartalommal írtak ki közbeszerzési eljárást. Ráadásul erre valamiért három alkalommal is sor került (októberben, novemberben és decemberben, feltételezhetően módosítások miatt).
Megkérdeztük az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, hány jelentkező volt a kiírásokra, és hogy melyik cég lett a nyertes, de megkeresésünkre e cikkünk megjelenéséig semmilyen válasz nem érkezett.
Kun Zoltán tájépítész, természetvédelmi szakember, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége elnöke, a Fertő tó Barátai Egyesület szakértője vállalkozóként regisztrált a beruházásra meghirdetett közbeszerzési eljárásba, így annyit megtudott, hogy az ajánlattételt fontolgató vállalkozások 160-nál is több kérdést tettek fel a minisztériumnak. Kun szerint ez is mutatja, mennyire szakmaiatlan a közbeszerzési kiírás. Ő azt is kifogásolta a Szabad Európa kérdésére, hogy bár Lázár János novemberben az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában azt ígérte: nem kerül sor olyan esetre, hogy egy projekt tervezésére és kivitelezésére egy hirdetményben keresnek vállalkozót, itt mégis ez történik.
A szakember szerint az is problémás, hogy a kormány nevében az egyeztetéseken részt vevő – azóta felmentett – helyettes államtitkár (Vukoszávlyev Zorán) azt ígérte az UNESCO-nak, hogy bevonják a szervezetet a beruházás újragondolásába, mégis egy olyan terv alapján jelent meg a közbeszerzési eljárás, amely már jóval az októberi találkozó előtt elkészült. Ráadásul – hívta fel rá a figyelmet Kun – összevissza információk jelennek meg a kormánytól a beruházás méretei kapcsán is, 28–77 hektár közötti adatokkal. Hozzátette: olyan – szerinte abszurd – részletek is megjelentek a jelenlegi tervekben, mint például az elpusztított nádas helyére, a feltöltött területre tervezett, 50%-os lombkorona borítottságú erdő.
A Fertő tavi beruházás ellen tiltakozó aktivistákat tömörítő Fertő tó Barátai Egyesület vezetője, Major Gyula szerint az újabb tervek az eredetihez képest valamivel kevesebb épületről szólnak (a sportlétesítmények már nincsenek benne), de továbbra is hat különféle szálláshely, például úszó házak is szerepelnek a dokumentumban. Szerinte az ügyben fontos elmozdulást jelent, hogy egyre több embert foglalkoztat, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt hónapokban megduplázódott az egyesület tagjainak száma.
