Hiába húzta el a mézesmadzagot a kormányok orra előtt, Ursula von der Leyen biztosjelölti listáján a nők aránya a 27 fős keret mindössze egyharmadát éri el. Ráadásul a bizottság megválasztott néppárti elnökének a magukat háttérbe szorítva érző szocialisták politikai elégedetlenségével is szembe kell néznie.
Augusztus 30-án, pénteken lejárt a határidő, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság júliusban újabb öt évre megválasztott elnöke adott a tagállami kormányoknak a biztosi testület tagjainak jelölésére. Von der Leyen nem lesz könnyű helyzetben, mivel a tagállamok egy-két kivétellel nem vettek tudomást arról a kéréséről, hogy egy női és egy férfi jelöltet nevezzenek meg. A 26 hivatalosan bejelentett jelöltből (Belgium lapzártánkig még nem közölte a döntését) a bizottsági elnököt is beleértve mindössze nyolc nő van, ami komoly fejtörést okozhat Von der Leyennek, ha meg akar felelni annak a saját maga által támasztott elvárásnak, hogy új csapatának összetételét a nemek közötti egyensúly jellemezze.
De a megválasztott elnöknek egy politikai problémával, az Európai Néppárt bizottságon belüli túlsúlya miatt egyre elégedetlenebb szocialisták tiltakozásával is szembe kell néznie, amikor várhatóan szeptember 11-ig véglegesíti listáját a jelölteknek szánt tárcákkal együtt.
Elvileg heten maradnak a régi testületből
Úgy tűnik, hogy az elnököt is beleszámítva hat, maximum hét régi tag marad a legkorábban november 1-jén hivatalba lépő Európai Bizottság vezető testületében: a már negyedik ciklusára készülő szlovák Maroš Šefčovič, az ugyancsak veteránnak számító lett Valdis Dombrovskis, a francia Thierry Breton, a magyar Várhelyi Olivér, a holland Wopke Hoekstra (aki tavaly váltotta Frans Timmermanst a testületben) és Von der Leyenen kívül egyedüli nőként a horvát Dubravka Šuica.
A bizottsági elnök július közepi parlamenti megválasztása után értésre adta, hogy a maradó biztosok esetében eltekint az egy nő-egy férfi jelölésére vonatkozó kérésétől, nem úgy a többiek esetében. A kormányok többsége – ideértve Von der Leyen néhány közeli szövetségesét – azonban fittyet hányt a jelenlegi és leendő bizottsági főnök kívánságára, és egy-két kivétellel csak egy személyt, hetven-nyolcvan százalékban férfit jelölt a következő biztosi testületbe. Pedig Von der Leyen jól értesült források szerint azt is megüzente, hogy a női jelöltek előnyt élvezhetnek a biztosi portfóliók elosztásánál.
Úgy néz ki, hogy a 27 bizottsági tagjelölt között eddig csak hét nő van: Ursula von der Leyen (német), Dubravka Šuica (horvát), Kaja Kallas (a leendő kül- és biztonságpolitikai főképviselő, korábbi észt miniszterelnök), Teresa Ribera (spanyol miniszterelnök-helyettes), Maria Luís Albuquerque (korábbi portugál pénzügyminiszter), a finn EP-képviselő Henna Virkkunen és a svéd Európa-ügyi miniszter, Jessika Roswall. Hozzájuk csatlakozhat minden bizonnyal a bolgár Jekatyerina Zaharijeva, akit pénteken jelölt egy férfi politikus társaságában a bolgár kormány.
Az EP-re maradhat a nemek közötti egyensúly biztosítása
Mindez azt is jelenti, hogy ha Belgium is nőt jelölne az utolsó pillanatban, akkor is maximum kilenc nő áll csak Von der Leyen rendelkezésére az általa minimális elvárásként támasztott tizenhárom-tizennéggyel szemben, azaz a jelöltek fele helyett csak a harmaduk nő. Minden jel szerint a bizottsági elnök két megoldással próbál javítani a nemek közötti arányon. Az egyik, hogy megpróbál nyomást gyakorolni néhány kisebb tagállamra (egybehangzó források szerint Máltára, Szlovéniára és Ciprusra), hogy cseréljék nőre már bejelentett férfi jelöltjüket. Reálisan azonban kevés az esély arra, hogy bármelyik vezető is megváltoztatná a döntését, ha egyszer letette a garast valaki mellett.
Egy másik lehetséges megoldás, hogy Von der Leyen a kormányokkal való konfliktus keresése helyett inkább az Európai Parlamentre bízza, hogy rendet vágjon a jelöltek között, amikor a tervek szerint szeptember végén és október első felében a szakbizottsági meghallgatásokon meggyőződik majd a jelöltek alkalmasságáról. Abban bízhat, hogy a képviselők nem szavaznak bizalmat majd egyes jelölteknek, és pótmegoldásként nők léphetnek a férfiak helyére. „Ez ugyanakkor kétélű fegyver, mert az EP mindig a saját logikáját követi, nehezen ellenőrizhető, és a dolog másként is elsülhet” – figyelmeztetett egy, a Szabad Európának nyilatkozó parlamenti forrás.
Ha a parlament túl sok jelöltbe köt bele, akár hónapokig is elhúzódhat az új bizottság felállítása, elnyújtva a ciklusváltás miatt amúgy is elég hosszú politikai vákuumot. Az egyik potenciális áldozat az a Várhelyi Olivér, aki öt évvel ezelőtt éppen második választásként került be a testületbe, de bővítésért felelős biztosként számos alkalommal súrlódott a képviselőkkel. Várhelyi esélyeit megfigyelők szerint az sem könnyíti meg, hogy Orbán Viktor jelöltjeként eleve jelentős hendikeppel indul. Ezért sokan úgy vélik, hogy a magyar miniszterelnök fejében már van egy másik név is, aki jó eséllyel nő lehet.
A szocialisták is lázadoznak
Von der Leyen közben az európai választásokon második helyre befutó szocialista pártcsaládot is maga ellen hangolta, mivel a balközép – amely az Európai Tanács következő elnökét adhatja a portugál António Costa személyében – féltékenyen és gyanakodva nézi a néppártiak térnyerését a biztosi testületben. Becslések szerint miközben az Európai Néppárt tizenöt biztossal is rendelkezhet, addig a szocialistáknak be kell érniük néggyel. Ez az arányeltolódás pedig – legalábbis a szocialisták ettől tartanak – rányomja majd a bélyegét a második Von der Leyen-bizottság politikájára és kezdeményezéseire, háttérbe szorítva a szociális megfontolásokat.
A fent említetteken kívül a tagállamok jelöltjei a következők:
- Ausztria: Magnus Brunner pénzügyminiszter
- Belgium: még nem nevezték meg a jelöltjüket
- Ciprus: Kosztasz Kadisz korábbi egészségügyi, oktatási, mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter
- Csehország: Jozef Síkela korábbi befektetési bankár, iparügyi és kereskedelmi miniszter
- Dánia: Dan Jörgensen fejlesztési együttműködésért és globális éghajlatpolitikáért felelős miniszter
- Görögország: Aposztolosz Cicikosztasz, Közép-Macedónia kormányzója, a Régiók Bizottságának korábbi elnöke
- Írország: Michael McGrath pénzügyminiszter
- Lengyelország: Piotr Serafin, Donald Tusk bizalmasa, egykori kabinetfőnöke és jelenlegi megbízott brüsszeli főképviselő
- Litvánia: Andrius Kubilius, EP-képviselő, korábbi litván miniszterelnök
- Luxemburg: Christophe Hansen, EP-képviselő
- Románia: Victor Negrescu, EP-alelnök a szocialisták színeiben
- Szlovénia: Tomaž Vesel, a számvevőszék korábbi elnöke, ügyvéd
- Olaszország: Raffaele Fitto, a kormány Európa-ügyi minisztere, korábbi EP-képviselő
A következő küzdelem: a tárcák elosztása
Von der Leyennek leendő testülete összetétele mellett a tárcák elosztásáról is gondoskodnia kell szeptember 11-ig, amikor a várakozások szerint az Európai Parlament vezetősége elé terjeszti a listáját, ami után az EP sort kerít a jelöltek meghallgatására. A tagállamok presztízsből és praktikus okokból lehetőleg minél nagyobb súlyú portfoliókért lobbiznak a bizottság elnökénél. Általában a gazdasági jellegű tárcákra van a legtöbb jelentkező, mint a versenypolitika vagy a gazdasági és pénzügyi biztosi poszt, de az iparpolitika (versenyképesség), a költségvetés, az energetika és a klímapolitika is nagyon kelendőnek számít.
Von der Leyennek – még ha ez hétpecsétes titok is – természetesen már vannak elképzelései, hogy melyik ország jelöltjére milyen portfóliót kíván bízni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy részben változnak majd a felelősségi területek is: a bizottsági elnök júliusi parlamenti beszédében több új tárca létrehozását belengette. Ilyennek számít a bürokráciacsökkentésért, a generációk közti együttműködésért vagy a földközi-tengeri medencéért felelős biztosi poszt létrehozása.
