Még mondja valaki, hogy a brüsszeli politikai életnél nincs unalmasabb. A fenti állítás látványos cáfolataként az Európai Bizottság elnöki posztjára sokak által majdnem biztos befutónak tekintett jelenlegi elnököt az elmúlt napokban két szaftos politikai botrány is utolérte. Ezek együtt, de akár külön-külön is alkalmasak lehetnek arra, hogy megingassák Ursula von der Leyen eddig szilárd pozícióját.
Az első, Ursula von der Leyen számára különösen veszélyes aknamező, a Pfizergate, régi ügy. A bizottsági elnök és az amerikai gyógyszeripari multi, a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti SMS-váltások állnak a középpontjában.
Elsőként még 2021-ben a The New York Times állt elő azzal a sztorival, hogy a koronajárvány idején az Európai Bizottság német elnöke és az amerikai cég vezetője – a lap szerint – lényegében SMS-en tárgyalt le egy több milliárd eurós vakcinabeszerzést, aminek jogszerűségével kapcsolatban komoly kételyek merülhetnek fel.
Ehhez kapcsolódóan: Az Európai Ügyészség vizsgálja a Von der Leyen és a Pfizer vezetője közti kommunikációt
Von der Leyen veszélyes SMS-diplomáciája
Az amerikai lap ki is kérte Brüsszeltől az üzenetváltásokat, amit azonban az Európai Bizottság előbb a beszélgetés bizalmas jellegére, utóbb pedig arra hivatkozva tagadott meg, hogy a kérdéses elektronikus üzeneteket azóta törölték. Később az európai ombudsman is beszállt a ringbe, azt állítva, hogy a bizottságnak és fejének nem volt joga eltüntetni az üzeneteket, ki kellett volna adnia a megkeresésre.
Érdekes intermezzo, hogy – miként a német sajtó emlékeztetett rá – Ursula von der Leyennek még német védelmi miniszterként volt egy hasonló, egy gyanús védelmi beszerzés körül bonyolódó SMS-ügye, amiből végül azzal mászott ki, hogy részben ő, részben pedig egyik asszisztense törölte az ügyletre vonatkozó levelezést a mobiltelefonjáról. Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság második ötéves mandátumra készülő elnöke időnként nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy mobiltelefonján egyeztessen fontos ügyekről, majd amikor ez kiderül, gyorsan letörölje.
A széles körben Pfizergate-nek nevezett ügyet kezdetben a liège-i (belga) ügyészség ragadta magához, de néhány napja a nyomozó szerv közölte, hogy átadta a luxemburgi székhelyű Európai Ügyészségnek. Az EPPO nem erősítette meg, de nem is cáfolta a hírt. A sajtó és politikai elemzők mindenesetre a fejleményből arra következtetnek, hogy kezd komolyra fordulni a dolog, és egyre inkább tüske lehet a köröm alatt a legerősebb európai pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) által nemrég bizottsági elnökjelöltté avatott Von der Leyennek.
Az ügy magyar mellékszála, hogy több forrás szerint is a magyar (és az előző lengyel) kormány panaszosként csatlakozott a Pfizergate keretében zajló vizsgálathoz. A lengyel Tusk-kabinet, amely nagyon jó viszonyt ápol Von der Leyennel, ugyanakkor időközben visszavonta az elődje által benyújtott panaszt.
Ehhez kapcsolódóan: Pfizer-per: egymást cáfolja a kormány és az Európai Bizottság
A Pfizergate után itt a Piepergate
Még le sem higgadtak a kedélyek a Pfizergate visszatérése miatt, amikor a kereszténydemokrata kötődésű német bizottsági elnök újabb aknára lépett honfitársa és párttársa, egy befolyásos német EP-képviselő, Markus Pieper kiválasztásával egy újonnan létrehozott, de annál bőkezűbben honorált posztra, amely a kis- és középvállalkozások segítéséről szól.
A hosszú parlamenti karrierjével felhagyó és nyugdíj előtt még egy jól fizető, hírek szerint havi nettó 15 ezer eurós állásra bejelentkező Pieper kiválasztásának ellentmondásos körülményeiről egy olasz újságíró, David Carretta blogbejegyzéséből értesült a brüsszeli buborék.
A küszöbönálló kinevezés (a kiválasztási procedúra lezajlott, Piepert hozták ki győztesnek) nemcsak azért vetett nagy hullámokat Brüsszelben, mert bennfentes információk szerint a számos jelentkező közül messze nem a német honatya volt a legalkalmasabb, hanem azért is, mert felveti a politikai favoritizmus és nepotizmus gyanúját: Pieper Ursula von der Leyen párttársa és régi ismerőse. Az EU székhelyén azon nyomban lábra kaptak olyan találgatások, amelyek szerint a Markus Piepernek juttatott zsíros állás volt az egyik feltétele annak, hogy az egyébként egy ugyancsak német jobbközép politikus, Manfred Weber által elnökölt Európai Néppárt a jelenlegi bizottsági elnököt jelölje újra.
A Piepergate talán nem szólt volna akkorát, ha nem lennénk az európai választási kampány kellős közepében. Von der Leyen nem kellően körültekintő lépésével magas labdát adott a politikai vetélytársaknak, akik most nem haboznak leütni. Ennek jeleként a biztosi testület négy – talán nem meglepő módon nem konzervatív – tagja, a szocialisták úgynevezett csúcsjelöltje a bizottsági elnöki székre, a luxemburgi Nicolas Schmit és két másik baloldali párttársa, Josep Borrell, a spanyol kül- és biztonságpolitikai főképviselő, valamint az olasz gazdasági és pénzügyi biztos, Paolo Gentiloni, továbbá negyedikként a liberális centrumhoz tartozó francia Thierry Breton egy, a Politico által megszerzett levélben Pieper szerintük ellentmondásos kiválasztásáról vitát kezdeményezett a biztosi testület jövő héten esedékes ülésén.
Ehhez kapcsolódóan: Játszd újra, Ursula! – dübörög az európai választási kampány
Újra nyílt lehet a bizottsági elnöki posztért folyó versenyfutás
Mindez annál érdekesebb annak fényében, hogy az Európai Bizottság fő szóvivője szerint a kiválasztási procedúra során – ahogy elő van írva – a kkv-kat hivatalból felügyelő Thierry Breton biztossal is konzultáltak, bár úgy tűnik, hogy a francia nem adta beleegyezését a német EP-képviselő kinevezéséhez. A testület szóvivője szerint ugyanakkor nincs itt semmi látnivaló: Pieper kiválasztása az eljárás szabályainak tiszteletben tartásával zajlott, a végén a legalkalmasabb jelöltre esett a választás. A végén hivatalosan Johannes Hahn költségvetési és személyi ügyekért felelős biztos tett ajánlást a jelöltre, amit a testület elnöke állítólag az illetékes biztossal (Bretonnal) konzultálva megerősített.
A történtek fényében ugyanakkor megfigyelők már egyáltalán nem biztosak benne, hogy Ursula von der Leyen döntése tartható lesz. Hacsak nem vonja vissza, a jelenlegi bizottsági elnök a választási kampány hátralevő részében a bírálók könnyű célpontjává válhat. Ráadásul a még súlyosabbnak tűnő Pfizergate is Damoklész kardjaként lebeg Ursula von der Leyen feje felett. Mindezek miatt nagyon korai még győztest hirdetni a bizottsági elnöki székért folyó versenyben.
