Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Washington után Berlin is engedi Ukrajnának, hogy oroszországi célpontok ellen használjon tőle kapott fegyvereket


Német Panzerhaubitze önjáró lövegből támadja a 43. nehéztüzérségi dandár ukrán katonai személyzete az orosz hadsereg állásait Bahmut közelében 2023. február 5-én
Német Panzerhaubitze önjáró lövegből támadja a 43. nehéztüzérségi dandár ukrán katonai személyzete az orosz hadsereg állásait Bahmut közelében 2023. február 5-én

Németország pénteken csatlakozott az Egyesült Államokhoz, és felhatalmazta Ukrajnát arra, hogy bevesse orosz földön bizonyos célpontok ellen az általa szállított nagy hatótávolságú fegyvereket. A jelentős politikai változás előzménye a megfogyatkozott ukrán hadsereg területvesztése a háborúban.

Ukrán tisztviselők csalódottságukat fejezték ki a nyugati fegyverek használatának korlátozása miatt – különösen azután, hogy ebben a hónapban orosz támadások sújtották a határ menti Harkivi területet, alaposan próbára téve a túlerővel szemben harcoló ukrán katonákat.

Mind Németország, mind az Egyesült Államok kifejezetten Harkiv és környéke védelmében engedélyezte a fegyverek használatát. A város mindössze húsz kilométerre fekszik Oroszországtól, és éjjel orosz ballisztikus rakéták csapódtak be az egyik lakóházába. Ukrán illetékesek közlése szerint legkevesebb öt ember meghalt.

Azzal együtt, hogy lehetőséget kínálnak Ukrajnának Harkiv jobb védelmére az orosz képességek célbavételével a térségben, nem világos, hogy a korlátozások enyhítése befolyással lehet-e a konfliktusra a mostani, kritikusnak bizonyuló időszakban, de az biztos, hogy dühös reakciót váltott ki Moszkvából, ami arra figyelmeztetett, hogy a döntés háborúba keverheti Oroszországot a NATO-val.

Ehhez kapcsolódóan: A NATO főtitkára nem tulajdonít nagy jelentőséget a Kreml fenyegetésének az Ukrajnáról szóló új amerikai döntés után

A német kormány közölte, hogy Ukrajna olyan határon túli állások ellen vetheti be az általa szállított fegyvereket, amelyekből Oroszország támadásokat indít Harkiv ellen. Az ügyben jártas amerikai tisztviselők szerint egy nappal korábban Joe Biden amerikai elnök ahhoz adott zöld utat Kijevnek, hogy amerikai fegyverekkel csapjon le a térséget célzó orosz katonai eszközökre.

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese pénteken erre azt mondta, hogy „Ukrajna és NATO-szövetségesei olyan pusztító választ kapnak, hogy a szövetség nem fogja tudni elkerülni a belépést a konfliktusba”. Ezt az eshetőséget a nyugati kormányok kizárták.

A német kormány közleménye megjegyezte, hogy az elmúlt hetekben Oroszország támadásokat készített elő, hangolt össze és hajtott végre a Harkivi terület ellen, főként a határhoz közeli orosz területekről.

„Közös meggyőződésünk, hogy Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében jogában áll megvédeni magát ezekkel a támadásokkal szemben – áll a közleményben. – Ehhez az erre a célra szállított fegyvereket is felhasználhatja nemzetközi jogi kötelezettségeinek megfelelően, beleértve azokat is, amelyeket tőlünk kapott” – tették hozzá.

Biden döntése arra ad felhatalmazást, hogy az Egyesült Államok által szállított fegyvereket „ellentűz céljából használhassák a Harkivi területen, és így Ukrajna visszavághasson az őt támadó vagy megtámadni készülő orosz erőknek” – mondta egy tisztviselő az Associated Pressnek.

Az ügy kényes volta miatt névtelenséget kérő tisztségviselők azonban hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok politikája – amely nem engedélyezi Ukrajnának amerikai ATACMS rendszerek vagy nagy hatótávolságú rakéták és egyéb lőszerek felhasználását Oroszországon belüli támadásokhoz – változatlan maradt.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG