Minden egyes tagállami vezetővel személyesen kíván beszélni csütörtökön Brüsszelben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a küszöbönálló orosz offenzíva előtt garanciákat fog kérni az Európai Tanácstól a fegyverszállítások felgyorsítására. Ukrajna mellett az európai versenyképesség és a migráció áll majd a rendkívüli EU-csúcs homlokterében.
A tervek szerint csütörtök délelőtt előbb az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén mond beszédet, majd a háború kezdete óta először személyesen is részt vesz az Európai Tanács rendkívüli ülésén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akinek az érkezését biztonsági okokból az utolsó pillanatig igyekeztek titokban tartani az uniós intézményekben.
Az ukrán elnök béketerve nem a magyar tűzszüneti javaslat
Zelenszkij – aki kevesebb mint egy hete még Kijevben fogadta az Európai Bizottság tagjainak többségét és az EU vezetőit – ukrán források szerint csütörtökön három üzenetet szeretne személyesen is elmondani az európai vezetőknek. Először is az állam- és kormányfők általános támogatását kéri a fegyverszállítások felgyorsításához, tekintettel egy szinte mindenki által biztosra vett közelgő orosz offenzívára. Az államfő harckocsik mellett hosszú hatótávolságú tüzérségi fegyvereket, légvédelmi ütegeket és lőszereket kér európai partnereitől.
Zelenszkij másodsorban a csatlakozási tárgyalások idei megkezdésére fogja sürgetni az európai vezetőket, ha – mint meggyőződése – országának sikerül teljesítenie az Európai Bizottság által támasztott hét feltételt. Végül támogatást keres tízpontos béketervéhez is, amely az ukrán szuverenitás teljes helyreállításából indul ki, és elutasítja a Moszkva által támasztott feltételeket. Lapunk értesülései szerint Magyarország a csúcs záróközleményének Ukrajnáról szóló részébe egy olyan mondat beillesztését javasolja, amelynek értelmében az EU azonnali tűzszünetet sürgetne Ukrajnában. Diplomaták szerint ez homlokegyenest eltér Zelenszkij béketervétől és attól is, amit Magyarország uniós partnerei elfogadhatónak tartanak. Egy tűzszünet ugyanis – miként az a volt Szovjetunió más részein is történt – a tűzszüneti vonal mentén befagyott konfliktust eredményezhetne, Ukrajna de facto felosztásával.
„Az elnök mindig csak a konkrét eredmények reményében utazik külföldre, mint nemrég Washingtonba” – közölte szerdán brüsszeli tudósítókkal egy magas rangú ukrán forrás, aki szerint Zelenszkij csütörtökön valamennyi tagállami vezetővel külön is kíván beszélni. Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyike annak a kevés európai vezetőnek, aki legalábbis a háború kezdete óta nem találkozott személyesen ukrán kollégájával. Az ukrán államfő ugyanakkor videókonferencia formájában már hat csúcstalálkozón felszólalt vendégként.
Migrációs vita: finanszírozza-e az EU a kerítést?
A Londonból Párizs érintésével Brüsszelbe érkező Volodimir Zelenszkij személyes jelenléte bizonyos értelemben ellopja a show-t a csúcstalálkozó másik két, ugyancsak fontos témájától, a migrációról és az európai versenyképességről szóló vitáról. A rendkívüli csúcsot eredetileg azért hívta össze Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, hogy az EU27-ek megvitassák az illegális migráció elleni fellépés kérdését tekintettel arra, hogy a 2015-ös válság óta a legnagyobb migrációs nyomás alá került az utóbbi hónapokban az Európai Unió. A megbeszélés ezúttal is a külső határok hatékonyabb ellenőrzéséről és a migráció külső dimenziójáról szól, egyértelműen annak jeleként, hogy a már az EU területén tartózkodó személyek tagállamok közti elosztásáról szóló meddő viták helyett a megelőzésre kerüljön a hangsúly.
Ebben a kontextusban figyelemre méltó elmozdulás, hogy a csúcson elfogadandó záróközlemény tervezete is konkrétan megemlíti a külső határ-infrastruktúrák építésének és megerősítésének uniós büdzséből való finanszírozásának lehetőségét. Ez még nem feltétlenül jelent egyet a fizikai akadályok, így a határkerítés költségeinek megtérítésével, amit hosszú ideje sürget a magyar kormány is, de nyilvánvalóan megnyitja az utat a szöveg ilyen értelmezése előtt is. A következő lépés diplomaták szerint az lehet, hogy az Európai Bizottság beadja a derekát, bár nem világos, hogy mikor és milyen formában.
Ehhez kapcsolódóan: Parlamenti korrupciós botrány: talált pénz a szállodaszobában
Európa versenyképessége a tét
A versenyképesség témájának különleges aktualitást ad az Egyesült Államok által tavaly elfogadott infláció csökkentési törvény (IRA), amely az Európai Bizottság szerint egyértelműen diszkriminatív módon és a WTO-szabályok megsértésével, szubvenciókkal és nagyvonalú adókedvezményekkel kívánja előmozdítani a villanyautók és a más zöldtechnológiák gyorsított ütemű amerikai gyártását. Az EU-ban attól tartanak, hogy a 370 milliárd euróra taksált amerikai csomag Európából tengerentúlra csábítja az autógyártást és főleg az új technológiákat. Az EU válasza erre az a közlemény, amelyet múlt héten mutatott be az Európai Bizottság a tiszta technológiák gyártására szakosodott európai ipar fellendítéséről.
Ez lesz az első alkalom, hogy az EU tagállamai megvitatják az új kezdeményezést, amellyel kapcsolatban máris felmerültek bizonyos kételyek. A tervnek ugyanis, miközben egyenlő versenyfeltételek kialakítására törekszik az USA-val és más, hasonló tervet meghirdető országokkal, egyfajta járulékos hatása lehet az európai belső piacon az egyenlő versenyfeltételek torzítása. Tíz tagállam, köztük Magyarország ezért levelet írt a bizottságnak, figyelmeztetve az állami támogatási szabályok fellazításával járó veszélyekre azon országok számára, amelyek nem rendelkeznek a Németországhoz és más tehetősebb államokhoz hasonló fiskális mozgástérrel.
Margrethe Vestager, az EU versenyjogi biztosa kedden újságíróknak, köztük a Szabad Európa tudósítójának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek sorozatos válságai során már alkalmazott ideiglenes támogatási keret időben korlátozott és célzott lesz, és nagy figyelmet fordít az EU-n belüli területi kohézió elveinek érvényesítésére. Vestager szerint olyan feltételeket támasztanának az állami támogatásoknak a clean tech iparágba tartozó cégek elé, hogy azok érdekeltté tegyék őket abban, hogy egyszerre több országban és a gazdaságilag elmaradott régiókban ruházzanak be. „Kedvezményt kapnának azok a cégek, amelyek egyszerre több tagállamban és a kohéziós régiókban ruháznak be” – mondta a testület ügyvezető alelnöke.
Ehhez kapcsolódóan: A nukleáris szankciókból ezúttal sem lesz semmi
A márciusra beharangozott jogszabályi javaslat jelenleg egy sokismeretlenes egyenlethez hasonlít leginkább. Brüsszel belengette például egy új, uniós pénzügyi alap, az úgynevezett európai szuverenitási alap létrehozását, amely közpénzzel egészítené ki az állami támogatásokat. A részletekkel azonban meg kell várni a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetés nyáron esedékes félidős felülvizsgálatát. Egy lapunknak nyilatkozó illetékes szerint a félidős felülvizsgálat legfeljebb korlátozott mértékű változásokat javasol majd a hétéves pénzügyi keretben. „A felülvizsgálat egy sebészeti beavatkozás, célzott tőkeinjekcióval a költségvetésbe, de legfeljebb néhány milliárd euróról van szó, és nem a Thierry Breton francia belső piaci biztos által emlegetett háromszázmilliárdról” – igyekezett visszafogni a várakozásokat.
Breton és biztostársa, a gazdasági tárcát felügyelő olasz Paolo Gentiloni friss pénzzel szeretné doppingolni az európai ipar zöldátállását. Erre azonban nem sok készséget mutatnak főleg a költségvetés nettó befizetői. Ők arra mutatnak rá, hogy mielőtt egy újabb kölcsön felvételére adná a fejét az unió, érdemes megnézni, mi van a spájzban. Márpedig pénz van, és nem is kevés. A közel nyolcszázmilliárd eurót nyomó koronaválság-alapban például még nagyjából kétszázmilliárd euró kölcsönkeret van, amit a tagállamok nem hívtak még le.
Mások szerint, mint Vestager, egyébként sem a közpénzekben van a legnagyobb potenciál, hanem a magánforrások mozgósításában. A versenyjogi biztos és mások ezért inkább a tőkepiaci uniót mélyítenék tovább, amerikai mintára a bankok helyett vagy mellett tőkealapok mozgósításával előteremtve a beruházásokhoz szükséges pénzt.
Minderről még nem lesz döntés, a mostani csak az első lesz a viták sorában. Az EU ugyanakkor nem várhat sokáig, ha nem akar lemaradni a versenytársak mögött a tiszta technológiák terén.
Oldalkocsis motoron érkezik a segély Donyeckben
