Nem éppen hízelgően nyilatkozott Orbán Viktor néhány nappal ezelőtti karácsonyi tűzszüneti és fogolycsere-egyezményre előterjesztett javaslatáról az ukrán elnök, aki az EU27-ekkel folytatott megbeszélés után, csütörtök délután lépett a sajtó elé.
Volodimir Zelenszkij a magyar RTL kérdésére válaszolva azt mondta, hogy az elképzelés „egy kissé politikai PR-ra emlékeztet”, és azt állította, hogy a kijevi vezetés a tömegtájékoztatási eszközökből értesült róla. „Nem túl komoly, amikor ukrán életeket érintő különböző kezdeményezésekről a tömegtájékoztatási eszközökből értesülünk” – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy Orbán Viktornak nincs személyes mandátuma arra, hogy a békéről tárgyaljon. A magyar vezetőnek odaszúrva hozzátette: Orbán túl közeli viszonyt ápol az orosz elnökkel ahhoz, hogy helyre tegye őt.
A karácsonyi fogolycsere-egyezményre vonatkozó magyar javaslattal sem tud mit kezdeni. Hangsúlyozta, hogy megfelelő előkészítés után időről időre foglyokat cserél a két fél, és „egyébként sem vagyunk ünnepi hangulatban. (…) Valamelyest szkeptikus vagyok a javaslatot illetően” – tette hozzá.
Ami az Orbán által Vlagyimir Putyinnak – egy telefonbeszélgetés során állítólag – elővezetett karácsonyi tűzszünet ötletét illeti, az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy nem elég fegyvernyugvásról beszélni, arra is gondolni kell, hogy mi történik utána. Elutasította, hogy befagyott konfliktus jöjjön létre, és aláhúzta, hogy éppen ezért van szüksége országának biztonsági garanciákra. Másfelől úgy vélte, hogy a Kreml már számos alkalommal demonstrálta, hogy egyáltalán nem érdekelt a békében.
Volodimir Zelenszkij szerint a legkézzelfoghatóbb biztonsági garancia a NATO-tagság lenne, de ha ez most nem lehetséges, Ukrajnának biztonsági mechanizmusra és készenléti tervre van szüksége arra az esetre, ha Oroszország a jövőben megtámadná. Óva intett egy olyan tűzszüneti megállapodástól, amelyet Vlagyimir Putyin – akit őrültnek és kéjgyilkosnak nevezett – két vagy hat hónapon belül felrúgna. „Ilyet nem akarok. Egy reális terv kell, és az, hogy Ukrajna erős pozícióban legyen” – vélekedett.
Ukrajna megerősítése lenne a cél a béketárgyalások előtt
Az ukrán elnök – aki az elmúlt két napban különböző formációkban tárgyalóasztalhoz ült a NATO és az EU vezetőivel, de állítása szerint külön nem beszélt Orbánnal – az újságírók unszolására sem ment bele részletesen abba, hogy mit tartalmazhatnának az általa kért biztonsági garanciák, amelyek között gyakran megemlítik európai (brit, lengyel és francia) békefenntartók esetleges küldését egy béke- vagy tűzszüneti megállapodás ellenőrzésére. Mark Rutte NATO-főtitkár azonban óva intett attól, hogy a Nyugat a nyilvánosság előtt ötleteljen különböző megoldásokról, kitárulkozva az oroszok előtt, mielőtt helyzetbe hozza Ukrajnát az esetleges békefolyamat előtt.
Az európai vezetők körében ezért a hangsúly most Ukrajna pozícióinak javításán van, ami Zelenszkij kérésére – legalábbis kommunikációs síkon – az ukrán légvédelmi képesség megerősítését helyezi a középpontba. Elmondta, hogy országának a városokat a légi támadásoktól védeni hivatott Patriot rendszereken kívül tizenkilenc olyan légvédelmi rendszerre lenne szüksége, amely az ukrán atomenergia-termelési létesítményeket védi a fokozódó orosz támadásoktól.
Nem jöhet több földgáz Oroszország felől Ukrajnába
Volodimir Zelenszkij egy kérdésre válaszolva kizárta, hogy év végi lejárta után folytatódjon a Gazprommal fennálló gázszállítási szerződés, az Európába irányuló gázszállítás Oroszországon keresztül. „Nem fogjuk meghosszabbítani az orosz földgáztranzitot, nem adjuk meg a lehetőséget arra, hogy az oroszok az ukrán emberek vére árán tegyenek szert milliárdos bevételekre, amiből az orosz katonai agressziót finanszírozzák.” Közölte, hogy az alternatív lehetőségeket lázasan kereső Robert Fico szlovák kormányfőnek is világossá tette, hogy nemcsak orosz földgáz nem jöhet át majd Ukrajnán, de más földgáz sem, ha Oroszországból érkezik. Értésre adta ugyanakkor, hogy nyitottak lehetnek bizonyos megoldásokra, ám ezek nem foglalhatnak magukban semmilyen pénzügyi transzfert Moszkvának.
Trump, a migráció és a Közel-Kelet a csúcs napirendjén
Ukrajna mellett a magyar soros EU-elnökséget záró egynapos uniós csúcstalálkozó másik fő témája egy stratégiai megbeszélés volt a vezetők között az EU világban elfoglalt helyéről. A megbeszélésről szándékosan nem adtak ki konklúziókat, ehelyett az állam- és kormányfők az előzetes várakozások szerint megvitatták, hogy miképp viszonyuljanak a január 20-án a Fehér Házba visszatérő Donald Trump várható politikai és gazdasági húzásaihoz. Mivel a Trump-kormányzat még csak most alakul, és nem világos, mit tervez például Ukrajna vagy a kereskedelmi vámok ügyében, az EU is a kivárásra rendezkedik be, illetve arra, hogy megpróbál pozitív irányban hatni a megválasztott elnök gondolkodására.
Ukrajna és Trump (és nyilván Kína) mellett a migráció, a polgárvédelem, a Közel-Kelet és a georgiai helyzet szerepelt a csúcs terítékén, amelynek kezdetén Orbán Viktor áttekintést adott a féléves magyar elnökség eredményeiről. A magyar miniszterelnök a szokásjognak megfelelően a csúcsot követő sajtótájékoztatón is részt vett António Costa, az új európai tanácsi elnök és Ursula von der Leyen bizottsági elnök társaságában.
Megrázó képeken Marjinka, a két éve lakatlan ukrán város
