Székesfehérváron hétvégén kiemelt téma lesz a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Országos Találkozóján az egyre szaporodó hazai akkumulátorgyárak kérdése. Nincs olyan kompetens hatóság és nincs olyan szabályozási keret, amely elejét tudná venni az üzemi baleseteknek és a környezetbe jutó, rákkeltő és magzatkárosító szennyezéseknek – mondta a Szabad Európának Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője, a találkozó egyik felszólalója.
Rossz gyakorlatok, zsákutcák – akkumulátorgyártó nagyhatalom leszünk? – ez az egyik kiemelt szakmai témája az országos találkozónak. Rossz gyakorlatokról számtalan példa található az elmúlt időszakból az akkumulátorgyárak ügyében – mondta Simon Gergely.
Az Átlátszó cikkéből pár napja derült ki, hogy a dél-koreai SungEel Hitech bátonyterenyei üzeme már 2019-ben kapott egy 3,4 milliós bírságot, mert rákkeltő fekete por kerül ki a rendszerből, ennek ellenére 2021-ben és 2022-ben továbbra is fennállt a probléma, ezért újabb három-, majd 8,4 milliós bírságot kaptak.
A sokmilliárdos profitból ezt meg sem érzik, ilyen alacsony összegű bírságok mellett a cégeknek inkább megéri folytatni a káros gyakorlatot, mintsem beruházni biztonságosabb technológiákba, amelyek csökkenthetnék vagy megszüntethetnék a szennyezést – mondta a Greenpeace szakértője.
Korábbi cikkünk a témában: Egy mérgezésgyanút ismert el az iváncsai akkumulátorgyár, a többtucatnyi áldozatot tagadja
A cikkből kiderül, hogy az illetékes kormányhivatal a cég bátonyterenyei és szigetszentmiklósi üzemeihez nem írt elő környezetvédelmi engedélyt, monitoringkutak fúrását sem tartotta szükségesnek. Később, a bátonyterenyei üzem területén próbafúrásokkal talajvíz-szennyezettséget mértek, ezért a céget a környezetvédelmi hatóság arra kötelezte, hogy május 31-ig nyújtson be vízmonitoringtervet a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. A SungEel Kft. azonban ennek az előírásnak sem tett eleget – írja a lap.
Göd
Gödön a Samsung akkumulátorgyárában is sok szabálytalanságot találtak – mondta Simon Gergely. Például a katasztrófavédelem úgy engedte működni az üzemet, hogy a tűzvédelmi szabályozásnak még nem tettek eleget.
Nem érti, hogy a hatóságok miért engedélyezik az akkugyáraknak az NMP- (N-metil-2-pirrolidon) technológiát, amely egy magzatkárosító és szaporodási képességeket károsító anyag, uniós korlátozás alatt áll, csak szigorú megkötésekkel lehet felhasználni. Az NMP az akkumulátorok gyártásához használt számos veszélyes és mérgező vegyi anyag egyike. Ezt az anyagot mutatták ki civil szervezetek vizsgálatai a gödi Samsung-gyár környékén a talajvízben.
Simon Gergely szerint már van NMP-mentes technológia is, amely nyilván drágább, de lényegesen alacsonyabb kockázatot jelent a környezetre, mégsem követelik meg a magyar hatóságok.
Debrecen
Bár a Védegylet és az LMP márciusban megtámadta a Debrecenben tervezett CATL-akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét, a cég június 13-án megkapta az építési engedélyt a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivataltól az üzem első ütemére. A hivatal indoklása szerint az akkugyár építése, használata és fenntartása nem veszélyezteti az egészséget, a köz- és a vagyonbiztonságot.
Simon Gergely szerint nem a teljes üzemre adták be az engedélyt, nagyobbat jelentettek be, mint amire kérték, leszalámizzák az engedélyeket. Ezt problémásnak tartja, és azt is, hogy az engedélyben sehol nem szerepel, hogy szürkevizet kellene használni, mint ahogy korábban ígérték. A szürkevíz, vagyis a tisztított szennyvíz felhasználásával próbálták csökkenteni az aggodalmakat, amikor a gyár vízigényén szörnyülködtek a helyiek, mert nagyjából annyi, mint egész Debrecené.
A gyár energiafelhasználása is óriási, a jelenlegi hálózat nem is tudja kiszolgálni, kérdés, honnan szerzik be majd a szükséges energiát. Gázerőművek, új fosszilis erőművek megépítése került szóba – mondta a Greenpeace szakértője.
Ács
„Kijelenthetem, hogy nem akkumulátorgyárról van szó, és semmi olyanról, ami a környezetünkre negatív hatással lenne” – Szentirmai István fideszes polgármester ezzel nyugtatta a helyieket, amikor kiderült a beruházás terve.
Simon Gergely szerint a katódgyártás az akkumulátorgyártás részfolyamata, ugyanúgy veszélyes anyagokat használnak benne.
Ehhez kapcsolódóan: Közmeghallgatás a köz nélkül Gödön: mindenki elmondhatta a véleményét – telefonon
Orbán Viktor két állítása
„Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy élhető környezetben élhesse az életét, és mindenkinek joga van ahhoz, sőt elvárhatja, kikényszerítheti a kormánytól, kormányból, hogy a lehető legszigorúbb környezetvédelmi szabályok mellett valósuljon meg minden beruházás Magyarországon” – mondta a miniszterelnök márciusban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján.
Simon Gergely szerint az állítás tényszerűen igaz, az a kérdés, hogy megvalósul-e ez a joga a magyar állampolgároknak. Szerinte gyakran nem, folyamatos az ipari szennyezés szerte az országban.
Ehhez kapcsolódóan: Csaba László: Elakadtunk egy olyan szinten, ahonnan nem tudunk továbbmenni
„Magyarország továbbra is a legszigorúbb biztonsági előírásokat alkalmazza minden ipari beruházás esetén, szigorúbbakat, mint a hasonló német gyárakban” – mondta Orbán Viktor.
A Greenpeace szakértője szerint ebben vannak részigazságok, például Debrecenben előírták az NMP mérését, ami nem lett volna kötelező az uniós jog alapján, de az, hogy előírnak valamit, még nem jelenti azt, hogy hatékonyan be is tartatják – ahogy kiderült más üzemek példájából.
„Nincs olyan kompetens hatóság és nincs olyan szabályozási keret, amely elejét tudná venni az üzemi baleseteknek és a környezetbe jutó szennyezéseknek. A hatóság inkompetens a szennyezések megelőzésében. Ilyen mennyiségű akkumulátorgyár létesítéséhez Magyarországon nincs elegendő energia, víz, szakember és jól működő hatóság, amely be tudja tartatni az előírásokat” – fogalmazott Simon Gergely.
Megeszik, megisszák, belélegzik
A talajvízbe jutó szennyezés azért okoz gondot, mert sokan a fúrt kutak vizét isszák, azzal locsolják a veteményest, vagyis a szervezetükbe jutnak a rákkeltő, magzatkárosító anyagok. A levegő szennyezése még súlyosabb probléma, azt mindenki belélegzi – mondta Simon Gergely.
Szerinte nem jó az a koncepció, hogy az ilyen veszélyes anyagokkal dolgozó akkugyárakat lakott településekhez közel létesítik. Gödön az utca másik oldalán már ott a gyár, Debrecenben is közel lesz a lakott területhez – mondta a szakértő, aki szerint sokkal nagyobb védőtávolságot kellene kialakítani.
