ENSZ: több millió gyerek oktatását fenyegeti a koronavírus

Afganisztánban megnyitottak az iskolák.

Több millió gyermeket sodor bizonytalan helyzetbe az COVID-járvány az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint. Az ENSZ-szervezet közölte, a járvány alatt a menekült gyerekek nem tudják megfizetni az oktatás költségeit, vagy kénytelenek dolgozni.

Az UNHCR rámutatott, hogy a menekült gyerekek már a pandémia előtt is feleakkora arányban jutott oktatáshoz, mint hasonló korú társaik, ez az arány pedig a járvány óta tovább romolhat. Az iskolák bezárása miatt a nélkülözők kiszorulnak az oktatásból, hiszen nincsenek meg a távoktatáshoz szükséges technológiai eszközeik. Mások a növekvő szegénység miatt nem tudják fizetni az oktatás költségeit, vagy dolgozni kényszerülhetnek, hogy támogassák a családjukat.

Javult a menekült gyerekek oktatása, majd jött a járvány

„A világon élő menekült gyermekek fele már így is kimaradt az iskolából” - mondta Filippo Grandi menekültügyi főbiztos. „Azután, amit ki kellett bírniuk, nem foszthatjuk meg őket jövőjüktől azzal, hogy megtagadjuk tőlük az oktatást. A járvány jelentette hatalmas kihívások ellenére lehetőségünk van arra, hogy a menekülteknek és az őket befogadó közösségeknek juttatott nagyobb nemzetközi támogatással megvédjük azokat a fontos eredményeket, amelyeket az elmúlt években a menekült gyermekek oktatása terén elértünk" – tette hozzá.

A menekültgyermekek több mint felének otthont adó 12 országból származó 2019-es adatok szerint a kiskorúak 77 százaléka járt általános iskolába, míg középiskolába csupán a fiatalok 31 százaléka iratkozott be. A felsőoktatásban a megfelelő korosztály mindössze 3 százaléka van jelen a menekültek körében. Bár ezek az arányok messze a globális átlag alatt vannak, a statisztikák javulást mutatnak: 2019-ben 2 százalékkal több menekült fiatal iratkozott be középiskolába, mint korábban, ami több tízezer új tanulót jelent.

Akiknek nehezebb a távoktatás

Ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt semmivé válhatnak az eddigi eredmények. A helyzet különösen a menekült lányok esetében ijesztő, akik fele olyan valószínűséggel kerülnek középiskolába, mint fiútársaik. A menekültügyi főbiztosság adataiból kiindulva a Malala Alapítvány úgy becsülte, hogy a koronavírus-járvány hatásai miatt a menekült lányok fele nem tér vissza a középiskolába az idei tanévben.

A konfliktusövezetekben élő menekült gyerekek oktatását a járvány mellett az iskolák elleni támadások is nehezítik. A Száhel-övezetben az erőszak több mint 2500 iskola bezárásához vezetett, ami 350 ezer tanulót érint.

A világon a menekültek 85 százaléka a gazdaságilag kevésbé fejlett országokban él, ahol a távoktatásra eleve kevés a lehetőség, hiszen a legtöbb iskola és család nem rendelkezik a szükséges eszközökkel – ez különösen igaz azokra, akik menekültként élnek. Az ENSZ jelentése ugyanakkor pozitív példákat is bemutat, ilyen például az egyiptomi oktatási minisztérium programja, amely már a járvány előtt sok gyerek számára lehetővé tette az online tanítást és vizsgázást – erre azért volt szükség, mert az iskolák már korábban helyhiánnyal küszködtek, viszont a járvány után könnyebben tudott becsatlakozni a gyerekek nagy része.

A jelentés bemutat egy Jordániában élő menekült családot is, ahol a gyerekek egy online oktatási program keretében tanulnak, amit a jordániai kormány a COVID-járvány után nyitott meg a menekült gyerekek számára.