Csütörtökön hozta nyilvánosságra szokásos éves jelentését az OLAF, amelyből kiderült, hogy bár az utóbbi években javuló tendenciát mutat a magyar visszaélések száma, továbbra is Magyarország az egyik legkorruptabb a listán.
A Legfőbb Ügyészség pénteken közleményben árnyalta a képet. Mint írták: „a magyar ügyészség az uniós átlagot (39%) lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 47%-ában emelt vádat 2015 és 2019 között”.
5 év alatt 33 ajánlást tett az OLAF
Ennek nagyban ellentmond, hogy az említett 5 évben 33 ajánlást tett az OLAF a magyar kormánynak: 18 esetben a magyar hatóságok nem tettek semmit, 8 alkalommal nem találtak szabálytalanságot, és mindössze hétszer történt vádemelés, vagyis az összes eset alig több mint 20%-a jutott el a vádemelési szakaszig.
Bűncselekmény hiányában szűnt meg például a nyomozás az Elios-ügyben, ahol az OLAF súlyos szabálytalanságokra hívta fel a figyelmet, de ugyanez történt a 4-es metró esetében is, ahol mintegy 167 milliárd forintos kárról számoltak be.
Az EU egyre jobban odafigyel
Tóth István János, a Korrupciókutató Központ igazgatója a Szabad Európának korábban azt mondta: „Az Európai Unió egyre jobban odafigyel a költésekkel kapcsolatos anomáliák feltárására. Ezzel párhuzamosan Magyarországra is egyre nagyobb figyelmet fordítanak” - tette hozzá.
A KKI igazgatója azt is elmondta, hogy korrupciós szempontból Magyarország a „rosszabbak közé tartozik” az unión belül, és rég nem a V4-hez, hanem inkább Romániához és Bulgáriához sorolják hazánkat.
Ahogy arra a Szabad Európa korábbi cikkében is rávilágított, az uniós pénzekkel kapcsolatos szabálytalanságok után az Európai Ügyészség indíthatna eljárást - ám ehhez a szervhez Magyarország nem csatlakozott.