„[A tudáshoz való jog] magába foglalja mindazon információk hozzáférhetőségét, amelyek ismerete a társadalmi igazságtalanságok, a szegénység, az éhínség, a járványok, a környezet kizsákmányolása elleni harc – vagyis a túlélés – feltétele. Aruna Roy író és aktivista szavaival: »a tudáshoz való jog az élethez való jog«” – írja Székely Iván a Blinken OSA Archívum információszabadság világnapjának alkalmából.
Az UNESCO 2015-ben nyilvánította az információhoz való univerzális hozzáférés világnapjának szeptember 28-át, és 2019-ben az ENSZ 74. közgyűlése az egész szervezetre érvényes világnappá minősítette azt.
Életeket ment, erősíti a bizalmat és reményt ad
2020-ra ezért a szervezet a „Hozzáférés az információhoz – Életeket ment, erősíti a bizalmat és reményt ad!” szlogent választotta a világnap jelmondatának. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete felhívja a figyelmet, hogy most, hogy járvány tombol a világban, az információhoz való szabad hozzáférés fontosabb mint valaha.
Az UNESCO szerint nem elég, ha a hatóságok kérésre megosztják az emberek egészségével kapcsolatos kulcsinformációkat, hanem önállóan, kérés nélkül is közzé kell tenniük azokat, másként sérül az emberek egészséges élethez való joga.
„… csak akkor lehet sikeres bármiféle védekezési stratégia, ha az állam partnernek tekinti a saját polgárait ebben. Csak akkor várhatja el a kormány az állampolgárok együttműködését, ha átláthatóvá teszi a döntései hátterét, érthetően kommunikál a veszélyről, és az összes szükséges információt megadja ahhoz, hogy mindenki felelősen védekezhessen a fertőzés ellen a saját életében” – írja a Társaság a Szabadságjogokért egy friss jegyzetében az információ hozzáférhetőségéről.
A járvány idején különösen fontos
Az UNESCO kiadványa szerint az információhoz való hozzáférés jogát még a veszélyhelyzeti törvények vagy egy különleges jogrend bevezetése is csak rendkívül indokolt esetben írhatják felül. És akkor is részletes indoklást kell adni, valamint biztosítani kell a lehetőséget, hogy fellebbezni lehessen a döntés ellen.
Ez különösen fontos egy olyan élethelyzetben, mint a koronavírus-járvány, amikor gombamódon szaporodnak a veszélyes, megtévesztő információk és álhírek. Az UNESCO szerint ezért a kormányoknak nem szabadna teherként gondolniuk az információhoz való hozzáférésre, hanem inkább a lehetőséget kéne látniuk benne, egy eszközt, amit felhasználhatnak az olyan fenyegetések elhárítása ellen, mint például a koronavírus-járvány.
„Ma, a bombasztikus üzenetek, a politikai populizmus, az „alternatív igazság” korában nem könnyű felkelteni az érdeklődést absztrakt elvek és információs jogok iránt” – vélekedik Székely Iván, az OSA kutatója, aki szerint az információszabadság egyike a parlamentáris demokráciák és jogállami társadalmak alapvető elemeinek, az úgynevezett alkotó közjavaknak. Ma több mint 125 országban van információszabadságról szóló törvény, azonban a szakember szerint ez önmagában még nem garancia arra, hogy az állampolgárok ténylegesen hozzá is férnek az adatokhoz.
A magán és köz határai
Székely Iván szerint az egyik fő probléma a magán és köz határainak változó felfogása, a közügyek egyre növekvő mértékű kiszervezése a magánszektorba. Ezért az OSA kutatója szerint fontos, hogy egyértelműen ki legyen jelölve, meddig terjednek az üzleti titok korlátai az olyan esetekben, amikor az üzleti szektor az állammal kerül üzleti viszonyba.
Egy másik fenyegetés, ami veszélyezteti az információszabadságot, ironikus módon a túl sok információ. Székely Iván szerint az emberek az internetet kimeríthetetlen információforrásnak tekintik, és ezért sokszor már nem is érdeklik őket azok a hiteles információk, amikhez egyébként szabadon hozzáférhetnének.
Tudni kell szelektálni is
„Ehhez járul még, hogy a fake news és deepfake fogyasztása, sőt létrehozása széles körben elterjedt, ami az úgynevezett „tényeken túli” vagy „igazságon túli” társadalom kialakulásához vezetett, és ahhoz, hogy sok internethasználónak nincs is igénye az információk kontextusba helyezésére. Megkockáztathatjuk, hogy maga az információ, mint amiből túl sok van és aminek a megbízhatóságát gyakran nem is tudjuk ellenőrizni, elveszíti az értékét a közfelfogásban” – írja a kutató.
Az UNESCO az információszabadság világnapja alkalmából pont ezért külön kiemeli, hogy a hozzáférhetőség törvényi és technikai feltételei mellett kiemelt szerepe van az oktatásnak, a kompetenciák fejlesztésének is, hogy az emberek tudják, hogyan férhetnek hozzá az adatokhoz, és értelmezni is tudják azokat. A szervezet a világnap alkalmából több, a témához kapcsolódó online előadást is szervez.