Az orvosi béremelések kapcsán mindezekről lesz szó a cikkben:
- Az átvezénylés várhatóan nem marad ebben a formában, és át is lehet alakítani még a részletszabályokkal.
- Jó eséllyel a működő teljesítményfinanszírozási rendszerbe épülhet be a béremelés finanszírozása. Azaz például az önkormányzatoknak nem kéne, hogy plusz terhet jelentsen a rendelőikben dolgozó orvosok béremelése.
- A házirovosoknál ki lehetne használni a mostani alkalmat nagyobb mértékű átalakításra is.
- Az orvosi másodállásokat nem lehet rövid távon betiltani, ezért is fontos, hogy tiszta szabályok szerint engedélyezzék.
- A maximális munkaidő elszámolása.
- A szülészet speciálisabb terület a hálapénz és a magánrendelések szempontjából is.
A kormány elvileg elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatát, és bejelentette, hogy három év alatt jelentősen megemeli az orvosok alapbérét. De a beadott és megszavazott új törvényben végül nem egészen az volt, amit a kamara akart. Pedig erről előtte hónapokon át egyeztettek az egészségügy átalakításáért legújabban felelős minisztériummal, a belüggyel.
Kemény feltételeket támasztana az állam az orvosok felé. Többek közt például újra betiltanák a hálapénzt, kétszer egy évre bármelyik másik kórházba vezényelhetik az orvosokat, valamint feltételekhez lesz kötve a másodállás vállalása is.
Még nincs vége a tárgyalásnak
A kamara bejelentette, hogy pluszpénzért „sem lesznek katonák”. A sürgősen elfogadott törvény után a kormány mindenesetre erősebb pozícióból tud velük tárgyalni, a frissen elfogadott szabályozást nehezebb már megváltoztatni.
Ugyanakkor még messze nem lefutott ügy:
- Egyrészt a hazai orvostársadalomnak nagyobb érdekérvényesítő képessége van, mint például a tanároknak vagy a tűzoltóknak. Ezért valószínűleg még érdemi változtatásokat fognak tudni elérni a mostani szabályozáshoz képest.
- Másrészt rengeteg részletszabályt kell még megalkotni hozzá, amik alapvetően formálhatják át a törvényt.
Az átvezénylés talán nem marad ennyiben
Az egyik első ilyen terület az átvezénylés korlátok közé szorítása. Kiss Norbert egészségügyi közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa szerint ezt mindenképp érdemes lesz úgy finomítani, hogy elfogadhatóbb legyen az orvosoknak.
„Mondjuk a rizikósabb élethelyzetű orvosokat felmenthetik ez alól vagy adhatnak egy meghatározott zónát, aminél távolabb senkit nem vezényelhetnek át” - fogalmazott Kiss Norbert, aki szerint az a megoldás sem kizárt, hogy olyan extra juttatásokat ajánlanának érte, hogy egyesek számára vonzó is lehet az átvezénylés.
„Az átvezénylés abba a sorba illeszkedik, ahogy folyamatosan lépkedünk a társadalombiztosítási modell felől az állami egészségügy irányába. Ez egyébként egy megbicsaklott reformkísérletet leszámítva már az elmúlt húsz évben tart” – mondja Kiss Norbert.
Szívtranszplantáció egy budapesti kórházban 2018-ban, épp becsomagolják a szívet.
Ez a modellváltás azt is jelenti, hogy az orvosoknak egy foglalkoztatója van, az állam. Így ha a magyar kórházaknak van egy adott orvosi erőforrástömege, azt a foglalkoztató úgy osztja el, ahogy jónak tartja.
Ki fogja kifizetni ezt a béremelést?
Lehetne a béreket közvetlenül is fizetni, de Kiss Norbert szerint mindenképp jobb megoldás, ha a működő teljesítményfinanszírozási rendszerbe épül be a béremelés hatása.
Ehhez a finanszírozást is igazítani kell, azaz az ellátás utáni díjtételeket is hozzá kell igazítani a megnövekedett bérekhez. Az egyes ellátások finanszírozása eléggé különböző:
- a kórházak, azaz az aktív fekvőbeteg-ellátás a HBCs, vagyis a betegosztályozási rendszer alapon kap pénzt, ami a több ezer fajta kórházi szolgáltatást egy kezelhető számú, 6-700 fajta eljáráscsoportba sorolja be.
- a krónikus fekvőbeteg-szakellátást napidíj alapon finanszírozza az állam,
- a járóbeteg-szakellátás, azaz a rendelőintézetek pontokat kapnak a teljesítményük után, az állam pedig ezek után a pontok után fizet,
- a laboratóriumi ellátás is teljesítmény-egységenként kap pénzt az államtól,
- a háziorvosok döntő része pedig vállalkozó, akiket jelenleg nem érint az egész, hiszen nem bért kapnak az államtól.
Ez azt is jelenti például, hogy ha megemelik az orvosok bérét, de hozzáigazítják a járóbeteg-ellátás pontjait ehhez, akkor mondjuk egy szakrendelőt fenntartó önkormányzatnak nem kell, hogy emiatt plusz költsége legyen.
Háziorvosok
A háziorvosoknak csak egy kis része, néhány százaléka közalkalmazott, többségüknek nincs bértáblája, mert vállalkozók, és közvetlenül szerződnek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK-kal). A vállalkozó háziorvosok finanszírozása összetett, itt pontosan átnézheti.
Ferkó Attila háziorvos oltja be a betegét Salgótarjánban, 2017-ben.
Leegyszerűsítve, két részből áll: a praxisok kapnak fix pénzt, ami nagyjából minden praxisnál ugyanakkora. E mellé jár még egy fejkvóta jellegű finanszírozás, ahol a körzetükbe tartozó biztosítottak száma és kora alapján kapnak pénzt. Teljesítményelem alig van tehát a finanszírozásukban. Ezen túl a betöltetlen körzeteknél lehetnek még különlegesebb megoldások is.
Ehhez kapcsolódóan: Nézze meg részletesen, honnan hiányoznak a háziorvosok!Arról eddig nem volt szó, hogy a háziorvosok kiesnének az orvosi béremelésből. Kiss Norbert szerint náluk kétféle megoldás lehetséges:
- lényegében külön megemelik a bérüket, azaz egyéb jogcímen adnak nekik extra pénzt, és a többi díjazásuk marad a régiben,
- beleépítik ebbe a mostani fejkvótás, fix rendszerbe a béremelést.
Az utóbbinál az lehet a gond, hogy csak egy átlagos praxishoz tudják igazítani, ami eltérő mértékű pluszpénzeket jelenthet a valóságban. „Ha a regisztrált biztosítottak után járó fejkvótát megemelik, akkor egy nagyobb praxisban nagyobb lesz az emelés mértéke” - magyarázta Kiss Norbert.
"De ha már úgyis hozzá kell nyúlni a finanszírozási rendszerhez, akkor érdemes lenne kihasználni ezt az alkalmat egy nagyobb léptékű átalakításra: a teljesítményfinanszírozás erősítésére. És meg kellene találni végre az utóbbi években egyre szaporodó praxisközösségek rendszerszerű finanszírozásának a formáit is" - tette hozzá a szakember.
Külön érdekesség, hogy bizonyos egészségügyi feladatok nem az egészségügyhöz tartoznak, hanem a szociális ellátáshoz, ilyen például az öregek otthona. „Ha a részben hasonló tudást és képzettséget igénylő szociális ápolói, gondozói bérek brutálisan elszakadnak az egészségügyiektől, az feszültségforrást jelenthet”- mondja a Corvinus tanára.
Másodállás
Azok az orvosok is sokszor vállalkozók vagy egy vállalat szervezi be őket, akik besegítenek a főállásukon túl a kórházakban vagy épp nyugdíjból visszatérve még gyógyítanak. Papíron van maximális munkaidő-szabályozás az orvosokra is, hasonlóan a kamionsofőrökhöz vagy a pilótákhoz, ami szerint egy bizonyos időmennyiségnél többet nem lenne szabad dolgozniuk.
Csak „Magyarországon ez egy kicsit el van sunnyogva” Kiss Norbert szerint, mert érdemben nem ellenőrzi senki. Ezért feltehetően, ha a béremelésért cserébe azonnal be akarnák tartatni a maximális munkaidő szabályait az orvosoknál, az rövid távon ellátatlan betegeket jelenthetne.
A Kútvölgyi kórházban gyakorlatoznak egészségügyi dolgozók idén augusztus 27-én.
Ide tartozik az ellátás megszervezésének egy másik, egyre gyakrabban feszegetett kérdése is: hogy tényleg csak azokat a feladatokat csináltatják-e az orvosokkal, amikhez orvos kell. Kiss Norbert szerint elég pazarlóan bánnak a doktorok munkaidejével, sok feladatot például egy diplomás ápoló is meg tudna oldani.
Ha megnézzük az egy főre eső orvosok számát más országokhoz képest, akkor az látszik, hogy nincs vészesen túl kevés orvos Magyarországon. Ezzel együtt az eloszlásuk nem egyenletes, egyes szakmákban lehet hiány.
Az ellátást valószínűleg meg lehetne oldani ennyi orvossal, csak akkor nem kéne olyanokkal foglalkozniuk, amit más is meg tudna oldani helyettük megfelelő színvonalon. Kiss Norbert szerint informatikai fejlesztésekkel is lehetne növelni a hatékonyságot, például olyan döntéstámogató rendszerekkel, amelyekkel gyorsabban és jobb döntést tud hozni egy orvos, amikor a páciens adatait nézi. Ezek hosszabb tavú tervezést igényelnek.
A béremeléses törvény is hagy egyébként kiskaput az orvosok másodállásának az állami rendszeren belül. „Itt teljesen érthető a kamara álláspontja, egyértelmű feltételrendszert akarnak ehhez, nem egyedi döntéseket”, mondja Kiss Norbert. Az egyedi döntéseket azért akarják elkerülni, hogy ne fordulhasson elő az, hogy valaki azért ne kapjon engedélyt, mert a főnöke esetleg személyes okok miatt dönt úgy.
Nőgyógyászok, szülésznők
Az egészségügyi szakdolgozók és védőnők bére most kisebb mértékben, csak 20 százalékkal nő, de nekik korábban már be volt tervezve ez, már tudható volt, hogy ezen felül a választási évben, 2022-ben újabb, hasonló nagyságú emelést kapnak. Még ha ez szerényebb is, mint az orvosok mostani emelése.
Külön érdekes a nőgyógyászat helyzete. A nőgyógyászokat kivéve ugyanis másoknál tiltják, hogy a magánrendelésben ellátott betegeiknek a közellátásban is szolgáltatásokat nyújthassanak. Emögött az a félelem van, hogy jobb ellátást, jobb várólistás helyezést kaphat a közellátásban az, akitől az orvos egyébként közvetlenül is pénzt kap.
Ezt önmagában is problémásnak látja az egészségügyi közgazdász, szerinte sok olyan eset lehet, ahol ez nem életszerű, például ha egy kisebb városban adott szakterületen csak egy orvos elérhető.
Ráadásul azt sem tartja szokatlannak, hogy bizonyos ellátást valaki közszolgáltatásban szeretne igénybe venni, más ellátást pedig inkább nem, de azonos orvossal. Azaz a biztosított jogosult a társadalombiztosítási csomagban szereplő ellátásokra, de bármikor dönthet úgy, hogy valamely elemet nem ott vesz igénybe. Kiss Norbert szerint a várólistákat kéne átláthatóbban kezelni.
A nőgyógyászat mindenesetre azért is lehet kivétel, mert a szülésnél nincs várólista, lehet viszont választott orvosa a páciensnek. Ráadásul
a szülészet a hálapénz által az egyik leginkább érintett terület.
Ha csak annyi történik, hogy elveszik tőlük a hálapénzt, akkor béremelés helyett valójában erősen visszavágják a jövedelmüket.
Fentiekből látszik, hogy az elkövetkező hetek alkufolyamatai még egy sereg részletszabályozást igényelnek. Így a következő hetekben dőlhet el a törvény tényleges tartalma.