Thaci még csütörtökön jelentette be lemondását, miután a hágai különleges ügyészség megerősítette az ellene felhozott vádakat.
Nyilvános bírósági meghallgatással kezdődik november 9-én a volt koszovói államfő pere a hágai nemzetközi bíróságon, háborús és emberiesség elleni bűnök miatt. Az ENSZ Nemzetközi Bíróságán 2017-ben hoztak létre egy koszovói különleges törvényszéket (Kosovo Specialist Chambers, KSC) azért, hogy kivizsgálják a koszovói albán szakadárok által a délszláv háborúk alatt elkövetett bűncselekményeket.
A hágai törvényszék különleges ügyészsége a közelmúltban közölte, hogy Hashim Thaci mellett még kilenc ember ellen emeltek vádat. A függetlenné vált koszovói állam korábban nemzetközi szerződésben vállalta, hogy lehetővé teszi az 1998 és 2000 közötti időszakban történt bűncselekmények kivizsgálását, és a bűnösök felelősségre vonását. A vádemelés után Hashim Thaci rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy azonnali hatállyal lemond tisztségéről, elmondása szerint azért, hogy megőrizze országa hírnevét, és ne elnökként, hanem magánemberként álljon a bíróság elé.
Ehhez kapcsolódóan: Lemondott a koszovói elnök, mert háborús bűnökkel vádolták megSzakadár milíciából az állam élére
A KSC a jugoszláv háborúk utolsó, koszovói szakaszában, 1998 és 2000 között történt bűncselekményeket vizsgálja. A koszovói háború előzménye az volt, hogy az albánokat képviselő Koszovói Felszabadító Hadsereg (UCK) gerillaháborút indított a Milosevic vezette, szétesőben levő szerb-jugoszláv állam ellen, hogy elérje Koszovó függetlenségét és egyesülését Albániával. A felkelésre válaszul a jugoszláv hadsereg etnikai tisztogatásba kezdett Koszovóban, aminek a NATO beavatkozása és Milosevic bukása vetett véget.
Koszovó a konfliktus után autonóm státuszt kapott, majd független állammá vált, de ahogy azóta fény derült rá, a szerb-albán konfliktus alatt mindkét oldal követett el háborús bűnöket. A koszovói albánok oldaláról a szakadár fegyveres szervezet, az UCK tagjai bűnrészesek voltak több szerb és roma civil, valamint velük szemben álló albánok meggyilkolásában, ennek ellenére az UCK egyes vezetői később magas pozíciókra tettek szert a koszovói politikában.
Háborús bűnök és maffiavádak
Szintén az UCK tagja volt a jelenlegi koszovói miniszterelnök, Ramush Haradinaj, akit 2010-ben szintén bíróság elég állítottak Hágában, a koszovói háborút vizsgáló első törvényszék idején, de felmentették a vádpontok (háborús és emberiesség ellenes bűnök) alól. Hasonló pályát futott be Agim Çeku volt miniszterelnök és Fatmir Limaj, a koszovói Szociáldemokrata Kezdeményezés (NISMA) vezetője.
A 2017-ben létrehozott újabb törvényszék a koszovói felkelés és háború alatti bűncselekmények mellett különböző maffia-bűncselekmények, például szervkereskedelem gyanúja miatt is nyomoz a volt UCK-tagok ellen. A vizsgált személyekkel szemben egyelőre nem született ítélet, a legtöbb ügy még ügyészségi szakaszban van. A törvényszék egyelőre nem közölt részleteket a Thaci és 10 társa elleni vádakról, csupán annyit mondtak, hogy a vádlottak közösen több mint 100 ember haláláért lehetnek felelősek.
Thaci lemondása előtt ártatlannak vallotta magát, és azt mondta, „önként vesz részt” a tárgyaláson, mert biztos benne, hogy nem követett el bűncselekményt.