Magyarország a vétóval nem tudja leállítani a jogállamisági mechanizmust – bár költségvetések hiányában annak már nem marad értelme, mert nincs hol alkalmazni.
A mostani vétó nem jelenti a folyamatok végét, csak tisztábban látnak az uniós intézmények és a tagállamok vezetői, illetve mindenképpen megakasztja az előre elképzelt ütemtervet.
Ehhez kapcsolódóan: Megvétózta Magyarország az uniós költségvetéstTöbb megoldási lehetőség akad
Már a magyar döntés előtt is nagyon intenzív tárgyalások folytak, elsősorban Charles Michel, az Európai Tanács, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, illetve Angela Merkel, a soros uniós elnökséget betöltő Németország kancellárja között.
A megoldások között lehet a jogállamisági feltételrendszer puhítása addig a formáig, ameddig Magyarországnak (és a szintén vétóval fenyegető Lengyelországnak) megfelelő megoldást találnak. Ennek azonban a tagállamok többsége nem örülne, tehát abból az irányból ellenállásra lehet számítani.
Arról nem beszélve, hogy Magyarország és Lengyelország is komoly pénzektől esne el, amelyekkel a járvány miatt megtépázott nemzeti gazdaságot lehetne kisegíteni. Magyarország esetében ez mintegy 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást jelent.
Elvileg elképzelhető, ahogy arra már Orbán Viktor is célozgatott, hogy a helyreállítási alapot két tagállam nélkül, kormányközi megállapodások formájában hozzák tető alá, ez egy komoly állomás lenne az EU eróziójának folyamatában.
Ehhez kapcsolódóan: Egy kommunista EP-képviselő is azt kéri Orbántól, ne vétózzon a jogállamiság miattAmi a költségvetést illeti, enélkül az unió nem működhet, ezért a jogszabályok szerint amíg nincs megegyezés, addig a következő évben az idei keretek között folyik a gazdálkodás.
Ami valószínű és elkerülhetetlen forgatókönyvnek tűnik, az egy újabb uniós csúcstalálkozó összehívása ebben a kérdésben - minél hamarabb.
Ehhez kapcsolódóan: Varga Judit az uniós büdzséről szóló döntés előtt: nem kötünk kompromisszumokatMagyarország "nem köt kompromisszumot"
A magyar kormány a kezdetektől fogva ellenzi a jogállamisági feltételek bevezetését, amit a „politikai zsarolás” eszközének tart, hogy ezzel a nyugat Magyarországra „erőltesse az akaratát” olyan témákban mint a bevándorlás.
A magyar igazságügyminiszter az uniós büdzséről szóló döntés előtt úgy fogalmazott: "nem kötünk kompromisszumokat". Varga Judit szerint "nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva".