Az Európai Bírósághoz küldték a magyar kormányt

Akár fordulatként is értékelhető mondatok hangzottak el az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén. A december 10-11-i uniós csúcsot készítették elő a képviselők, vagyis az ott várható témákról folytattak vitát. A hozzászólások túlnyomó többsége a magyar és a lengyel kormány költségvetési blokkolásával kapcsolatban hangzott el.

Varsó és Budapest ugyanis múlt hét eleje óta egyértelművé tette, hogy nem fogják támogatni sem a következő hét évre vonatkozó ezermillárd eurós uniós költségvetést, sem pedig a járvány utáni gazdasági talpraállást szolgáló, 750 milliárd eurós újjáépítési alapot, ha az uniós pénzeket továbbra is jogállamisági feltételekhez kötik.

Márpedig ezekben a kérdésekben vétójoga van minden egyes kormánynak, míg a jogállamisági szabályokat minősített többséggel is el tudják fogadni a tagállamok.

Jogi kérdésben döntsenek a bírák

A mostani vitában azonban két meghatározó néppárti politikus, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Manfred Weber, a néppárti frakció vezetője is ugyanazt mondta: akinek gondja van egy uniós jogszabállyal, az forduljon az Európai Bírósághoz.

Ez amolyan alkotmány normakontrollt jelent, mindegyik tagállamnak joga van ahhoz, hogy egy-egy uniós jogi aktus értelmezését kérje a Bíróságtól. Manfred Weber azt mondta, hogy az EU-ban a vitákat így szokás elintézni, nem pedig vétóval.

Von der Leyen pedig úgy fogalmazott, számára nehezen elképzelhető, hogy valakinek kivetnivalója legyen az egyébként megfelelő és arányos javaslattal szemben. Aztán így fogalmazott:

“Akinek mégis kételyei vannak, azok számára van egy egyértelmű út. Az Európai Bírósághoz lehet fordulni, ahol az új szabályokat ellenőriztetni lehet. Ez az a hely, ahol általában a jogi nézeteltéréseket tisztázzuk.”

Ez tulajdonképpen nem jelent semmi olyat, amit eddig ne lehetett volna tudni. Inkább rávilágít egy olyan megközelítésre, amely ezek szerint elsősorban néppárti körökben elterjedt.

Ez azt is jelentené, hogy a jogállamisági mechanizmus változatlanul életbe lépne – feltéve, ha a vétófenyegetéstől elállna a magyar és a lengyel kormány -, alkalmazható is lenne, mert egy esetleges bírósági eljárás nem érintené a mechanizmus hatályba lépését és alkalmazhatóságát.

Ugyanakkor egy esetleges alku része lehetne, hogy az Európai Bizottság nem nyúl ehhez az eszközhöz egészen addig, amíg állást nem foglal az ügyben a Bíróság.

Emellett szól, hogy meglehetősen kényelmetlen lenne, ha az Európai Bizottság elmarasztaló döntést hozna, de később kiderül, hogy az alapul vett jogszabály sérti az uniós alapokmányt.

Egy ilyen záradékkal azt is el lehetne kerülni, hogy az Európai Parlamentnek egy módosított megállapodáshoz kellene hozzájárulását adnia, azt ugyanis számos fórumon kifejtették, hogy egy vesszőt sem fognak megváltoztatni.

Heiko Maas német külügyminiszter már kedden jelezte, hogy közel van a megoldás, de részleteket nem árult el, csak annyit, hogy napokon belül sikerül megegyezésre jutni a magyar és a lengyel kormánnyal.

Ehhez szorosan kapcsolódhat, hogy Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki csütörtökön Budapesten tárgyal egymással. A téma természetesen a költségvetés és azok blokkolása és a jogállamiság.

Magyar hozzászólások

A vitához több magyar politikus is hozzászólt. Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő a következőt mondta: “2010 óta Orbán kormánya olyan erőteret épített ki Magyarországon, amely belülről bomlasztja Európát. Csak az egységgel lehet ezt a megosztottságot legyűrni. Én már régen megértettem, hogy mennyire szükség van az egységre, konzervatívként ezért működök együtt szociáldemokratákkal és liberálisokkal azért, Magyarországon változás álljon be.”

Deutsch Tamás több néppárti politikus egy-két évvel ezelőtti nyilatkozatát idézte, amikor Donald Tusk, a Néppárt jelenlegi elnöke, Manfred Weber frakcióvezető és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is azt mondta, hogy nem tartják jó ötletnek a költségvetés és a jogállamiság összekapcsolását.

A fideszes politikus idézte Angela Merkelt is. A német kancellár a Magyarország és Lengyelország egyetértésének hiányában kialakult helyzetről kijelentette: "Ha az Európai Parlament létrehozza a többséget, de az Európai Tanácsban az állam- és kormányfők között nincs egyhangúság, akkor ez nem lehetséges. Az egyik oldalon ott van a tagállamok egyhangúsága."

Deutsch Tamás szerint igaza van Angela Merkelnek, hozzátéve: „Mi tehát változatlanul kiállunk a politikai zsarolóeszközt elutasító eredeti néppárti álláspont mellett!”

Cseh Katalin, a Momentum politikusa szintén a konzervatív és jobboldali képviselőkhöz, állam- és kormányfőkhöz fordult, mikor ezt mondta: “Kérem, ne békítsék az autokratákat, ez nem működik, óriási hibát követnek el. Kérem, álljanak ki az emberek és az európai értékek mellett. Ennyi idő után most történelmi pillanatban van erre lehetőség.”

Ujhelyi István pedig egy írásbeli nyilatkozatot juttatott el az EP-nek és szerkesztőségünknek is. A szocialista képviselő ebben azt szintén a Fidesz pártcsaládjához fordul: “Szégyen, hogy az alapítóatyák néppárti közössége még mindig gyáván asszisztál az illiberális ámokfutáshoz és történelmi bűn lesz, ha az állam- és kormányfők megint hátba szúrják a közel 450 millió európai állampolgár akaratát képviselő Európai Parlamentet és végül alkut kötnek a maffiózókkal. Zsigeri törvény, hogy politikai túszejtőkkel nem tárgyalunk! Vajon mennyit ér meg Angela Merkelnek a német autóipar orbáni támogatása vagy az újabb vaskos és szükségtelen hadiipari magyar megrendelés. Megér annyit, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlensége csorbuljon; hogy a közszolgálati média bizonyíthatóan politikai irányításra hazudjon és fokozatosan megszűnjön a jogállamiság? A Fidesz szerint a mostani vétó ügye Kelet-Közép-Európa és a Nyugat harca. Szerintem a józan ész, az európai tisztesség és a pitiáner maffiavezérek harca” - zárta gondolatait Ujhelyi.

Találgatások egy témára

Mivel konkrétumot még mindig nem tudunk, csak feltételezésekbe lehet bocsátkozni az ügy végkimenetele szempontjából. Ha marad a vétó, akkor lesz ugyan jogállamisági feltétel, de sem a hétéves költségvetés, sem pedig az újjáépítési alap nem fog működni.

Az előbbi helyén az idei számokkal kalkuláló büdzsé veszi át a szerepet, ez azonban nem tartalmazza az EU politikai prioritásai, a környezetvédelemre, a kutatás-fejlesztése vagy a közös védelemre fordítandó plusz kiadásokat.

A helyreállítási alapot elvileg meg lehetne oldani az uniós alapokmány által biztosított úgynevezett megerősített együttműködéssel, ahol tagállamok egy csoportja dönt egy közös cél elérése mellett.

Így működik például az euróövezet, a schengeni térség vagy az Európai Ügyészség. Aki akar, csatlakozik, aki nem, azt megteheti később, de ki is maradhat. Pénzügyi szempontból szintén kivitelezhető, bár nagyon bonyolult az európai stabilitási mechanizmusoz hasonló konstrukció, úgy tudjuk, ennek előkészítésére is tettek már lépéseket.

A soros német elnökség célja láthatóan egyébként az, hogy a decemberi uniós csúcson lezárják ezt a témát és addig minden jelenlegi és várható aggályt eloszlassanak.

Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát! Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!