Tarasz Kremeny, az ukrán államnyelv védelmével megbízott ombudsman közölte, hogy 2021. január 16-től az ukrajnai vásárlókat csak az államnyelven, azaz ukránul beszélve lehet kiszolgálni.
„Az Ukrajnáról szóló törvény ’Az ukrán, mint államnyelv használatának biztosításáról’ szóló 30. cikkelye szerint az összes szolgáltató, függetlenül a tulajdoni jogállásától, köteles az államnyelven beszélve kiszolgálni a vásárlókat és informálni őket az árukról és szolgáltatásokról. Mindez érvényes a szupermarketekre, az internetes áruházakra, a kávézókra, a bankokra, a benzinkutakra, patikákra és könyvtárakra – bármilyen helyen a kiszolgálás nyelve az ukrán kell hogy legyen” – írta Facebook posztjában az illetékes.
Keremeny megjegyezte, hogy csak az ügyfél kérésére lehet őt személyesen más nyelven kiszolgálni.
Az orosz nyelvet akarták korlátozni, de a magyarokkal lett vitájuk
Az ukrán parlament, a Verhovna Rada 2019. április 25-én fogadta el az „Az ukrán, mint államnyelv használatának biztosításáról” szóló törvényt, amely 2019. július 16-én lépett hatályba.
A jogszabály az állam kizárólagos nyelveként határozta meg az ukránt, minden állampolgár számára kötelezővé tette annak ismeretét. A törvényben előírt nyelvhasználat elmulasztása bírsággal és büntetéssel sújtható.
Bár a törvény célja az Ukrajnában széles körben használt orosz nyelv visszaszorítása volt, a kisebbségek, illetve azok anyanemzetei is sérelmezték a jogszabályt. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az inkább oroszul beszélő ukrán állampolgárok egy része is ukránnak tartja magát és korábban az ország „kétnyelvűsége” elfogadott volt a gyakorlatban.
A jogszabály meghatározza, hogy a média nyelve az ukrán, az idegennyelvű, kötelezően feliratozott tartalmat pedig a műsor jellegétől függően 10, illetve 20 százalékban limitálja (ezeket a rendelkezéseket kétéves átmeneti időszak után kell bevezetni). A mozikban például csak 10 százalék lehet a nem szinkronizált, eredeti nyelven bemutatott filmek aránya.
A hivatalos érintkezés kizárólagos nyelve szintén az államnyelv, az egyéb nyelvek magánkommunikációban és vallási szertartásokon való használata korlátlanul engedélyezett.
Magyarország élesen bírálta a törvényt, amiért az a középiskolától kezdve az oktatás nyelvét kizárólagosan az ukránként határozta meg. Kiskapu, hogy az Európai Unió hivatalos nyelveit lehet tanítani a középiskolában (az oroszt így viszont nem). Budapest emiatt blokkolja az Ukrán-NATO tanács üléseit és azt a folyamatot, amely elvezethetne Ukrajna NATO-tagságához.