Egy vészjelzés után le kellett állítani a belaruszi Asztravec atomerőművét. A tavaly üzembe helyezett atomerőművet az új paksi blokkot is építő Roszatom építette, hasonló technológiával, mint a testvérerőműnek is nevezett Paks2-t.
A belarusz energiaügyi minisztérium szombaton közölte, hogy a biztonsági rendszer jelzése miatt le kellett állítani a nemrég üzembe helyezett Belarusz Atomerőmű egyik blokkját Fehéroroszországban, vette észre a Szabad Európa központi szerkesztősége.
Az Asztravec város közelében található 1-es blokk védelmi rendszere a tesztelési eljárások alatt kapcsolt be, emiatt az erőművet le kellett kapcsolni az elektromos hálózatról. A minisztérium elmondása szerint a reaktorban nem keletkezett kár, az erőmű magjából nem jutott ki sugárzás, a radioaktivitás szintje nem emelkedett a környéken. Az érintett blokkot azóta újraindították, és visszakapcsolták az elektromos hálózatra.
Hasonló szerkezet, mint a paksi 2. blokk
A Belarusz Atomerőművet, amelyet az orosz Roszatom vállalat épített, tavaly novemberben adták át. Az erőmű nagyon hasonló technológiával épült, mint amit a paksi atomerőmű a technológiai konstrukcióra, amelyben Paks 2 épül majd.
2015-ben egy részben a Fidesz-kormány tagjaiból álló delegáció kifejezetten azért látogatott el Belaruszba, hogy tájékozódjon Paks2 „testvérerőművének” fejlesztéséről. Hasonlóan a magyar projekthez, a belarusz atomerőmű is Oroszországtól felvett, 10 milliárd eurós hitelből épült.
Az Asztravec melletti atomerőmű 2020. november 7-én.
Nem a mostani az első eset, hogy az asztraveci erőművet műszaki hiba miatt le kell állítani. Tavaly novemberben, néhány nappal az átadás után robbanás történt egy transzformátorban, ezért le kellett állítani a teljes atomerőművet.
Ez akkor nem okozott kiesést az áramtermelésben, hiszen az eseményre a tesztidőszak alatt kerül sor, amikor az erőművet még nem kapcsolták a hálózatra.
2020. novemberhetedikén dolgoznak az asztraveci atomerőműben.
Később az erőmű üzemeltetője azt nyilatkozta, semmi rendkívül nem történt, ilyen esetre volt példa a hasonló szentpétervári erőműben. Később egy közleményben azt közölték, hogy az első teszt alapján szükségessé vált egy elektromos mérőberendezés cseréje.
A litvánok nem tartják biztonságosnak
Az erőmű építéséről még 2008-ban döntött Alekszandr Lukasenka belarusz elnök. A döntést sokan bírálták, hiszen semmilyen nyilvános konzultációt nem tartottak az erőműről, annak ellenére, hogy például a csernobili nukleáris katasztrófa Ukrajna mellett éppen Belaruszt érintette a legsúlyosabban: az 1986-os baleset miatt az akkori szovjet tagköztársaság mintegy negyedét érintette a sugárzás.
Az új erőmű építése ellen különösen Litvánia tiltakozott, hiszen azt alig 50 kilométerre Litvánia fővárosától, ráadásul egy földrengések által gyakran sújtott zónában építették. A litván kormány az átadás előtt, erőműbaleset esetére több millió jódtablettát osztottak ki a lakosság körében, de a tiltakozásuk ellenére a beruházás a tervezett módon megvalósult.
Nem sokkal az átadás előtt a környező országok úgynevezett áramembargót vezettek be Belarusszal szemben, azaz bejelentették, hogy nem vásárolnak energiát az országtól. Így jelenleg Belarusz egyetlen helyre, az atomerőművet megépítő Oroszországba exportálhat elektromos energiát.