Magyarországhoz képest pont fordítva nyitják az iskolákat Szerbiában, a legkisebbeket nem engik csak be. A szomszédban vizsgálták a vakcinák hatásosságát is, csak a kínai oltást kapott idősek védettsége kérdésesebb.
Szerbiában is téma, hogy a gyerekek mekkora veszélynek vannak kitéve a járvány során. A belgrádi Dragiša Mišović Klinikai Központban jelenleg 11 gyereket kezelnek koronavírus-fertőzésük miatt, a legfiatalabb közülük 11 napos, írja a Magyar Szó.
A gyerekek állapota stabil. A Prva révének nyilatkozó dr. Zorica Živković szerint a gyerekek állapota stabil. De sokat változott az elmúlt két hónapban az érintettek kórképe. Többségében 12 évesnél idősebb gyerekek kerültek náluk kórházba, többüknél tüdőgyulladás alakult ki.
A hazai helyzet kapcsán Orbán Viktor pénteki közrádiós tájékoztatása során arról beszélt, hogy bár a szülők szerinte azt hiszik, hogy fertőzött gyermekek százai vannak kórházban, 14 évnél fiatalabb gyerekek közül csak 27 fertőzött van kórházban, és közülük is csak két gyerek van épp lélegeztetőgépen.
Fordított nyitás
Az iskolanyitás kapcsán Szerbiában később és fordítva döntöttek, mint Magyarországon. Szerbiában hétfőtől pont a felsőtagzaotaosok és a középiskolások mehetnek vissza az iskolákba, a legkisebbek nem. Erről pedig pénteken döntött a helyi járványügyi irányítás.
Magyarországon a kormány március végén rendeletben szabta meg, hogy április 19-től a járványhelyzettől függetlenül újra be kell járni a köznevelési intézményekbe. Majd április 9-én először a középiskolák nyitását tolták három héttel későbbre. Aztán újabb néhány nappal később bejelentette a kormány, hogy az általános iskolák felsőseinek is csak május 10-én kezdődik a tantermi oktatás.
Ehhez kapcsolódóan: Mit tehetek, ha nem akarom iskolába küldeni a gyerekemet a járvány alatt?A kínai termék tűnt csak gyengébbnek, az idősebbeknél
Szerbiában vizsgálják az egyes oltások hatásosságát is, írta a Szabad Magyar Szó a Danasra hivatkozva. Egészen pontosan az országban működő Atomenergiai Intézet (INEP) tízezer szerb beoltotton vizsgálta az antitestek megjelenését.
Marija Gnjatović, az intézet kutatója elmondta, hogy a vizsgálat ideje alatt senki nem halt bele a koronavírus-fertőzésbe. Emellett
- A Pfizernél a beoltottak 85 százalékánál már az első dózis után két héttel kimutatható volt az antitest jelenléte. A második oltást követően ez az arány 95 százalék volt.
- A Szputnyiknál mérhető mennyiségű antitest az első oltást követő három hét után képződik, míg a második oltást követően ez az oltottak 92 százalékánál is megtörténik. Ezt jó immunválasznak értékelték. „Hasonló a helyzet az AstraZenecával is: az oltottak legnagyobb része jól reagál, a szervezetben beindul az antitesttermelés, noha Szerbiában még senki sem kapta meg ennek a vakcinának a második adagját."
- A Sinopharm esetében a 20 és 65 év közötti alanyok 90 százalékánál jó immunválaszt váltott ki a vakcina, míg az idősebbek esetében valamivel kisebb volt az antitestek jelenléte a szervezetben, idézi a lap.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy kínaival oltott idősek szervezete ne szerezhetett volna immunitást. Az antitestek ugyanis csak a szervezet egyik védekezési mechanizmusát mutatják. A szervezet védettségét a sejtszintű immunitás is befolyásolja.
"A sejtszintű immunitást külön kellene vizsgálni azoknál a pácienseknél, akiknél nem képződött antitest"
- mondta erről Marija Gnjatović.