A koszovói Trepča bányák egy hatalmas, a római korból származó komplexum, amely leállt. A bányászok a jobb munkakörülményekért sztrájkolnak, például hogy időben megkapják a fizetésüket. Néhányan közülük éhségsztrájkba kezdtek.
A Mitrovicától kilenc kilométerre északkeletre fekvő Trepča bányakomplexum – amely ólmot, ezüstöt és cinket termel a szerbek által irányított Észak-Koszovóban – egykor a volt Jugoszlávia egyik legnagyobb vállalata volt, mintegy kétszázezer munkást foglalkoztatott. Ma nagyjából hétszáz bányász dolgozik ott.
Az 1998–99-es koszovói háborút és az ország 2008-as függetlenségének kikiáltását követően az állami tulajdonú vállalat gazdasági nehézségekkel szembesült, például a beruházások hiánya és a termelés csökkenése miatt.
A helyzet elviselhetetlenné vált a bányákban veszélyes körülmények között dolgozó férfiak számára, akik gyakran ötven évnél idősebb, elavult gépekkel dolgoznak.
A bányászok kihívásai
Eset Meha 62 éves művezető 38 éve dolgozik a Trepča bányában, napjai nagy részét több mint hétszáz méter mélyen, a föld alatt tölti. Régi, kopott kabátban és sáros csizmában dolgozik a sűrű, szennyezett, füstös és párás levegőben.
„Már az is küzdelem, hogy lejussunk a bányába, vagy kijöjjünk onnan ezzel a régi felszereléssel, mellette pedig kemény munkát végzünk” – mondta.
Eset Meha
„Ha egy bányász egészségesen megy nyugdíjba Trepčáról, akkor hálát adhat az Istennek” – mondta a Szabad Európának a bányában, ahol általában dolgozik, de most a sztrájk miatt csak tétlenül ül.
„Ennek a munkának köszönhetően légzési és alvási problémáim vannak” – tette hozzá.
Mivel hétgyermekes családját kell eltartania, Meha vállalja a kockázatot, mert tisztában van azzal, hogy a koszovói átlaghoz képest jó a fizetése. Azzal is tisztában van, hogy olyan országban él, ahol 12 százalék körül mozog a munkanélküliség.
Ám még a jó fizetés mellett sem könnyű.
„Az elmúlt két évben emelkedtek az árak. Korábban több és változatosabb élelmiszert vásároltam, most kevesebbel kell beérnem” – mesélte.
A bányászok fizetése Trepčában havi 265 ezer és 340 ezer forintnak megfelelő összeg között mozog, ami magasabb, mint a 250 ezer forintos koszovói átlagbér.
A bányászok azonban úgy érzik, hogy munkájuk veszélyessége miatt magasabb fizetést érdemelnének. A másik probléma, hogy a bányavállalat nem ad sem egészség-, sem életbiztosítást.
Meha ragaszkodik hozzá, hogy három fia közül egyik se dolgozzon a bányában.
Alban Ferati
Egy másik bányász, a 35 éves Alban Ferati hálás, hogy munkát kapott a bányában. Négy éve dolgozik a Trepčánál, miután évekig küzdött, hogy állandó munkája legyen. A havi háromszázezer forintnak megfelelő fizetés miatt azonban ő is frusztrált.
„Nem fizetnek rendesen. Az elmúlt hónapokban két részletben kaptuk meg a bérünket, ahelyett hogy egyben kifizették volna a meghatározott napon” – mondta a háromgyermekes apa.
„Gyakran előfordul, hogy a hónap végén kölcsön kell kérnem egy kollégámtól vagy rokonomtól, hogy meg tudjunk élni”– mesélte, és hozzátette: – Mindennek nagyon felment az ára.”
A trepčai bányakomplexum egykor Koszovó gazdasági teljesítményének kétharmadát adta
Ferati kénytelen maga megvenni a felszerelését, például az acélbetétes csizmát.
A csúszó fizetéssel járó anyagi nehézségeken túl Ferati azt mondja, hogy a poros levegő belélegzése miatt egészségügyi problémákkal küzd, ami miatt időnként légszomja és migrénje van.
„Nincs nehezebb és veszélyesebb munka, mint a bányászé. Ezért írta valaki a bánya bejáratához, hogy Jó szerencsét!” – tette hozzá.
Ferati határozottan úgy véli, hogy a bányászoknak egészségügyi és életbiztosítást kellene kapniuk.
„Mi döntünk arról, hogy lemegyünk-e a bányába, azt azonban nem biztos, hogy mi választjuk meg, hogyan hagyjuk el” – tette hozzá.
Sztrájkoló bányászok pihennek a föld alatt
Sztrájk
Elégedetlenségükben a romló munkakörülmények miatt, és mert a vezetőség figyelmen kívül hagyja kéréseiket, Meha és Ferati, valamint nagyjából kétszáz másik kollégájuk október 24-én sztrájkba lépett.
A bányászok szakszervezete szerint a munkások egy része az éhségsztrájk mellett döntött. Ibrahim Jonuzi, a szakszervezet vezetője azt mondta a Szabad Európának: „Nem kötelező, hogy ne egyenek; van, aki eszik, van, aki nem hajlandó rá.”
Gani Osmani, a Trepčai Dolgozók Szakszervezetének képviselője szerint a sztrájkolók határozott szándéka, hogy addig nem veszik fel a munkát, amíg nem teljesítik követeléseiket. A bányászok bérének sokkal magasabbnak kellene lennie a felszínen dolgozókénál – mondta Osmani.
A bányászok követelései között szerepel, hogy időben fizessék ki a bérüket, cseréljék le a jelenlegi vezetőséget, és garantáljanak jobb munkakörülményeket.
A Szabad Európa kereste a vállalat tisztviselőit, de nem érkezett válasz.
A koszovói gazdasági minisztérium közleményében azt írta, hogy a bányászoknak vissza kell térniük a munkához. „Idén 17 százalékkal nőtt a bányászok bére, a túlórákért adott fizetés 23 százalékkal emelkedett, az élelmiszerpótlék pedig csaknem megduplázódott” – áll a közleményben.
Nemzetközi támogatás a bányászoknak
A Trepčai Bányászok Független Szakszervezete közzétett egy levelet, amelyet állítása szerint az Egyesült Amerikai Bányászok Szövetsége (UMWA) küldött Albin Kurti koszovói miniszterelnöknek.
A levél szerint az UMWA szolidáris koszovói kollégáival.
„Tragikus a helyzet, amikor azok a munkavállalók, akik nap mint nap az életüket kockáztatják országuk javáért, kénytelenek sztrájkba lépni, hogy tisztességes kollektív szerződést kapjanak, amely méltóságot, biztonságos munkakörnyezetet, létfontosságú egészségügyi juttatásokat és méltányos díjazást biztosít az általuk nyújtott fontos munkáért” – áll a levélben, amelyet a szakszervezet Facebookon tett közzé.
Az Albániai Egyesült Szakszervezetek elnöke, Gëzim Kalaja szintén támogatásáról biztosította a trepčai bányászokat.
Epilógus
Október 27-én a Trepča három másik bányásszal együtt felfüggesztette Mehát és Osmanit. Meha a Szabad Európának azt mondta, hogy jogi lépéseket tervez a döntés ellen. Szerinte azért őt vették célba, mert ő volt a leghangosabb tiltakozó a vezetőséggel szemben.
Hozzátette, hogy a bányászok romló körülményei ellenére nem hagyják abba a sztrájkot, amíg nem teljesítik a követeléseiket.