Nem okozott osztatlan sikert az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett gazdasági semlegesség politikája. Az általunk megkérdezett szakértők szerint sem a keleti, sem a déli nyitás nem hozott változást, továbbra is az Európai Unió országai a legfontosabb külkereskedelmi partnereink. Szerintük Orbán az ország problémáiról akarja elterelni a figyelmet, és külső okokra hárítani a kormányzati gazdaságpolitika kudarcát.
„Komoly aggodalomra ad okot az európai versenyképesség helyzete, ám ez a téma tabu a brüsszeliták buborékjában” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) szeptember 25-én, az Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című konferencián.
A magyar kormányfő ezzel a mondattal egy meglehetősen furcsa gazdaságpolitikai ideológiát hirdetett meg. Orbán Viktor szerint ha Magyarország elszánja magát, meg tudja csinálni a gazdasági semlegesség politikáját. Ennek az az alapelve, hogy mi döntsük el, kivel üzletelünk, hogy azzal üzleteljünk, akivel a leginkább megéri, hogy csak saját értékeink alapján tárgyaljunk, és hogy minden égtáj felé tájékozódjunk.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor új gazdaságpolitikát hirdetett, de ez ugyanazokból a jelszavakból áll, mint az eddigi
Technológiai semlegesség
A miniszterelnök Magyarország gazdasági semlegességének alapelveit, tartalmi elemeit és politikai következményeit ismertetve idesorolta a finanszírozási, a beruházási, a piaci, a technológiai és az energetikai semlegességet. „Magyarország nem maradhat ki a technológiai fősodorból, arra van szükség, hogy Magyarországon gyártsák a jövő autóját, itt készítsék a zöldenergia csúcstechnológiáit, itt legyen a legtöbb digitalizált okmány, és itt legyen a legkiterjedtebb a digitális ügyintézés egész Európában.”
Bod Péter Ákos közgazdász, az első szabadon választott kormány ipari minisztere, volt jegybankelnök, az MTA doktora a Szabad Európának adott nyilatkozatában Orbán Viktort idézte, aki 2011-ben azt mondta, hogy „ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok”. Bod Péter Ákos szerint jól látható, hogy a magyar kormány mit csinál: a kínai pénzpiachoz fordul segítségért. „Miközben a legtöbb európai ország a Baltikumtól Olaszországig felülvizsgálta a korábban divatos keleti nyitás politikáját, Magyarország nem szállt le erről a vonatról.”
Emlékeztetett arra, hogy hazánkban nagy erőkkel van jelen a Huawei, kínai autóipari és akkumulátorgyárak létesülnek az országban, kínai hitelből épül a Belgrád–Budapest vasútvonal. Emellett az is jól látszik, hogy Magyarország nem tud vagy nem akar leválni az orosz kőolajról, csökkenteni az energiafüggőséget, miközben más országoknak sikerült az elmúlt években.
A szakember szerint a kormány gyorsuló ázsiai tőkebeáramlással akarja pótolni a lassuló nyugat-európai működő tőkét. „Ebben közrejátszhat az is, hogy nem a remélt ütemben érkeznek az európai uniós támogatások. Orbán Viktor miniszterelnök igyekszik ehhez egyfajta ideológiai magyarázatot kreálni” – tette hozzá. Ennek az ideológiának a központi eleme az a régóta hangoztatott megállapítás, miszerint Európa lemaradt, pénzügyi és gazdasági értelemben egyaránt Ázsia testesíti meg a jövőt.
Téves értékelés
A közgazdász szerint Orbán okfejtése, miszerint Európa problémái húzzák le a magyar versenyképességet, tájékozatlanságra vagy téves értékelésre utal. „A keleti nyitás egy furcsa gazdaságpolitikai stratégia, de nagy kérdés, hogy bevált-e. Ha az elmúlt tíz év eredményeit nézzük, akkor a válasz az, hogy nem. Külkereskedelmünk döntő részét ma is az Európai Unió tagállamaival bonyolítjuk le.”
Szerinte naivitás azt gondolni, hogy egy másik kontinensen hatalmas üzleteket fog kötni egy átlagos magyar vállalat. „A magyar gazdaság beágyazottsága egyértelműen nyugat-európai. Ha van is harmadik világbeli kapcsolat, az leginkább az európai értéklánc részeként van jelen.”
A közgazdász emlékeztetett arra, hogy a keleti nyitás politikája abban az időszakban volt divatos, amikor a BRIC-országok nagyon gyorsan fejlődtek, és bizonytalanná vált az európai dinamika. (A BRIC egy mozaikszó, amely Brazília, Oroszország, India és Kína angol nevének kezdőbetűiből áll.) Egyes gazdasági előrejelzések szerint a gyors fejlődés hatására 2050-re a BRIC-országok összesített gazdasági eredményei túlszárnyalhatják a XXI. század elején leggazdagabbnak számító országok által leadott teljesítményt. Ma már inkább az látszik, hogy nem várható lényeges változás a feltörekvő és fejlett gazdaságok között.
Bod Péter Ákos szerint az európai gazdaság dinamikája most sem nagy, viszont két esetben is jól vizsgázott: abszolválta a Covidot és az orosz–ukrán háború következményeit – ugyan nagy ráfordítással. A versenyképességi szempontok értékelésekor be kell számítani, hogy az Európai Unió legtöbb tagállama időközben levált az orosz kőolajról és földgázról. Az orosz energiától való függetlenedést néhány országnak, köztük Magyarországnak még nem sikerült elérnie. „Az európai uniós dinamikát nem merném Budapestről leszólva minősíteni” – mondta.
A közgazdász úgy értékelte, hogy egy uniós és NATO-tagállam miniszterelnöke mondott olyat, ami ellentétes a nemzetközi szerződési kötelezettségeinkkel, viszonyainkkal. Geopolitikai értelemben akkor sem lehetnénk semlegesek, ha a világban nem lennének feszültségek, akkor viszont pláne nem, amikor háború zajlik keleti szomszédunknál.
Összehangolt piac
„Persze lehet azt mondani, hogy a gazdaságpolitikai blokkosodás nem kedvező a kis, nyitott gazdaságoknak. Ez igaz. Az viszont nem, hogy a 9,6 millió lakosú, az EU gazdasági teljesítményének alig több mint egy százalékát adó Magyarország semleges tudna lenni akár tőke-, technológiai, piaci, intézményi és politikai értelemben” – tette hozzá.
Európa akkor tud versenyképes maradni a nagy blokkok között, ha összehangoltan működik a közös piac. Szerinte amit a magyar miniszterelnök csinálni akar, az ennek az ellenkezője.
Bod Péter Ákos szerint nagyon hiányoznak a magyar gazdaságnak az uniós pénzek, amelyeket a jogállamisági problémák miatt felfüggesztettek. „A kérdés az, hogy mi áll az uniós pénzek és Magyarország között, a válasz pedig az, hogy a kormány” – hangsúlyozta. Szerinte az EU által meghatározott mérföldkövek nem megoldhatatlanok. „Orbán Viktor beszéde arra világít rá, hogy nem látja valószínűnek, hogy képes lenne teljesíteni az uniós pénzek felszabadításának a feltételeit. Ezért elkezdte felkészíteni a szavazói bázisát arra, amit muszáj tennie, nevezetesen hogy máshová fordul pénzügyi segítségért, más piacok után néz.”
Bod Péter Ákos szerint ezt a kényszerűségből meghozott döntéssorozatot keretezi úgy, mintha valami nagy stratégia lenne mögötte. „Más racionális magyarázat nem lehet Orbán Viktor gazdasági semlegességgel kapcsolatos okfejtésére.”
Üzlet Iránnal?
„A langyosakat kiköpi az Isten – tartja a mondás. A gazdaságpolitikában sem létezik semlegesség” – mondta a Szabad Európának Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója. Szerinte ha Magyarország a saját feje után menne, és elkezdene Észak-Koreával vagy Iránnal üzletelni, nagyon hamar megérezné, hogy mit jelent a semlegesség.
A közgazdász szerint a semlegesség része az is, hogy ha Észak-Korea üzletelni akar velünk, mi nyitottak vagyunk, és boldogan ugrunk Kim Ir Szen utódainak karjába, mert most éppen ott adódott egy kicsit jobb üzleti lehetőség. „Nyilvánvalóan nem így megy. Ez egy olyan elgondolás, amely propagandisztikus szempontból rendkívül jól hangzik, a valóságtartalma azonban elég csekélyke.”
Ehhez kapcsolódóan: A családi adókedvezmények ellenére is leszakadtak a magyar bérek
A szakember szerint a keleti nyitás ellenére csupán a magyar export két százaléka irányul Kínába , miközben az import nyolc százalékra emelkedett. „Amit Kínából importálunk, azt nyilván bárki más is el tudná nekünk adni. A kétszázalékos exportból az látszik, hogy számunkra nincsenek komparatív előnyei ennek a kapcsolatnak.”
Emlékeztetett rá, hogy a magyar gazdaságpolitika több irányba is nyitott az elmúlt évtizedben, legalábbis ettől volt hangos a kormányzati kommunikáció. A keleti nyitás mellett volt déli, Afrika és az arab világ felé is elindult egy kezdeményezés, ezeknek azonban nem látni a gyakorlati hasznát, eredményeit. Az export-import, vagyis a hazai külkereskedelem döntő része most is az Európai Unióval zajlik, azon belül is Németországgal és a német ipart kiszolgáló cseh, lengyel és szlovák gazdasággal.
Molnár László szerint abban sincs igaza Orbánnak, hogy az európai versenyképesség miatt csökken a hazai gazdaság teljesítménye. „Az Európai Unió átlagos versenyképessége az elmúlt tizenhárom év alatt harminc százalékkal nőtt, ez idő alatt a magyar versenyképesség csak 18 százalékkal. Svédország és Lengyelország versenyképessége például közel ötven százalékkal emelkedett. Inkább az a kérdés, hogy miért nem nőtt jobban a magyar gazdaságé.”
Elvesznénk az EU nélkül
Molnár László szerint a magyar újraiparosítás is ennek a szellemében zajlott, a kabinet ezermilliárd forintnyi támogatást adott a betelepülő gyáraknak. „Az volt a kormányzati kommunikáció, hogy magas hozzáadott értékű termelést valósítanak meg, csúcstechnológiát hoznak és csúcsminőségű termékeket állítanak elő. Ma mégis ott tartunk, hogy a magyar gazdaság termelékenysége alig változott. – Szerinte Orbán beszéde arról szól, hogy a kormány megpróbál másra kenni egy rendkívül elhibázott gazdaságpolitikát. – Ennek lényege, hogy nem mi vagyunk a hibásak, hanem az unió nem versenyképes. Az EU köszöni szépen, jól van, nyilván lehetne persze versenyképesebb, de az más kérdés.”
Ilyen például az, hogy Magyarország miért nem támogatja az EU tervét, hogy még magasabb büntetővámokat alkalmazzon a kínai autókkal szemben. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok meglépte már, mivel egyértelmű, hogy a kínai autók nem a tiszta verseny miatt, hanem az állami támogatások hatására tudnak olcsók lenni. „Ezeket a gépjárműveket Kínában nem versenyszerű körülmények között állítják elő. Az nem versenyképességi előny, hogy állami dotációnak köszönhetően tudják olcsóbban értékesíteni az európai és amerikai piacon a kínai autókat” – mondta a szakember, aki szerint a magasabb vámok védhetnék meg az európai autóipart.
Furcsának nevezte a magyar kormány hozzáállását, mert a hazai gazdaságban is jelentős az európai autóipar kitettsége, vagyis ha Orbán támogatná a magasabb védővámok kivetését, azzal a magyar gazdaságon is segítene, sőt a Magyarországon épülő kínai autógyárakkal is jót tenne, hiszen az EU-n belül készült autók mentesülnek a vám megfizetése alól. „Nyilvánvalóan egy elhibázott és buta gazdaságpolitikával állunk szemben, amelynek az alacsony növekedés és termelékenység a következménye.”
Kérdésünkre, hogy menyire készítheti elő Orbán Viktor Magyarország esetleges kilépését az EU-ból és a NATO-ból a semlegességgel kapcsolatos gazdaságpolitika megágyazásával, Molnár azt felelte: reméli, hogy a miniszterelnök „az átlagot megüti intelligenciában az Európai Unión belül”. Szerinte ha Magyarország kilépne az EU-ból, sem Kínának, sem Oroszországnak nem kellene. „Az, hogy Magyarország uniós tagállamként gátolja az Európai Unió döntéshozatalát a vámokkal vagy Ukrajnával kapcsolatban, inkább Kínának és Oroszországnak az érdeke lehet” – tette hozzá. Szerinte teljesen irreális elgondolás, hogy Magyarország kilépjen az EU-ból, hiszen a hazai ipar gerincét adó német, de még a hamarosan üzembe álló kínai autógyárak is azonnal elhagynák Magyarországot, mert nem akarnának vámot fizetni azért, hogy a közös európai piacon értékesíthessék az itt gyártott gépjárműveket.