A magyar kormány szerint ugyanannak a biztonsági ellenőrzésnek vetik alá a magyar Nemzeti Kártyát igénylő orosz és belorusz állampolgárokat, mint másokat, a belügyi biztos szerint viszont a biztonsági kockázat az utóbbiak esetében fokozott ellenőrzést indokolna. Ylva Johansson mindazonáltal nem tartja reálisnak Magyarország felfüggesztését Schengenből.
Az Európai Bizottság szerdán további kérdéseket intézett a magyar kormányhoz az orosz és belorusz állampolgárokra kiterjesztett magyar (munkavállalói) kártyaprogram ügyében – jelentette be az állampolgári jogok parlamenti szakbizottsága előtt Ylva Johansson, a bel- és migrációs ügyekért felelős uniós biztos. A még ezelőtt az EP-ben nemzetközi sajtótájékoztatót tartó Bóka János Európa-ügyi miniszter és a biztos által mondottakból leszűrhető, hogy a kulcskérdés, amelyen egy esetleges bizottsági eljárás múlhat, hogy a magyar kormánynak ugyanabban az elbánásban kell-e részesítenie biztonsági szempontból az oroszokat és a beloruszokat, vagy – ahogy a bizottság állítja – a két ország állampolgárai által az EU belbiztonságára nézve támasztott fokozott kockázatok miatt szigorúbb eljárás alá kellene vetnie őket.
Elég-e az oroszokkal és beloruszokkal szemben ugyanolyan bánásmód?
A magyar kormány nevében Pintér Sándor belügyminiszter két hete azzal érvelt a Magyarországot az oroszoknak és a beloruszoknak tett gesztust érő kritikákkal szemben, hogy a magyar hatóságok mindkét esetben ugyanazokat a bevándorlási és biztonsági vizsgálatokat és ellenőrzéseket végzik el, mint más országok állampolgárainak tartózkodási engedélykérelmének elbírálásakor. Ylva Johansson szerdán egy kiegészítő levélben éppen aziránt érdeklődött a magyar hatóságoknál, hogy tényleg ugyanabban a bánásmódban részesítik-e a magasabb biztonsági kockázati fokozatot jelentő orosz és belorusz állampolgárokat, mint másokat. Világossá tette, hogy – a bizottság álláspontja szerint – a magyar hatóságoknak egy két évvel ezelőtt elfogadott iránymutatás értelmében az oroszokkal és a beloruszokkal szemben fokozott ellenőrzést kell végrehajtaniuk a vízumok kiadásánál, nem alkalmazhatják a rendes szabályokat, ahogy a magyar kormány ugyancsak érvényes uniós rendeletekre és szabályokra hivatkozva állítja.
Johansson szerdán kifejtette a LIBE szakbizottság tagjai előtt, hogy második levelében az egyenlő bánásmód kérdése mellett arra kérdezett rá, hogy mi indokolja a magyar kártyaprogram kiterjesztését a két, az EU-val ellenséges ország állampolgáraira a jelenlegi politikai kontextusban. Annál is inkább, mert a hivatalos magyar érvelés értelmében – amelyet a szakbizottsági meghallgatást megelőzően Gál Kinga, a Patrióták Európáért pártcsoport alelnöke tett közzé az X-en – az intézkedés a magyar gazdaság munkaerőhiányának enyhítésére és versenyképességének javítására irányul. Ha ez így van, akkor a belügyi biztos szerint megkérdőjelezhető a magyar lépés értelme, különös tekintettel arra, hogy – mint arra Bóka János is rámutatott – eddig mindössze tíz orosz és négy belarusz állampolgár kapott Nemzeti Kártyát, „miközben Európa-szerte több mint 720 ezer orosz és 85 ezer belorusz állampolgár tartózkodik”.
Johansson: Ha ilyen kevés az orosz, akkor mi értelme van az egésznek?
Johansson úgy vélte, hogy ha a magyar kormány tényleg bővíteni akarja a munkaerőpiaci kínálatot, akkor erre bőven talál jelentkezőket a tagjelölt országokból vagy az EU-hoz nem ellenségesen viszonyuló harmadik országokból. Arra is rámutatott, hogy az oroszoknak és a beloruszoknak (is) nyújtott kedvezmény biztonságpolitikai szempontból aggályos, hiszen az elmúlt hónapokban megszaporodtak az uniós tagállamokban végrehajtott diverzáns akciók, amelyek egy jelentős részét a határok nélküli Schengen-térségben a szabad mozgás lehetőségét élvező orosz állampolgárokkal hozzák összefüggésbe.
Több képviselő megkérdezte, hogy a biztonsági kockázatok miatt javasolni fogja-e Magyarország kizárását a schengeni együttműködés rendszeréből. A svéd nemzetiségű biztos szerint ennek nincs realitása, legfeljebb annak, hogy a biztonságukat veszélyben érző tagállamok válaszul újra bevezetik az ellenőrzést a határaikon, de ennek sem látja egyelőre a jelét.
Johansson leszögezte, hogy a bizottság még vizsgálódik, jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy Magyarország a program kiterjesztésével uniós jogot sértett volna. Újra és újra hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a schengeni térség létének alapja a tagállamok közötti bizalom, és egyetérteni látszott egy képviselő kijelentésével, hogy felvetődhet a lojális együttműködés elvének megsértése is.
A magyar minisztert nem hívták meg, de a kormány nem is kérte
Javier Zarzalejos, a LIBE spanyol néppárti elnöke a szerdai meghallgatáson cáfolta azt az állítást, miszerint a szakbizottság elutasította volna Bóka János meghívását a vitára. Szerinte a magyar kormánynak kellett volna jeleznie részvételi szándékát, de a szakbizottsághoz nem érkezett megkeresés. A Fidesz képviselőcsoportja közleményében ezzel szemben azt állította, hogy az állampolgári jogok bizottsága „visszautasította a magyar kormány tájékoztatási szándékát”. Gál Kinga néhány sorral lejjebb azt nyilatkozta, hogy nem hívták meg a magyar kormány képviselőjét.
Több más ellentmondásos magyar intézkedés bizottsági megítélését is firtatták a képviselők. Az egyik a hazánkba menekült ukránok állami elszállásolására vonatkozott, amit nemrég aszerint szűkített a kormány (az intézkedés becslések szerint három-négyezer, főleg kárpátaljai embert érinthet), hogy közvetlenül háborús övezetről van-e szó. Johansson elmondása szerint meglepődéssel értesült a magyar kormány döntéséről, különösen azért, mert alig néhány hónapja a tanács egyhangú szavazattal (vagyis Magyarország hozzájárulásával) az ukránoknak nyújtott kivételes eljárás egy évvel való meghosszabbításáról döntött.
Mint kiderült, épp szerdán kapott levelet a belügyi biztos a magyar hatóságoktól a kínai rendőrök magyarországi járőrözésével kapcsolatos kérdéseire. Johansson emlékeztetett rá, hogy az ügyben egyetértési memorandumot írt alá a két fél, de ezt egyelőre tudomása szerint nem követte konkrét megállapodás.