A Közel-Keleten tárgyal Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt követően, hogy az egyiptomi közvetítéssel létrejött tűzszünet véget vetett a 11 napon át dúló, pusztító izraeli-gázai légiháborúnak.
Blinken hétfőn indult el Izraelbe. Ezt követően Jordániában és Egyiptomban folytat megbeszéléseket. Útja a Biden-kormányzat részéről az eddigi legmagasabb szintű, személyes tárgyalás azóta, hogy az izraeli hadsereg és a militáns palesztin Hamász légicsapásai nyomán több, mint 250 ember, többségükben gázai palesztin vesztette életét.
Az út során Blinken tolmácsolja az izraeli vezetőknek "sziklaszilárd elkötelezettségünket Izrael biztonsága iránt" - mondta egy nyilatkozatban Biden elnök.
A Fehér Ház szerint Blinken "folytatja" a Biden-kormányzat erőfeszítéseit, hogy "azok több éven át tartó elhanyagolása után, felélessze a kapcsolatokat a palesztin néppel és vezetéssel és felújítsa támogatásukat".
Gázai palesztinok ünneplik az egyiptomi közvetítéssel létrejött tűzszünetet Izrael és a tengerparti sávot kormányzó Hamász között. A 11 napon át tartó kölcsönös légicsapásokban több, mint 250 ember, - többségében gázai palesztin - vesztette életét. Izraeli oldalon a Hamász válogatás nélküli rakétatüze szedett áldozatokat.
Az amerikai diplomácia vezetője emellett "más kulcsfontosságú regionális partnerekkel" is felveszi a kapcsolatot, többek között azért, hogy "biztosítsák, hogy a lehető leghamarabb eljusson a nemzetközi segély Gázába, de ne úgy, hogy a Hamász, hanem úgy, hogy a gázai nép profitáljon belőle, miközben a következő hónapokban csökkentik az újabb konfliktus veszélyét".
Otthon és külföldön is határozottabb fellépést vártak Bidentől
A Biden-kormányzatot kemény bírálatok érték a konfliktus elején, amiért nem lépett fel elég erélyesen a véres erőszak megfékezéséért. Az elnök kongresszusi demokrata-párti szövetségesei is keményebb magatartást sürgettek a Gázát ellenőrző Hamász rakétatámadásaira pusztító légicsapásokkal válaszoló Izrael kezelésére.
Joe Biden elnök nem sokkal azután, hogy a Fehér Házban kommentálta a frissen bejelentett izraeli-Hamász tűzszünetet, 2021. május 20-án, Washingtonban.
Biden többször is felhívta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, de nem szólította fel közvetlenül tűzszünetre, miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Egyesült Államok megvétózta az erről szóló határozati javaslatokat.
A múlt héten az amerikai elnök leghatározottabbnak hangzó megjegyzése az volt, hogy órákon belül "jelentős de-eszkalációra számított" Izraeltől. Netanjahu ezt először nyilvánosan elutasította, és közölte: addig folytatja a hadműveletet, "amíg szükséges", majd elfogadta a jelentések szerint Egyiptom közvetítésével létrejött tűzszünetet.
Fehér házi források azt állították, hogy Biden akkora már kezdte elveszíteni a türelmét Netanjahuval szemben és múlt szerdai beszélgetésük "egyenes, őszinte és lényegre törő" volt.
A Demokrata balszárny problémásnak tartja az izraeli fegyvereladást
Washingtont azért is bírálták, mert a Biden a mostani gázai konfliktus előtt hagyott jóvá egy jelentős fegyvereladást Izraelnek - és a tételek között szerepeltek olyan precíziós fegyverek is, mint amelyeket az AP hírügynökség és az Al-Jazeera hírtévé gázai irodáinak otthont adó toronyház lerombolásához használt Izrael.
Progresszív demokrata törvényhozók, így Alexandria Ocasio Cortez képviselő és Bernie Sanders szenátor, volt elnökjelölt-aspiráns a Kongresszus két házában az eladásokat blokkoló határozati javaslatokat nyújtottak be a múlt héten.
Alexandria Ocasio-Cortez Demokrata kongresszusi képviselő egy előválasztáson. Az AOC néven is emlegetett politikus "apartheid államnak" nevezte Izraelt és másokkal együtt megpróbálja megakadályozni a Kongresszuson keresztül a Biden által jóváhagyott, 732 millió dolláros izraeli fegyvereladásokat.
Annak ellenére, hogy a Fehér Ház felülvizsgálhatja a 732 millió dolláros ügyletet, Biden úgy tűnik nem hajlandó erre.
"Az elnök világos volt. Elköteleztük magunkat, hogy megadjuk Izraelnek azokat az eszközöket, amelyekkel megvédheti magát, különösen a polgári lakosok ellen indított, válogatás nélküli rakétatámadásokkal szemben. Bármely ország válaszolna az ilyen támadásokra és mi elköteleztük magunkat Izrael védelmében" - mondta a kérdésben Blinken külügyminiszter, hozzátéve a fegyvereladás "a Kongresszussal való teljes konzultáció mellett" zajlik le.
A gázai konfliktus során erélytelenséggel vádolt Fehér Ház közben úgy fogalmazott, hogy "csendes és intenzív diplomáciával" próbálta elősegíteni a tűzszünetet.
A harcok május 10-én robbantak ki, miután már hetek óta fokozódott a feszültség az izraeliek és palesztinok között a megszállt Kelet-Jeruzsálemben, amelynek nyomán súlyos összecsapások robbantak ki az iszlám szent helyénél, az Al-Aksza mecsetnél.
A Hamász ezek után ultimátumot intézett az izraeli rendőrség kivonására, majd rakétatüzet zúdított izraeli városokra, ami viszont maga után vonta az izraeliek kemény ellencsapásait.