A biztonsági aggályok ellenére terjednek a kínai megfigyelőkamerák Kelet-Európában

Your browser doesn’t support HTML5

A közép- és kelet-európai országok az elmúlt öt évben több millió kínai megfigyelőkamerát szereztek be annak ellenére, hogy biztonsági kockázataik vannak, a gyártóknak bizonytalan az adatkezelési gyakorlatuk, és kapcsolatban állnak a kínai állammal – derül ki a Szabad Európa kilenc országra kiterjedő felméréséből.

A Szabad Európa riportjából kiderül, hogy a kínai kamerákat egyre gyakrabban használják olyan országokban, amelyek az EU és a NATO tagjai, vagy csatlakozni szeretnének, és ahol költségvetési megfontolásból egyre inkább a megfizethető és államilag támogatott kínai gyártók felé fordulnak.

Bár a legtöbb ország esetében nem léteznek nyilvános nemzeti adatbázisok a térfigyelő kamerákról, a rendelkezésre álló adatok és a Szabad Európa információi szerint a Dahua és a Hikvision – két, részben állami tulajdonú kínai cég, akik a világ vezető gyártóinak számítanak a zártláncú kamerák és térfigyelő rendszerek területén – uralja a piacot Magyarországon, Szerbiában, Romániában, Moldovában, Ukrajnában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Bulgáriában és Georgiában.

„A legnagyobb különbség e kínai cégek és mások között az, hogy más cégek nem rendelkeznek a kihasználható sebezhetőségek ilyen kritikus és kiterjedt listájával – mondta a Szabad Európának Conor Healy, az IPVM kutatócég kormányzati igazgatója. – A biztonság alapvetően a feltételezhető fenyegetésekre való felkészülésről szól, a kormányoknak és a nemzetbiztonsági szerveknek erre kell összpontosítaniuk” – tette hozzá.

A Szabad Európa beszámolóiból kiderül: annak ellenére, hogy a nyugati országokban már tüzetesen vizsgálják a kritikus infrastruktúrák esetében a kínai technológiák használatát, a Dahua és a Hikvision kameráit Romániában és Magyarországon érzékeny helyszíneken is használják, például katonai, rendőrségi bázisokon, ami szakértők szerint sebezhetővé teszi őket a hekkerekkel és a külföldi ellenfelekkel szemben.

Míg néhány ország, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália feketelistára tette a két kínai céget, Európában nincs ilyen tilalom. Hszi Csin-ping kínai elnök május 5-én megkezdett európai látogatása, a kontinensen zajló kínai kémkedési botrányok és a kínai kereskedelmi gyakorlat elleni uniós szigorítások mellett e cégek európai jelenléte újabb konfliktus forrása lehet.

„Láttuk, hogy a szavak idővel hova vezettek például az Egyesült Államokban. Tiltáshoz. Az még mindig nem világos, hogy az európai országok milyen utat fognak követni” – tette hozzá Healy.

Ugorj egy országhoz:

Bosznia-Hercegovina | Bulgária | Georgia | Magyarország |
Koszovó | Moldova | Románia | Szerbia | Ukrajna

Magyarország

Hivatalos adatok nincsenek a Magyarország által vásárolt kínai kamerák számáról vagy a kínai arcfelismerő technológia alkalmazásának mértékéről.

A Shodan, az internetre csatlakoztatott eszközök keresője szerint 3567 Dahua és 18.166 Hikvision készülék működik az országban.

Az Átlátszó korábbi cikke szerint a magyar rendőrség 2017-ben kötötte meg az első szerződéseket a Dahuával a cég kameráinak és szoftverének használatára.

A magyar Elektronikus Közbeszerzési Rendszer adatai szerint több egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia is vásárolt Hikvision kamerákat. Több helyi önkormányzat, valamint a készenléti rendőrség is használja a kínai cég térfigyelő kameráit.

Bizonyos esetekben azonban megtiltották a kínai termékek használatát. 2023-ban a német Rheinmetall fegyvergyártó cég megakadályozta a kínai kamerák használatát nyugat-magyarországi gyárában.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a kínai megfigyelési eszközök használata növekedni fog, miután Orbán Viktor miniszterelnök alatt egyre szorosabbá váltak a Budapest és Peking közötti kapcsolatok.

Februárban Magyarország biztonsági megállapodást írt alá Kínával a bűnüldöző szervek közötti együttműködés fokozásáról. A megállapodás értelmében kínai rendőrjárőrök járőrözhetnek Budapest frekventált részein, ahol Közép-Európa legnagyobb kínai diaszpórája él. Egyelőre nem világos, hogy a magyar és a kínai rendőrök hogyan osztják meg az adatokat és a kamerákhoz való hozzáférést, de a lépés riadalmat keltett Brüsszelben és a külföldön élő kínai civilek körében.

Ukrajna

Az ImportGenius iparági adatbázisa szerint Ukrajnában több százezer Dahua és Hikvision kamerát telepítettek.

Az ukrán bűnüldöző szervek és magáncégek nagy számban vásároltak a kínai gyártmányú megfigyelőkamerákból. Az ImportGenius szerint az ukrán Trading House of Video Surveillance Systems cég a legnagyobb vásárlója a Dahua kameráknak és más berendezéseknek. Az adatok azt mutatják, hogy az ukrán vállalat 2016 és 2023 között több mint egymillió megfigyelőeszközt vásárolt.

Hikvision kamerák Kijev belvárosában

Moldova

Moldova a közbeszerzési adatok szerint az elmúlt öt évben több ezer kínai kamerát vásárolt a rendőrség, a hadsereg és diplomáciai szolgálata számára, de a pontos számuk nem ismert.

Az ország nem rendelkezik nyilvános adatbázissal arról, hogy hány térfigyelő kamerát üzemeltet. A Shodan adatai szerint 15.133 Hikvision és 4177 Dahua kamerát használnak.

Moldova közbeszerzési oldala, az achizitii.md szerint 2018 és 2023 között több mint 7210 Dahua és Hikvision kamerát vásároltak. A legnagyobb vevők között voltak a biztonsági szervek, például a rendőrség és a védelmi minisztérium alá tartozó Decebal repülőezred, valamint a munkaügyi minisztérium, a külügyminisztérium és a nemzeti bank.

A kínai kamerákat a tömegközlekedési rendszerben is használják, a fővárosban, Kisinyovban a trolibuszokat Dahua kamerákkal szerelték fel. A büntetés-végrehajtás is a két kínai gyártót választotta, 2018 és 2023 között több mint nyolcszáz ilyen kamerát telepítettek a börtönökbe.

A moldovai központi választási bizottság 2300 kínai kamerát szerzett be a 2019-es parlamenti választások után. A beszerzési adatok szerint a Rapid Link nevű cégtől vásárolták, amely a Hikvision hivatalos forgalmazója.

Szerbia

A szerbiai vámhatóság adataiból nem derül ki a behozott kínai gyártmányú térfigyelő kamerák száma, de az elmúlt öt év adatai szerint folyamatosan nőtt. Csak 2023-ban Belgrád mintegy 5,8 millió dollárt (2,1 milliárd forintot) költött kamerákra.

Az országban a legtöbb kamerát magáncégek vásárolják, aztán eladják a helyi önkormányzatoknak.

A Szabad Európa tavalyi vizsgálata szerint Szerbiában több mint negyven település és város – az ország összes önkormányzatának csaknem egyharmada – rendelkezik Dahua, Hikvision vagy más kínai gyártótól származó térfigyelő és forgalomfigyelő rendszerrel. Ez a bővítés az elmúlt öt évben történt mintegy 32 millió dollár (11 milliárd forint) értékben.

Az eszközöket a Macchina Security adta el az önkormányzatoknak. Ez a kétes hírű belgrádi cég kínai technológiát importál a balkáni országba. Az elmúlt években egyre több megbízást nyert el.

A Szabad Európa birtokába jutott dokumentumok szerint a szerb kormány 15 különböző típusú kamerát vásárolt lengyel, ausztrál, amerikai, olasz, szlovák, magyar és egy szerb cégtől. Úgy tűnik azonban, hogy a szerbiai önkormányzatok országszerte több kamerát vásároltak a Dahuától, mint más cégektől.

A megszerzett dokumentumok szerint a 42 vizsgált önkormányzatból és városból tíz vásárolt arcfelismerő technológiával rendelkező kamerákat. Ez vitás terület Szerbiában, ahol a kormány többször is megpróbált keresztülvinni egy törvényt, amely széles körű felhatalmazást adna az arcfelismerő technológia közterületi használatára.

Szerbia az elmúlt években több mint ezer, a kínai Huawei által gyártott, arcfelismerő funkcióval rendelkező térfigyelő kamerát helyezett üzembe.

A belgrádi bevezetés vitatott volt, mivel Szerbia nem rendelkezik megfelelő adatvédelmi törvényekkel az arcfelismerő rendszerekből származó biometrikus információk feldolgozásához. A Szabad Európa 2022-es vizsgálata megállapította, hogy a szerb tisztviselők már most is kínai technológiát használnak aktivisták és tüntetők azonosítására és követésére, ami aggodalomra ad okot, hogy visszaélhetnek a fejlett kínai megfigyelőrendszerekkel.

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina, ahol a kormányzás központi, és több alacsonyabb szintű egységre oszlik, nem rendelkezik országos szintű adatbázissal. A helyi minisztériumoktól, városoktól és önkormányzatoktól származó adatok azonban azt mutatják, hogy az elmúlt években egyre több térfigyelő kamerát vásároltak.

A Bosznia-hercegovinai Adóügyi Igazgatóság adatai szerint az elmúlt öt évben nőtt a kínai megfigyelőeszközök behozatala. Az állami beszerzési adatok szerint az import a 2018-as 3,4 millió dollárról 2023-ra 5,4 millió dollárra emelkedett.

A Republika Srpska, a szerb etnikumú entitás belügyminisztériuma azt mondta a Szabad Európának, hogy csak 2023-ban 139 kamerát vásároltak a Dahua cégtől összesen 47 ezer dollárért. Banja Luka, az entitás fővárosa okosvárosprojektet indított, amelynek keretében 325 Dahua kamerát szereztek be, 265-öt már telepítettek.

A bosnyák–horvát föderációban, amely tíz kantonból áll, az adatok átláthatatlanok.

A 10-es kanton belügyminisztériuma a Szabad Európának azt mondta, hogy 2023-ban három Hikvision kamerát vásárolt. Más kormányzati szervek, például Bosznia-Podrinje kanton belügyminisztériuma azt mondta, hogy nem rendelkeznek információkkal a beszerzéseik származási országáról.

A szarajevói belügyminisztérium szerint az elmúlt öt évben mindössze két kamerát szereztek be kínai gyártótól, de nem közölték, hogy melyik cégtől.

Hangsúlyozták, hogy a szarajevói rendőrség a törvényeknek megfelelően hozzáférhet azokhoz a kamerákhoz, amelyeket más kormányzati intézmények közterületeken helyeztek el.

A boszniai határőrség közölte, hogy nem vásároltak kínai berendezéseket.

Koszovó

Sok más országhoz hasonlóan a koszovói vámadatok sem tesznek különbséget a különböző importált kamerák típusai között. A fővárosban, Pristinában azonban számos térfigyelő kamerát használnak.

A Szabad Európa riportere Pristinában nemrég több Dahua és Hikvision kamerát figyelt meg a város közterein, valamint a kormányzati épületeken, például az ügyészségen, a kereskedelmi minisztériumban és az egészségügyi minisztériumban. Koszovói tisztviselők megerősítették a Szabad Európának, hogy a kormányépületeken lévő kamerákat 2020-ban és 2021-ben vásárolták.

Tovább bonyolítja a kínai kamerák koszovói elterjedésének nyomon követését, hogy az ország szerb többségű régióinak hatóságai megállapodásokat kötöttek, hogy Szerbiából szerzik be a Dahua és Hikvision eszközöket.

Az ügyletek Pristina ellenőrzésén kívül esnek. A Szabad Európa 2022-es vizsgálata szerint több tízezer dollár értékben vásároltak Dahua megfigyelőeszközöket a délkelet-koszovói, többségében szerbek lakta területek iskolái számára. A dokumentumok szerint a Koszovóval való kapcsolattartást irányító szerb kormányhivatal finanszírozta a beszerzést.

Románia

Romániában nincs központi adatbázis, de iparági felmérések és a közbeszerzési portálok azt mutatják, hogy egyre jobban terjed a kínai térfigyelő kamerák használata. Néhányat már biztonsági szempontból érzékeny helyszínekre is telepítettek.

Hikvision kamerák egy katonai létesítménynél Romániában

Egy 2021-es globális iparági jelentés szerint Romániában 189.452 aktív Dahua és Hikvision kamera volt, ami a nyolcadik legtöbb a világon.

A Szabad Európa nemrég végzett vizsgálata azt is megállapította, hogy a Hikvision és a Dahua által gyártott eszközöket legalább 28 katonai létesítményben használják az országban. Ilyen kamerákat több száz más, nemzetbiztonsági szempontból fontos közintézmény is használ.

A Szabad Európa azt is feltárta, hogy Hikvision kamerákat használnak egy deveselui katonai bázison, ahol a NATO Aegis Ashore rakétavédelmi rendszert telepített.

A román tisztviselők megvédték a kínai kamerák használatát, mondván, hogy megfelelnek az új eszközökre vonatkozó kormányzati beszerzési paramétereknek. Minden kamerát offline állapotban tartanak, hogy megelőzzék a Dahua és a Hikvision technológiában lévő biztonsági kockázatokat.

Szakértők azonban azt mondták a Szabad Európának, hogy a fejlettebb hekkerek még így is hozzáférhetnek a kamerákhoz. Nemrég volt példa arra, hogy hekkercsoportok úgy jutottak hozzá zárt kamerarendszerek képeihez, hogy online feltörték a számítógép operációs rendszerét, majd képesek voltak bejutni az offline hálózatokba.

Bulgária

A főváros, Szófia területén és a kormányzati épületeken feltűnnek a Dahua és a Hikvision kamerái, de a bolgár kormány nem tett közzé adatokat a felhasznált eszközök számáról, és nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére.

Hikvision kamera egy szófiai villamoson

A kamerákra vonatkozó legnagyobb közbeszerzés egy 2018-as szerződés, amelyet egy konzorciummal kötöttek a Hikvision kamerák és a kapcsolódó technológia beszerzésére 45 millió dollár értékben. Összesen 4300 kamerát rendeltek a szófiai buszokra, villamosokra és trolibuszokra.

A tömegközlekedési járatokon 2020-ban indult el a biztonsági kamerarendszer. A rendszert 2023-ban bírálat érte, mert aggályosnak tartották, hogy a kamerák felvételeit szervezett bűnözői csoportok vagy hekkerek is elérhetik.

A Hikvision kamerái egy tbiliszi kereszteződésben

Georgia

A Szabad Európa georgiai szolgálatának elemzése szerint – amely vám- és beszerzési adatokon alapul – az országban telepített kamerák csaknem nyolcvan százaléka a Hikvision vagy a Dahua gyártmánya.

Georgiában nehéz meghatározni a kínai kamerák pontos számát. A teljes kameraimportról szóló vámadatok drámai növekedést mutatnak az elmúlt öt évben. Az ország csak 2023-ban több mint tízezer kamerát vásárolt, szemben a 2020-as kevesebb mint ezerdarabos beszerzéssel.

Úgy tűnik, hogy a kamerák nagy részét a georgiai bűnüldöző szervek vásárolták. A Szabad Európa georgiai szolgálata által megszerzett kormányzati beszerzési adatok és vámadatok azt mutatják, hogy az ország rendőrsége országszerte több mint 7379 térfigyelő kamerát üzemeltet, amelyek szinte mindegyikét a Dahua, a Hikvision vagy más kínai cég gyártotta.

Írta Reid Standish. Közreműködött: Meliha Kesmer, Doruntina Baliu, Mirjana Jevtović és Natalija Jovanović, a Szabad Európa balkáni szolgálatának munkatársai; Ionuț Benea, a román szolgálat munkatársa; Ivan Bedrov, a bolgár szolgálat munkatársa; Nasztaszia Arabuli, a georgiai szolgálat munkatársa; Kirilo Ovszianyi, az ukrán szolgálat munkatársa; Kertész Ádám, a magyar szolgálat munkatársa; Denis Dermenji, a moldovai szolgálat munkatársa. Grafika: Ivan Gutterman