Az orosz hadsereg szinte mindennapos légicsapásai súlyos pusztítást okoznak az ukrajnai energetikai létesítményekben, de a szakemberek nagy erőkkel dolgoznak a kiesett kapacitások helyreállításán.
Az AP hírügynökség tudósítója felkeresett egy megrongálódott ukrajnai hőerőművet, ahol jelenleg is zajlanak a javítási munkálatok. A létesítményt néhány héttel ezelőtt bombázták le, beszakadt a tető, illetve egyéb jelentős károk is keletkeztek. „Ez most az életünk. Egy hőerőmű dolgozói, akiknek áramot kellene termelniük, fagyott padlón járnak és tűzifával melegszenek” – mondta az 52 éves Olekszandr.
Az energetikai szektort érő légitámadások drámaian pusztították az ukrán energetikai infrastruktúrát, mára országszerte gyakoriak az áramszünetek. Legutóbb csütörtökön indított nagyszabású légicsapás-sorozatot az inváziós hadsereg; közel kétszáz drónnal és rakétával vettek célba különböző polgári létesítményeket.
Ehhez kapcsolódóan: Újabb masszív orosz támadás érte az energetikai infrastruktúrát Ukrajnában
Az ágazat helyreállítása az erős ellenszéllel szemben is folyamatos. A háború kezdete óta a szövetséges országok több mint négymilliárd dollár értékben nyújtottak energetikai támogatást Antony Blinken amerikai külügyminiszter szeptemberi tájékoztatása szerint.
Olekszandr közölte, hogy az ország legnagyobb magántulajdonú energiaszolgáltatójának számító DTEK által üzemeltetett erőmű az első, 2022. novemberi támadás óta nem működik teljes kapacitással, több kritikus berendezés is súlyosan megrongálódott a folyamatos bombázások miatt. A vállalat az orosz invázió megindítása előtt az ukrajnai áramtermelés mintegy húsz százalékát adta, ez mostanra 12 százalékra csökkent. Létesítményeit 2022 óta már csaknem kétszáz alkalommal érte orosz légicsapás, infrastruktúrájának közel kilencven százaléka megsemmisült vagy kárt szenvedett.
Your browser doesn’t support HTML5
Alternatív energiával készül átvészelni Ukrajna a téli áramszüneteket
Az AP által megszólaltatott szakember arra számít, hogy a javítás az állomáson legalább jövő évig el fog tartani, de talán tovább is. Nehezíti a dolgot, hogy bizonyos kritikus fontosságú eszközök még a szovjet időkből származnak, így nem egyszerű az alkatrész-utánpótlás. Ebben a keleti blokk több országa segített eddig. „Potenciálisan a nyugati országok is segíthetnének berendezésekkel, ám az ő elektromos hálózataiknak más jellemzőik vannak” –tette hozzá.
A DTEK termelőkapacitásának csak a felét sikerült helyreállítani az erőműveket érő első támadások óta. Hét elején az Európai Bizottság és az Egyesült Államok 112 millió dollárnyi segély nyújtását jelentette be berendezések és építőanyagok formájában, hogy segítsen a szolgáltatónak felkészülni a télre.
A háború harmadik éve tart, a DTEK erőművének dolgozói is alkalmazkodtak a mindennapok zord valóságához. Jól ismerik a protokollokat, de a légiriadók idején nem mindenki vonulhat óvóhelyre, egy minimális személyzetnek a vezérlőteremben kell maradnia, hogy felügyelje a műveleteket. „Ülni kell, és várni, miközben figyeljük a rakéták röppályáját. Az erőműegységek működnek, így nem mehetünk el, az irányítóteremben maradunk – mesélte a 41 éves Dmitro. Ő és kollégái a nehézségek ellenére folytatják a munkát, küldetésüknek tekintik, hogy a téli hónapokban is legyen világítás és fűtés a térségben. – Ki fogja megtenni, ha nem mi? Rám is vár a családom, de ha mindannyian elmegyünk, és a berendezés elromlik, a mi vállunkat nyomja a felelősség, hogy az egész város elveszíti az áramot és a fűtést. (…) Néhányan a fronton kockáztatják az életüket, nekünk itt van a saját energiafrontunk” – tette hozzá.