Egyetlen kormányhivatalban dolgozót sem vontak eddig felelősségre Szabolcs megyében a hamis címre szóló ukránoknak kiadott lakcímkártyák miatt. Az elmúlt években csupán két polgármester és egy önkormányzati ügyintéző ellen emeltek vádat. A megyei főügyészség szerint a tornyospálcai házba bejelentett 340 fantomlakos esete nem egyedi a környéken.
Korábbi cikkünkben részletesen feltártuk, hogy Tornyospálcán hogyan ment a "fiktívezés." M. Krisztián és nagynénje "Mónika" 2012 és 2017 között összesen 340 embert jelentett be egy lepukkant faluvégi házba.
Az egyik szellemlakos, "Anasztázia" beszélt a Szabad Európának arról, hogy őt is erre a fiktív lakcímre jelentette be a férfi, miután 2013-ban az egyszerűsített honosítási eljárásban megkapta a magyar állampolgárságát. Az asszony elmondta: olajozottan ment a Kisvárdai Járási Hivatalban a lakcímezés, hiszen a férfinak remek kapcsolatai voltak a Hivatalban.
"Bementünk a kisvárdai okmányirodába, és simán bejelentettek. Az ügyintézővel biztos, hogy együtt rendezték ezt. Krisztián bennfentes volt, mert az ügyintéző a gyerekemet nem akarta bejelenteni, de aztán gyorsan elrendezték azt is. Az okmányirodába ő úgy járt be, mint te haza. Őt úgy ismerték, Krisztiánt"
– mesélte a nő, aki ezek után Kárpátaljáról szerzett újabb kuncsaftokat a férfinak, akiket elmondása szerint M. Krisztián biztosította a lakcímet 50 ezer forintért. A tornyospálcai ház egyik tulajdonosa "Mónika" is jelentgetett be embereket, akiket az unokaöccse szervezett be.
"Krisztián szólt, hogy majd jönnek ide autóval az emberek. Úgy is lett. Beültem a kocsijukba, és átmentünk Várdába a kormányhivatalba, sok olyan volt közöttük, akik egy mukkot nem beszéltek magyarul, pedig magyar állampolgárok is. Én nem fizettem le senkit, csak én kaptam pénzt az aláírásért"
– magyarázta a közmunkából élő asszony, aki szerint jó üzlet volt 340 emberrel gyarapítani a falut, papíron. Állítása szerint ő csak 20-25 ezer forintot kért az ukránoktól.
Your browser doesn’t support HTML5
Így ment az "ukrán" lakcímbiznisz Szabolcsban
Mónikát, M. Krisztiánt és a fiktív címre bejelentkezett Anasztáziát 2018 őszén hallgatták ki a nyomozók. Végül egy évvel később a lakcímekkel bizniszelőket 180 ezer forintos pénzbírságra ítélték. Anasztázia, aki fantomlakos volt rosszabbul járt: tőle a bíróság költségvetési csalás miatt majdnem 2,8 millió forintnyi családi pótlékot és anyaságit követel vissza.
"A tanács is tudta! És a tanácsot, miért nem b*szták meg? Hát, azok kapcsolatba vannak az okmányirodával"
– fakadt ki ottjártunkkor Mónika. A fantomlakos Anasztázia szerint is tudott a polgármester az ügyletről.
"Szólt Krisztián, hogy mennünk kell szavazni, mert amíg ez lesz a polgármester, addig jó lesz, addig nem dobálják kifelé az embereket a lakcímről. Az a 340 ember nem egy nap alatt jelentkezett be oda. Nem egy nap alatt létesítettek nekik lakcímet. Hogy valakit is számon kértek volna a hivatalokban emiatt, azt nem tudom. Vagy a polgármester hol van? Füstre akasztották? Hát tudták, ugye, a kormányablakban, tudta a polgármester"
Tudta a polgármester, de nem érezte kötelességének azt, hogy tegyen is valamit a törvénytelenség ellen.
Ehhez kapcsolódóan: "Négyévente átjövünk ukránból Orbánért, és megszavazzuk nektek a nyomorúságot"Több ezren a vádlottak padján
2017 végéig virágzott a fantomlakosok bejelentése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Azelőtt a lebukás esélye is viszonylag rizikómentes volt, annak ellenére, hogy a törvényi lehetőségek és eszközök adottak voltak a lakcím bizniszek megakadályozására. Csak hát, hiába a törvény, ha senkit sem érdekelt, hogy betartják-e.
A nagy médiavisszhangot kiváltó ügyek miatt azonban 2017-ben a rendőrségnek és a kormányhivataloknak is lépniük kellett: nyomozások kezdődtek, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szóvivője szerint a tornyospálcai volt a legnagyobb kaliberű ügy.
"Ennek az ügynek két vádlottja volt, ugyanis az ügyészség a két szállásadót/tulajdonost vádolta meg 287 rendbeli, illetve 12 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével, további 15 bejelentkező esetében elévülés miatt meg kellett szüntetni a nyomozást. Ez a két vádlott éveken át jelentett be fiktív lakosokat az ingatlanra, ez is magyarázhatja a nagy számú fiktív bejelentkezőt. Egyébként 300 körüli fiktív bejelentkezés egy lakásba történt más településen is a megyében" – mondta el a Szabad Európának Szilágyi László szóvívő.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség a fiktív lakcímbejelentések miatti bűncselekményekről nem vezet külön statisztikát, mert mint fogalmaztak: ezek a közokirat-hamisítás bűntettét valósítják meg, így gyakorlatilag lehetetlen pontos számot mondani arról, hogy hány esetben történt ilyen ügyekben vádemelés a megyében. Ugyanakkor egy 2019-ben készült felmérésben a megyei főügyészség kigyűjtötte az addigi releváns adatokat, de hozzátette: az elmúlt két évben a gyanúsítottak száma már akár több ezerre is nőhetett.
"2019. évben 54 nyomozás volt folyamatban, melyekben összesen 1407 gyanúsítottat hallgattak ki. A gyanúsítottak száma azóta természetesen nőtt, hiszen a nyomozásokat időközben befejezték, így további gyanúsítottak kihallgatása is megtörtént ezekben az ügyekben. A nyomozások száma ugyanakkor nem mérvadó, mert van néhány olyan nyomozás, amelyben egyenként százas nagyságrendben szerepelnek gyanúsítottak, illetve más nyomozásokban csupán 5-10 gyanúsítottat hallgattak ki. Jellemző, hogy több száz gyanúsított akkor van egy ügyben, ha ugyanarra a lakcímre jelentkeztek be, hiszen ezt célszerű egy eljárásban kivizsgálni"
– magyarázta Szilágyi László a megyei főügyészség szóvivője, aki szerint olyan is előfordul elég gyakran, hogy nagy számban jelentkeznek be kettős állampolgárok fiktív módon egy lakcímre, de őket nem lehet egy eljárásban felelősségre vonni, mert nem elérhetőek Magyarországon, így ilyenkor a rendőrség velük szemben elkülöníti az eljárást, azaz statisztikailag egy új bűnügyi aktát nyitnak a rendőrök.
Mindenki bebukott, de a kormányhivatalokban senki
Azt nem tudni, hogy hogyan adhattak ki 5 év alatt 340 lakcímkártyát a Kisvárdai Járási Hivatal ügyintézői ugyanarra a címre anélkül, hogy a hivatalban senkinek nem tűnt fel a nyilvánvaló bűncselekmény.
Az ügyben már hetekkel ezelőtt kerestük a Kisvárdai Járási Hivatalt amiatt, hogy vontak-e bárkit is felelősségre a lakcímkártyák kiadása után, választ azonban nem tőlük, sem pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivataltól nem kaptunk.
Végül Szilágyi László a megyei főügyészség szóvivőjétől tudtuk meg a választ.
"Kormányhivatali dolgozó elleni nyomozásról fiktív lakcímbejelentés kapcsán nincs tudomásom. Ugyanakkor két polgármesterrel, illetve egy önkormányzati ügyintézővel szemben folyt ilyen bűncselekmény miatt nyomozás, vádemelés is történt. Az egyik polgármestert és önkormányzati dolgozót a bíróság jogerősen elítélte, míg a másik polgármester időközben elhalálozott, így vele szemben megszüntette a bíróság az eljárást"
– tette hozzá Szilágyi László, aki szerint újabb nyomozások már csak elvétve indulnak, de olyan friss nyomozásról jelenleg nincs tudomása, ahol százas nagyságrendben jelentkeztek volna be fiktív módon egy-egy lakcímre.
Börtön helyett pénzbírság
A Btk. szerint, aki hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja, vagy aki hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, vagy közreműködik abban, hogy valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, az megvalósítja a közokirat-hamisítás bűntettét.
A törvény szerint, ha gyanús a lakcímbejelentés, a jegyző vagy a Járási Hivatal helyszíni szemlén is ellenőrizheti a bejelentett címet.
Bár a törvény szerint akár 1-3 évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható azokra, akit bűnösnek találnak közokirat-hamisításban, úgy tudjuk, Szabolcsban a fiktív lakcímekért még senkit sem ítéltek elzárásra. Sőt, a térkép jobb alsó sarkában lévő Tiszasziget és Újszentiván polgármestere is csak pénzbüntetést kapott azért, mert a szerb határ melletti falvaikba összesen 142 esetben asszisztáltak fiktív lakcímbejelentéshez. A két polgármestert még a közügyek gyakorlásától sem tiltották el.
Pedig a Btk. szerint, ha hivatalos személy követ el közokirat-hamisítást az sokkal súlyosabban büntetendő. Ilyen esetekben akár 5 évig terjedő börtön is lehet a vége. Vagyis lehetne, csak éppen fiktív lakcímek bejegyzése és a lakcímkártyák kiadásáért nem vontak felelősségre senkit sem a megye Kormányhivatalában vagy a Járási Hivatalaiban.
Pedig a 146/1993. kormányrendelet egyértelműen kimondja: a bejelentett lakcím valódiságát a címnyilvántartásban szereplő adatok alapján - és, ha az eset körülményei indokolják - akkor a jegyző vagy a járási hivatal helyszíni szemlével ellenőrzi. Ha a bejelentés nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, a bejelentkezést el kell utasítani.
A tornyospálcai eset kapcsán maga a tulajdonos mondta el a Szabad Európának: 5 év alatt sem a jegyző, sem a Kisvárdai Járási Hivatal munkatársa nem ellenőriztek a háznál semmit és senkit. Így jelenthettek be nyugodtan Mónikáék 340 embert egyetlen egy házba.