A gázai és libanoni háború erősen megterhelte a kapcsolatokat Izrael és hagyományos szövetségese, Európa között.
Több európai ország bírálta a zsidó állam több mint egy éve tartó gázai katonai beavatkozását, illetve a nemrég Libanonban is megkezdett szárazföldi és légi offenzíváját. Egyre többen követelnek fegyverembargót, szankciókat a jeruzsálemi kormány szélsőjobboldali tagjai ellen, illetve a kétoldalú kereskedelmi megállapodások felülvizsgálatát. Piercamillo Falasca, egy római kutatóintézet munkatársa úgy vélekedett, hogy most van legrosszabb állapotában a kapcsolat Izrael és Európa között.
Ehhez kapcsolódóan: A Hezbollah bejelentette a háború fokozását Izrael ellen az új Hamász-vezér likvidálása után
Fokozódó feszültségek
Májusban Spanyolország, Írország és Norvégia hivatalosan elismerte a palesztin államot, ami rögtön éles tiltakozást váltott ki Izrael részéről. Az EU huszonhét tagállama közül így már tíz elismeri Palesztinát. A – leginkább szimbolikus – lépés célja az volt, hogy az Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet közötti fegyveres konfliktus lezárását célzó tárgyalásokra irányítsa a figyelmet.
Október elején Giorgia Meloni olasz kormányfő arról számolt be, hogy hazája fegyverembargót rendelt el Izrael ellen a gázai invázió után. Olaszország Izrael harmadik legnagyobb fegyverszállítója. Emmanuel Macron francia elnök nemrég az Izraelbe irányuló fegyverszállítások leállítására szólított fel, Párizs is bevezetett bizonyos korlátozásokat az exportra vonatkozóan. Az EU idén júliusban első alkalommal szankcionált izraeli telepeseket a palesztinokkal szembeni „súlyos és szisztematikus emberi jogi visszaélések”, illetve a Gázába irányuló humanitárius segélyek blokkolása miatt.
Közben egyes európai vezetők az Izraellel kötött társulási megállapodás felülvizsgálatára szólították fel az EU-t, azzal érvelve, hogy a zsidó állam megsérti a szerződés emberi jogi záradékát. Az Egyesült Királyságban is büntetőintézkedéseket mérlegelnek bizonyos szélsőjobboldali izraeli miniszterek ellen.
Kórházi sátortábort vett célba Izrael, négy ember meghalt
„Teljesen irracionális”
Falasca szerint a gázai háború halálos áldozatainak száma – a palesztin hatóságok szerint több mint 42 ezer ember vesztette életét, főként civilek – megváltoztatta az európai közvéleményt. Mint mondta, a kontinensen sokan „aránytalannak és teljesen irracionálisnak” tartják Izrael háborúját, és úgy vélik, hogy Benjámin Netanjáhú választhatott volna „humanitáriusabb, racionálisabb stratégiát” ahelyett, hogy a földdel teszi egyenlővé szinte az egész Gázai övezetet. A szakértő szerint több európai ország számára az jelentette a fordulópontot, hogy Izrael tüzet nyitott az ENSZ dél-libanoni békefenntartó erőire is. Október 19-én tizenhat EU-s védelmi miniszter „maximális politikai és diplomáciai nyomásgyakorlásra” szólított fel Izraellel szemben a további támadások megakadályozása érdekében.
Your browser doesn’t support HTML5
„Mindenhonnan lőttek ránk” – magyar túlélők az október 7-i mészárlásról Izraelben
Nimrod Goren, a washingtoni székhelyű Közel-Keleti Intézet elemzője szerint a széles körű tiltakozások és a kulturális és tudomány életben sűrűsödő bojkottfelhívások Európában azt a benyomást keltették, hogy valami változik. „Kormányzati szinten a hatás kisebb, mint amit a nem hivatalos területeken tapasztalunk” – mondta. Aláhúzta, hogy az EU tagállamai mélyen megosztottak az Izraellel kötött szabadkereskedelmi egyezmény esetleges korlátozása vagy hatályon kívül helyezését illetően, és több meghatározó ország, például Németország továbbra is határozottan támogatja Izraelt.
Falasca hangsúlyozta, hogy a közel-keleti konfliktus és a növekvő feszültség közvetlen hatással van Európára, egyebek mellett a nemzetközi hajózás megzavarása és az olajárak emelkedése révén. „Az EU és az európai kormányok most ismerik fel, hogy az eddiginél proaktívabbnak kell lenniük a Közel-Keleten.”
Izrael több mint egy évvel a Gázai övezetet uraló szélsőséges iszlamisták körülbelül ezerkétszáz halálos áldozatot követelő merénylete után még mindig katonai műveleteket folytat a palesztin enklávéban, a hónap elején ráadásul ezzel párhuzamosan szárazföldi offenzívát kezdett Libanonban a Hezbollah síita terrorszervezet ellen is. Ez eddig nagyjából 2500 halálos áldozatot követelt, és több mint 1,2 millió embert kényszerített lakóhelye elhagyására.