A magánéletük részleteire is rákérdez az az adatlap, amelyet a gyermekvédelemben, például a gyermekotthonokban dolgozóknak, de a nevelőszülőknek is ki kell tölteniük. Kérdés, hogy mennyire hatékonyan szűr majd az új rendszer ahhoz képest, hogy hány embert tántorít el a szakmától.
Korábbi cikkeinkből, riportjainkból kiderül, hogy a nevelők, pszichológusok, gyermekfelügyelők hiánya milyen szinten ronthatja az ellátás minőségét, még akkor is, ha a rendszerben dolgozók a legjobb tudásuk szerint és erőn felül teljesítve végzik a munkájukat. A választások másnapján elfogadott gyermekvédelmi törvénycsomag azonban nemcsak a büntetéseken szigorít, de utánamegy a dolgozók magánéletének is, ha kell, szó szerint a hálószobáig. Két nappal később már a gyermekotthonok felé is jelezték, hogy szinte azonnal elindul az ellenőrzés a gyakorlatban.
Megkérdezik, hova jár bulizni, de ellenőrizhetik is
„Kedden (június 11-én) hívtak minket a belső ellenőrzéstől (a törvény az ellenőrzést a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének, a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak, az NVSZ-nek a feladatává tette – a szerk.), hogy a fenntartó kezdeményezze a vizsgálat elindítását. Közölték, hogy fél év alatt 15 ezer embert fognak ellenőrizni, ez havi 2500 embert jelentene – idézte fel a telefonhívást egy fővárosi gyermekotthonban dolgozó forrásunk. – Közölték, hogy az ellenőrzés alapja a jogszabályban is megtalálható adatlap, de emellett kijöhetnek a gyermekvédelmi dolgozó lakására, és beszélnek a szomszédokkal is.”
Amikor forrásunk megkérdezte, hogy mit fognak vizsgálni, milyen jeleket keresnek, és mi lesz, ha valaki nem engedi be őket a lakásába, kitérő választ kapott. „Azt mondta, az ajtófélfánál is lehet természetesen beszélgetni, de már az is jel, ha valaki nem engedi be őket.” Forrásunk szerint az ellenőrzést részletező hívó megkérdezte, hányan dolgoznak az otthonban, és közölte, hogy a meglévő munkatársak is az ellenőrzés alá esnek, ezért feltételezhető, hogy nem csak az új belépőkről van szó (a jogszabály jelentkezőként említi az adatlap alanyát). Aki nem felel meg a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton, vagy kifogást találnak az életvitelében, annak megszüntethetik a jogviszonyát, és végkielégítést sem kaphat.
„Már eddig is tömegek álltak sorba, hogy gyermekotthonban dolgozhassanak, de ha ezt meghallják, nyilván még többen akarnak majd kevés pénzért, nagy nyomás és nehéz körülmények között dolgozni úgy, hogy még a magánéletüket is teljesen átvilágítják” – ironizált egy másik, a gyermekvédelemben dolgozó forrásunk, az ő intézményükbe azonban nem érkezett még hasonló hívás.
Kifogástalan életvitelről szóló adatlap
Az elfogadott változtatások alapján a jogszabály kiegészült (35. oldaltól) a „kifogástalan életvitel ellenőrzése során kezelt személyes és bűnügyi adatok” résszel. Ebben nemcsak a gyermekvédelemben dolgozó összes személyes adatát kell megadni, hanem a közös háztartásban élőkét is. Velük kapcsolatban a hatóságok kíváncsiak a kapcsolat jellegére és arra is, hogy mióta élnek együtt. A gyermekvédelmi dolgozók jelenlegi és korábbi fizetése is a kitöltendő adatok között szerepel.
Nemcsak a személyes kapcsolatok meghatározók a kifogástalan életvitel szempontjából, de az is, hogy hol engedi ki a gőzt a gyermekvédelmi dolgozó a jelentős mentális terheléssel járó munka után. Az adatlap VII. pontja ugyanis a rendszeresen gyakorolt szabadidős tevékenységen túl a kitöltő által látogatott szórakozóhelyekre kíváncsi, és arra, milyen gyakran jár oda a gyermekvédelmi dolgozó. Kérdés az alkoholfogyasztás rendszeressége, de a valaha fogyasztott kábítószerekre vonatkozóan is tudni szeretnék, hogy a gyermekvédelmi dolgozó fogyasztott, forgalmazott, illetve előállított-e ilyet valaha (és ha igen, milyen fajtát).
Az adatlap végén viszont egyértelmű, hogy a hatóságok nem csak kérdeznek. Ott ugyanis az adatokat kitöltő gyermekvédelmi dolgozónak alá kell írnia, hogy „az adatlapon szereplő adataim valóságát, az életvitelemet, a jövedelmi és vagyoni viszonyaimat, életkörülményeimet, lakó- és családi környezetemet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 10/C. § b) pontja alapján elrendelt ellenőrzés során megvizsgálják”.
A forrásunkhoz befutott hívás alapján ez nem csupán üres fenyegetés, az új gyakorlat része lehet.
Ehhez kapcsolódóan: Gondozottból segítő: „Nem az lep meg, ami Bicskén történt, hanem hogy csak ennyire derült fény”
Mint egy nemzetbiztonsági átvilágítás
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az NVSZ rendőri szervként nem alkalmas arra, hogy ellenőrizze a gyermekvédelemben dolgozók munkaköri kötelezettségeinek teljesítését. Tartani lehet tőle, hogy a szigor és az esetleges következmények miatt sokan elhagyják a gyermekvédelmi ágazatot, ahol eddig is nagy volt a munkaerőhiány. A szakemberek emellett hiányolják a megfelelő ellenőrzést az olyan területeken, ahol szerintük a legtöbb abúzus történik, például az alapítványi gyermekotthonokban és az egyházi fenntartású nevelőszülői hálózatokban.
Remport Ádám, a TASZ magánszféraprogramjának szakértője szerint ez egy csapdahelyzet, hiszen aki meg akarja tartani a munkahelyét, az kitölti és aláírja a nyilatkozatot, azonban hosszú távon van mód rá, hogy akár panasszal éljen az Alkotmánybíróság előtt.
„Ez az intézkedés kirívó mértékben hatol be az emberek magánéletébe anélkül, hogy tudni lehetne, egyáltalán alkalmas-e bármilyen pozitív eredmény elérésére. A szakmai erőforrások hiányát nem lehet rendészeti eszközökkel orvosolni. Az említett személyes ellenőrzés az illető otthonában, a hobbik és a látogatott szórakozóhelyek felsoroltatása vagy a szomszédok megkérdezése, környezettanulmány készítése a rendészeti vagy nemzetbiztonsági szerveknél végzett ellenőrzésre hajaz” – fejtette ki a szakértő.
Hozzáteszi, hogy korábban pedagógusoknak nyújtottak jogsegélyt hasonló ügyekben, amikor a megbízhatósági vizsgálatukat tették lehetővé a jogalkotók, „de azt az eljárást az AB rendben találta, még a titkos információgyűjtést is, például a területi gyermekvédelmi szolgálatok dolgozóival szemben. Ez az ügy most Strasbourgban van, még nem fogadták be, de már regisztrálták” – mondta Remport Ádám.
A törvény életbelépése után 180 napig van lehetőség panasszal élni az Alkotmánybíróság felé a szakértő szerint, akkor is, ha az NVSZ még semmilyen intézkedést sem tett, ugyanis az új szabály önmagában, azzal is sérti a magánélethez való jogot, hogy megteremti ennek lehetőségét.
Arról már korábban is lehetett hallani, hogy a gyermekvédelmi intézmények vezetőit és a szakmában dolgozókat szigorúbban ellenőriznék pszichológiai alkalmassági vizsgálat formájában. A vizsgálatot a belügyminiszter által jóváhagyott szakmai protokoll alapján végzik az állami, nem állami és egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézményeknél. Az új vezetőket és a korábbi intézményvezetőket és helyetteseiket is vizsgálnák, és ezt kétévente megismételnék. Rétvári Bence államtitkár korábban azt mondta: vizsgálják az általános pszichés állapotot, az érzelmi-indulati kontrollt, a pszichés terhelhetőséget, a stresszel való megküzdési képességet, a felelősségtudatot, a kóros függőségeket (játékszenvedélyt, alkohol- és drogfüggőséget), valamint a hajlamot az öngyilkosságra és a szexuális devianciákat.
Megkérdeztük a belügyminisztérium sajtóosztályát, mi alapján döntik el, hogy valóban szükség van ilyen mélységű, a lakhelyen személyes megjelenést igénylő ellenőrzésre. Mennyibe fog ez kerülni és van-e a már a gyermekvédelemben dolgozók ellenőrzésére kiszabott határidő. Válaszaikat közölni fogjuk.
Ehhez kapcsolódóan: Gondozottból segítő: „Nem az lep meg, ami Bicskén történt, hanem hogy csak ennyire derült fény”