A mentők csütörtökön újabb túlélőket emeltek ki az összeomlott épületek romjai alól, de a remények kezdenek halványulni több mint három nappal a Törökországot és Szíriát sújtó katasztrofális földrengés és utórengés-sorozat után, amelyben több mint 16 ezren haltak meg.
Az éjszaka folyamán az Antakya városában dolgozó mentőknek sikerült kihúzniuk egy fiatal lányt, Hazal Gunert egy épület romjai alól, és két órával később édesapját, Soner Gunert is megmentették – jelentette az IHA hírügynökség.
Amikor betették a férfit a mentőautóba, közölték vele, hogy a lánya életben van, és ugyanabban a tábori kórházban látják el mindkettőjüket.
„Szeretlek benneteket mind” – suttogta a mentőcsapatnak.
Az Antakyától keletre fekvő Diyarbakırban a mentők a kora reggeli órákban kiszabadítottak egy sérült nőt egy összedőlt épület aló, de a mellette fekvő három embert holtan találták a romok között – jelentette a DHA hírügynökség.
A törökországi 12.873 halálos áldozaton túl az ország katasztrófavédelmi ügynöksége szerint több mint hatvanezren megsérültek. A határ szíriai oldaláról 3162 halottról és több mint ötezer sebesültről számoltak be.
Időablakok a túléléshez
Több tízezren veszthették el az otthonukat. Antakyában egy összedőlt épület egykori lakói a szabadban rakott tűz körül gyűltek össze csütörtökre virradó éjszaka, szorosan maguk köré csavart plédekkel próbálták melegen tartani magukat.
Serap Arslan azt mondja, hogy sok ember maradt a közeli épület romjai alatt, köztük az édesanyja és a testvére. A gépek csak szerdán kezdték eltakarítani a nehéz betonelemeket.
„Megpróbáltuk mi magunk eltakarítani a romokat, de sajnos az erőfeszítéseink nem bizonyultak elegendőnek” – mondja a 45 éves nő.
Ehhez kapcsolódóan: Kik a szíriai mentést vezető Fehér Sisakosok?
Selen Ekimen kesztyűbe bújtatott kézzel törli a könnyeit az arcáról, miközben azt magyarázza, hogy szülei és bátyja még mindig a romok alatt van.
„Napok óta nem hallatszik hang onnét – mondja. – Egy árva hang sem.”
Recep Tayyip Erdoğan elnök a tervek szerint csütörtökön a földrengés által sújtott Gaziantep, Osmaniye és Kilis tartományba utazik. Közben folyamatos bírálatok érik a kormányt túl lassú reakciója miatt.
Szakértők azt mondják, azoknál, akik a romok alatt rekedtek, vagy más okból nem jutnak hozzá alapvető szükségleteik kielégítéséhez, a túlélési ablak gyorsan bezárul. Ugyanakkor azt is mondják, hogy még túl korai lenne feladni a reményt.
„Az első 72 óra kritikusnak számít – mondta Steven Godby, az angliai Nottingham Trent Egyetem természeti veszélyekkel foglalkozó szakértője. – A túlélési ráta az első 24 órában átlagosan 74 százalék, 72 óra után 22 százalék, az ötödik napon pedig hat százalék.”
A katasztrófavédelem szerint most több mint 110.000 ezer ember vesz részt a mentésben, és 5500-nál is több járművet vittek a helyszínekre, köztük traktorokat, darukat, buldózereket és kotrógépeket.
A feladat azonban monumentális, hiszen több ezer épületet rombolt le a földrengés.
Erdoğan reakciója
Erdoğan, aki kemény harc elé néz májusi újraválasztásáért, elismerte, hogy a hétfői, 7,8-as erősségű földrengésre adott vészhelyzeti reagálás nem volt problémamentes, de hozzátette, hogy ebben a téli időjárás is közrejátszott. A földrengés a hatayi repülőtér kifutópályáját is tönkretette, ami további zavarokat okozott.
„Nem lehet felkészülni egy ekkora katasztrófára – mondta Erdoğan, amikor szerdán ellátogatott a súlyos károkat szenvedő Hatay tartományba. – Egyetlen állampolgárunkat sem hagyjuk gondoskodás nélkül.” Bírálóinak is visszavágott, mondván, hogy „tisztességtelen emberek (…) hazugságokat és rágalmakat” terjesztenek a kormány intézkedéseit illetően.
A katasztrófa Erdoğan számára érzékeny időszakban történt, az elnök gazdasági visszaeséssel és magas inflációval néz szembe. Azok az észrevételek, hogy kormánya rosszul kezelte a válságot, tovább ronthatnak a helyzetén. Közölte, hogy a kormány tízezer török lírát (532 dollárt) ad az érintett családoknak.
Több mint két tucat ország csapatai csatlakoztak a helyi segélyszolgálat erőfeszítéseihez, de a földrengés és az erős utórengések pusztítása olyan hatalmas volt és olyan nagy területre terjedt ki, hogy sokan még mindig várnak a segítségre.
A térséget már több mint egy évtizede sújtja a szíriai polgárháború. Milliók kényszerültek elhagyni otthonukat, és új lakhatást találni Szírián belül, valamint további milliók kerestek menedéket Törökországban.
Szíriában a segítséget hátráltatja a folyamatban lévő háború, valamint a lázadók kezén lévő határ menti régió elszigeteltsége, amelyet az Oroszország által támogatott kormányerők vesznek körül. Szíria maga is nemzetközi pária a háború miatt elrendelt nyugati szankciók hatálya alatt.
A földrengés áldozatainak száma már meghaladta a 2015-ben Nepálban történt 7,8-as erősségű rengését, amikor 8800-an haltak meg. Egy 2011-es földrengés Japánban cunamit váltott ki, és csaknem húszezer ember halálát okozta.