Izrael tavaly súlyos csapást mért legfőbb ellenségei, a libanoni Hezbollah és a gázai Hamász harci képességeire, a zsidó államot továbbra is rendszeresen rakétákkal lövő jemeni húszi felkelők azonban egyelőre ellenállónak bizonyulnak.
„A húszik elrettentése jelentős kihívás. (…) Izraelnek nincs elegendő információja a csoportról és műveleti képességeiről” – mondta Ahmed Nagi, a brüsszeli székhelyű International Crisis Group jemeni elemzője. Hozzátette: Izrael sikere főleg azon múlik, hogy képes-e azonosítani és megsemmisíteni az Irán által támogatott milícia fegyverraktárait, ami eddig nehéz feladatnak bizonyult.
A másik kihívást a földrajzi helyzet jelenti. Jemen mintegy kétezer kilométerre fekszik Izraeltől. A húszik jelentős területeket ellenőriznek az országban, északnyugaton a hegyvidéki részeket és a Vörös-tenger partvidékét is.
Izrael az utóbbi hetek során fokozta légicsapásait a jemeni lázadók állásai ellen, annak ellenére, hogy a milicisták csak korlátozott közvetlen katonai fenyegetést jelentenek a zsidó államra. Szakértők szerint ez a jemeni humanitárius válság súlyosbodását okozhatja.
Fokozódó támadások
Jeruzsálem december 26-án bejelentette, hogy légitámadást mért Szanaa repülőterére, valamint több erőműre és a katonai infrastruktúrára. Az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója hajszál híján élte túl a csapást, amelyben hat ember vesztette életét.
Az Izraellel szövetséges Egyesült Államok és Nagy-Britannia is légitámadásokat hajtott végre különböző jemeni célpontok ellen. Az amerikai hadsereg közölte, hogy december 30-án és 31-én is célba vette a húszi állásokat Szanaában és az ország partjai közelében, köztük egy parancsnoki központot, illetve fegyvergyárakat és raktárakat.
A felkelők többször tüzet nyitottak amerikai hadihajókra. Támadásaikkal jelentősen megnehezítették a nemzetközi hajózást a kulcsfontosságú globális kereskedelmi útvonalnak számító Vörös-tengeren. Emellett szinte naponta indítanak rakéta- és dróntámadásokat Izrael ellen. A csapások nagy többségét az izraeli légvédelem sikerrel elhárította, így igen mérsékelt anyagi károk keletkeztek, de a légoltalmi szirénák megszólalása fennakadásokat okoz az emberek mindennapjaiban a közel-keleti országban.
A húszik 2023 végén, nem sokkal a gázai háború megindítása után kezdték támadni Izraelt és a nemzetközi kereskedelmi hajózást. A lázadók megfogadták, hogy addig folytatják az akciókat, amíg nem lesz tűzszünet a palesztin enklávéban.
Farzan Sabet, a Genfi Graduális Intézet vezető munkatársa szerint Izrael jórészt sötétben tapogatózik, támadásai főként „a polgári és a stratégiai infrastruktúrát célozzák, nem a katonai eszközöket”.
Mindezt a civilek szenvedik meg leginkább Jemenben, ahol a körülbelül 35 milliós lakosság kétharmada humanitárius támogatásra szorul. „Mi, az emberek fizetünk ezért, nem a húszik. Ez őket csak segíti” – jelentette ki Musztafa Noman volt jemeni külügyminiszter-helyettes.
Irán megbízható szövetségesei
A húszik az Irán vezette úgynevezett ellenállási tengely részét képezik, amely alatt a fő ellenséggel, Izraellel szemben szerveződő közel-keleti fegyveres csoportok laza hálózatát értik. Izrael tavaly jelentősen megrongálta ezt: pusztító szárazföldi és légi hadjárata súlyos csapást mért Libanonban a Hezbollah síita fegyveres szervezet katonai képességeire, a már több mint egy éve tartó gázai offenzíva pedig nagyon meggyengítette az övezetet vezető Hamász terroristacsoportot. December elején a tengely egy másik lényeges szereplője is kiesett azzal, hogy megdőlt Bassár el-Aszad elnök régóta fennálló rezsimje Szíriában.
E fejlemények meglehetősen felértékelték a húszikat Irán szemében. A jemeni lázadók ballisztikus rakétákkal vannak felfegyverezve, és nekik okozták a legkisebb károkat az izraeli csapások. „A húszik nélkül Izrael valószínűleg a teljes figyelmét Irán közvetlen célba vételének és meggyengítésének szentelné” – hangsúlyozta Nagi.