Oroszországban folytatódik a hatalom fellépése az ellenzéki aktivisták, független újságírók, kiemelkedő civil társadalmi szervezetek, ügyvédek, művészek, akadémikusok és mások ellen. De vajon ezt csak a közelgő választások miatt intézi így a Kreml, vagy alapvetően át akarja alakítani az országot?
Nem igazán kérdés, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kormánya aggódik-e a szeptember 17–19-i Duma-választások miatt.
Mivel a kormányzó Egységes Oroszország párt támogatottsága harminc százalék alá süllyedt, Moszkvában pedig 15 százalék körül mozog, és Putyin személyes népszerűsége is csökkenőben van, nagy kihívás lehet biztosítani az új törvényhozásban az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget.
„Nehéz feladat előtt állnak” – mondta Marija Sznyegovaja, a Georgetown Egyetem politikai elemzője. – „Az esetleges hamisítások” sem segítenek, „mert nem lehet mindent meghamisítani” – tette hozzá.
Hosszabb távra terveznek
Megfigyelők szerint az Oroszország-szerte tapasztalható elnyomás olyan kiterjedtnek tűnik, hogy nem csak arról van szó, hogy a választásokat akarnák befolyásolni. Történészek és más akadémikusok, művészek, színházak és olyan ügyvédek, valamint oknyomozó újságírók is célkeresztbe kerültek, akiknek a munkája nem kapcsolódik közvetlenül a szavazáshoz.
„Nem mondanám, hogy véget ér az elnyomó intézkedések sorozata a választások után – mondta Sznyegovaja. – Nem csak a választásokról van szó, még akkor sem, ha a Kreml attól tart, hogy nem kap elég szavazatot. Magának a rezsimnek a természetéről – és ez sokkal elnyomóbb diktatúrává alakul át” – mondta.
Ránézésre úgy tűnik, hogy a választások állnak a kormány figyelmének középpontjában. Tisztviselők hónapok óta azon dolgoznak országszerte, hogy gyakorlatilag az összes ígéretes független és ellenzéki jelöltaspiránst háttérbe szorítsák, különösen azokat, akik az elmúlt három év választásain helyi önkormányzati mandátumokat szereztek.
Ehhez kapcsolódóan: Kényszergyógykezelésre ítélték a Putyint elűzni kívánó sámántEgyre átláthatatlanabb a választási folyamat
Emellett a Golosz választási megfigyelő civil szervezet szerint a hatóságok a legutóbbi voksolás óta legalább 19 alkalommal módosították az ország választási törvényeit.
„Ez észbontó szám – mondta Sznyegovaja a Szabad Európa orosz szolgálatának. – Ilyet még soha nem láttunk, még annak ismeretében sem, hogy a korábbi választásainkat sem lehetett éppenséggel szabadnak és becsületesnek nevezni. De ez nem volt elég a Kremlnek. Bevezették a háromnapos szavazást, ami növeli a hamisítás lehetőségét. Bevezették az elektronikus szavazást, ami teljesen átláthatatlan. Most pedig eltávolítottak minden olyan jelöltet, aki akár csak minimális népszerűséggel is rendelkezik.”
Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a kormány számos erőfeszítése alig vagy egyáltalán nem kapcsolódik a közelgő szavazáshoz.
A biztonsági szervek például figyelmük nagy részét olyan szervezetekre és egyénekre összpontosítják, akik azon dolgoztak, hogy leleplezzék a történelmi bűnöket és a jelenlegi túlkapásokat. Jurij Dmitrijev karjalai történész, aki a régiójában található sztálini korabeli tömegsírok dokumentálására szakosodott, évek óta a hatóságok célkeresztjében van.
Ehhez kapcsolódóan: Biden szerint akár háborúhoz is vezethetnek a kibertámadásokA szentpétervári székhelyű Komanda 29 jogvédő szervezet a múlt hónapban beszüntette működését, miután az ügyvédei szerint „többfrontos támadás” indult ellene a biztonsági szervek részéről, részben azért, mert a csoport a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) archívumainak megnyitásán fáradozott, és akadályozni próbálta, hogy az ügyészek politikai célzattal visszaéljenek a kémkedési és titoktartási törvényekkel.
A kormány a múlt héten bezáratta a Dosye (Dosszié) oknyomozó újságíróprojekt és a Gulagu.net oldalt, amely a börtönökben és előzetes letartóztatást végrehajtó büntetés-végrehajtási intézményekben elkövetett állítólagos kínzásokról és visszaélésekről számolt be.
„Az FSZB illegális tevékenységéről szóló jelentésről van szó – mondta Makszim Dbar, az egykori Putyin-ellenes, bebörtönzött és manapság emigrációban élő olajmágnás, Mihail Hodorkovszkij szóvivője. – Ez egy nagy, több száz oldalas dokumentum. (…) A biztonsági szolgálatok illegális tevékenysége áll a figyelmünk középpontjában. Az FSZB-re, a GU-ra (a katonai hírszerző szolgálatra) és az SZVR-re (külföldi hírszerző szolgálatra) gondolok. Rengeteg anyagunk van ezekről a témákról.”
A Gulagu.net alapítója, Vlagyimir Osecskin, aki 2015-ben a hatóságok nyomására a külföldi emigrációt választotta, és onnan irányítja tovább a projektet, azt mondta a Szabad Európának, hogy a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) évek óta célkeresztben tartja a projektjét, különösen azóta, hogy elhagyta Oroszországot.
„Minél tovább voltam viszonylagos biztonságban és minél kevésbé tudtak beleszólni a munkámba az orosz hatóságok, annál több információt kaptam – mondta. – Nemcsak a fogvatartottak rokonaitól, volt és jelenlegi raboktól, hanem az FSZIN, a belügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium és az ügyészségek aktív munkatársaitól is kezdtünk információkat kapni. Sok olyan embertől, aki a rendszeren belül dolgozik, de nem ért egyet annak elnyomó politikájával. Különösen tavaly hatalmas mennyiségű információhoz jutottunk, még több regionális FSZIN-iroda videoarchívumához is hozzáférést kaptunk.”
Ehhez kapcsolódóan: Újabb oknyomozókat üldöztek el OroszországbólMár nem számít a Nyugat véleménye
Sznyegovaja szerint Putyin kormánya már nem is próbálkozik azzal, hogy kijöjjön a Nyugattal, ezért nem tartja szükségesnek, hogy akár a demokrácia látszatát is fenntartsa.
„A nemzetközi közösség nincs abban a helyzetben, hogy megfelelően reagáljon az orosz kormány viselkedésére – mondta. – Még Alekszej Navalnij szörnyű megmérgezése után sem volt megfelelő válasz. Nem voltak jelentősnek mondható szankciók. A rezsim keményebb formában születik újjá, a maszkokat félredobták.”
Ugyanakkor – tette hozzá – a kormányon belül sokan, talán még maga Putyin is valóban abban hisz, hogy egyfajta be nem jelentett hibrid háború folyik Oroszország és a Nyugat között, és hogy „külföldi ügynökök” ötödik hadoszlopa fenyegeti a biztonságukat a színházakon, az iskolákon, a médián és másokon keresztül.
Oroszországot „az emberek egy bizonyos típusa uralja, akik megőrizték azt a szovjet elképzelést, hogy a Nyugat fenyegeti őket, és minden lehetséges eszközzel megpróbál ártani nekik” – állította.
Putyin belső körének egyik kulcsfigurája, akire illik ez a leírás, a Biztonsági Tanács vezetője, Nyikolaj Patrusev. „Putyin annyira bízik benne, amennyire senki másban” – mondta a volt KGB-tisztről Valerij Szolovej moszkvai politikai elemző.
„Patrusev stratégiát fogalmaz meg, a stratégiát az elnök elé tárja, ő pedig jóváhagyja – mondta a Szabad Európának. – Ennek a stratégiának a lényege rendkívül egyszerű: a legfontosabb dolog az, hogy ne engedjék, hogy bármi is fenyegesse a rezsimet.”
A Kreml szinte bizonyosan a szeptemberi parlamenti választáson túlra, a Putyin 2024-ben lejáró jelenlegi mandátuma utáni időszakra tekint – mondta Sznyegovaja.
„Minden jel szerint az alkotmány 2020-as módosításakor úgy döntöttek, hogy Putyin élethosszig marad hatalmon – mondta Sznyegovaja a Szabad Európának. – Ebből levonták a következtetéseket. Ezért olyan, amilyen az álláspont a belarusz eseményekkel kapcsolatban, és ezért akarják mindenképp megnyerni a Duma-választásokat” – vélekedett.
„Úgy döntöttek, hogy már egyáltalán nem fogják vissza magukat, szemben azzal, ahogy a múltban tették” – zárta szavait.
Ehhez kapcsolódóan: A férfi, aki egyedül sétál végig Oroszországon