Lázadoznak a hulladékgazdálkodó szervezetek, mert nem tetszik nekik, hogy a Mol egyeduralkodó lesz a piacon. A lakossági hulladékszállítás veszteséges, az ipari azonban nem, itt komoly bevétel realizálódik. A hazai cégeket képviselő szakmai szervezetek azt állítják, hogy a Molnak nem sikerült határidőre beszereznie a szükséges engedélyeket, emiatt – állításuk szerint – a 35 évre megnyert hulladékgazdálkodási koncesszió érvénytelen. Eközben a Gazdasági Versenyhivatalnál is bejelentést tettek a Mol ellen.
Hatalmas változást hoz a hazai szemétszállításban és hulladékgazdálkodásban a Mol megjelenése. A magyar állam tavaly júliusban kötött szerződést egy koncessziós eljárást követően a MOL Nyrt.-vel. A kontraktus szerint a Mol szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó hulladékot és a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot, neki kell gondoskodnia a hulladék felhasználásáról, vagyis újrahasznosításáról, illetve megsemmisítéséről.
A lakossági szemétszállítás viszonylag sima ügy, hiszen ugyanazok a cégek fogják nagy valószínűség szerint szállítani a szemet, amelyek eddig. Ebben a szegmensben haszon sem realizálódik, hiszen 2013. július 1-jétől „rezsicsökkentett áron” kerül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj meghatározásra. Egy törvénymódosítás miatt ekkortól tíz százalékkal kellett csökkenteni a díjat, a díjszámítás alapja 2012. április 14. napján a települési önkormányzati rendeletben meghatározott teljes díj törvény által meghatározott módja. A lakossági szegmens évek óta vaskos mínuszt termel az államnak.
Ehhez kapcsolódóan: Kevesebb újrahasznosítást akar a kormány
Csődhullám fenyeget
Viszonylag kevés szó esik azonban az ipari hulladékgazdálkodásról, pedig a Mol 35 évre szóló koncessziós joga erre is kiterjed. Itt komoly bevétel realizálódik, és a lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint sanszos, hogy az állam éppen ezért írta ki a koncessziót, mert a forprofit szegmens fedezi a lakossági hulladékgazdálkodás veszteségeit. A hazai hulladékgazdálkodásban több mint háromezer kis- és közepes vállalkozás működik Magyarországon.
„A termelő vállalatok és egyéb cégek általában két-három évre írtak ki pályázatokat a működésük során keletkező hulladék elszállítására” – mondta egy neve elhallgatását kérő társaság. Ezeken a tendereken bármelyik, engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodási cég jelentkezhetett, és amelyik a legjobb árajánlatot tette, megnyerte a tendert.
A Szabad Európának nyilatkozó cégvezető szerint ő az egyik tenderen például húsz forintért vállalta, hogy egy üzemben keletkező papírhulladék kilóját elviszi. Ebben benne van a telephelyről való elszállítás, tárolás és újrahasznosítás költsége is. „A papírhulladék egy részét újrahasznosítottuk és értékesítettük a piacon” – tette hozzá.
Elmondása szerint a Mol belépésével július 1-jétől már nem fognak tendereken részt venni, mivel az olajtársaság koncessziós cége, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja ezt a tevékenységet ellátni. „Mi a MOHU kvázi alvállalkozói leszünk, bérmunkarendszerben fogunk dolgozni, a koncessziós társaság dönti el, hogy húsz vagy tizenkét forintot fizet egy kilogramm papírhulladékért, és azt is ő dönti el, hogy egyáltalán igénybe veszi-e a szolgáltatásainkat” – tette hozzá. (Ebben az esetben a hulladékkezelésért fog fizetni a Mol jövőbeli alvállalkozóinak.)
Ez kilátástalan helyzetbe hoz számtalan céget, nem tudják, milyen lesz a jövő, megtérül-e a befektetésük, fenn tudják-e tartani az eddigi üzletmenetet. Ez utóbbi már csak azért is életbevágó, mert sokan nyertek uniós támogatást például egy gép beszerzésére, amelyet aztán a támogatási szerződés értelmében bizonyos ideig, általában öt évig működtetni is kell, ellenkező esetben vissza kell fizetni a támogatási összeget.
„A Mol azt kérte tőlünk, hogy adjunk meg egy tonna/kilogramm alapú szolgáltatási díjat. A jövőben ugyanis továbbra is mi hoznánk el a hulladékot, lekezelnénk, vagyis olyan állapotba hoznánk, hogy értékesíthető legyen, viszont az eladást már a Mol fogja végezni, és a bevétel is az övé” – mondta a cégvezető.
A cégeket képviselő nyolc szakmai szervezet még tavaly novemberben írt levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, akinél a hulladékgazdálkodási koncesszió módosítását kezdeményezték. Azt szerették volna elérni, hogy a koncesszió csak a közszolgáltatási résztevékenységre terjedjen ki, magyarul a lakossági és közületi nonprofit szektorra.
A forprofit tevékenységet álláspontjuk szerint „az EU vonatkozó célszámait teljesítve, magas fokú hatékonyság és verseny mellett közel 3200, többségében hazai kkv-vállalkozás végzi”. Ezt egyébként az Innovációs és Technológiai Minisztérium is elismerte a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Stratégiában, ahol arról írtak, hogy a termékdíjas anyagáramokkal történő hulladékgazdálkodás az ipari, gazdálkodó szervezeti szektorban megfelelően működik.
A miniszterelnök helyett több mint három hónappal később Bíró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke küldött egy tartalmát tekintve semmitmondó választ.
Ehhez kapcsolódóan: Egy 43 oldalas titkos kormányzati dokumentum milliárdokat érhet valakiknek
Érvénytelen a koncesszió?
Ahhoz, hogy egy cég hulladékgazdálkodással foglalkozhasson Magyarországon, először a kormányhivataltól kell környezetvédelmi engedélyt szereznie. A Mol és a magyar állam által megkötött szerződés értelmében a koncesszornak, a Molnak vagy az általa gründolt cégnek, a MOHU-nak 2022. december 31-ig kellett a szükséges engedélyeket megszereznie. Amennyiben ez nem történik meg, a szerződés 2023. január 1. napján megszűnik (a koncessziós szerződés 5.1, illetve 5.3 pontja szerint).
A szakmai szervezetek szerint nem látható, hogy a koncessziós társaságnak sikerült volna megszereznie az engedélyeket határidőre. Arra hivatkoznak, hogy az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján sem a Mol, sem a MOHU nevére nem dob ki találatot a kormányzati honlap. De hasonló a helyzet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében is, amelynek honlapján szintén nem található meg a Mol, illetve az általa alapított MOHU sem az engedéllyel működő cégek listájában.
A Molnak emellett a hulladékgazdálkodó cégekkel úgynevezett kapacitást biztosító szerződéseket is alá kellett írnia 2022. december 31-ig. A lapunknak nyilatkozók szerint a Mol tavaly november 18-án küldött el egy e-mailt mellékletében a kapacitást biztosító szerződéssel, amely néhány sorból állt. Ezt kellett négy napon belül visszaküldeniük a hulladékgazdálkodó cégeknek. Voltak, akik visszaküldték, és voltak akik nem, mert „nem tartják tisztességesnek az eljárást”.
Nem tudni, hogy mennyien küldték vissza, sikerült-e a Molnak a jövőbeni tevékenységéhez szükséges eszközállományt, engedélyt és alvállalkozói kapacitást igazolnia az állam felé. Az is kérdéses, hogy a néhány soros megállapodás jogi értelemben tekinthető-e szerződésnek, már csak azért is, mert a levélben a Mol azt állította, hogy külön szerződést fognak kötni létesítményüzemeltetésre, a gyűjtés-szállításra és az intézményi résztevékenységére vonatkozóan. Vagyis a Mol sem tekinti végleges szerződésnek a novemberben megkötött, kapacitást biztosító kontraktusokat.
A Mol a Szabad Európának azt mondta, hogy „minden a tervek szerint halad”. Azt is közölték, hogy a 3200 cégből a Mol tavaly év végéig a hulladékgazdálkodásban részt vevő több mint kétszáz vállalattal szerződött, és olyan együttműködési megállapodást kötött, amellyel bizonyította, hogy a koncessziós tevékenység ellátását biztosítani tudja július 1-jétől. „A kapacitások rendelkezésre állását mind a lakossági, mind az intézményi körben, minden anyagáramra igazoltuk” – tette hozzá a cég.
A Mol szerint „mindenkivel együtt dolgozunk majd, aki versenyképesen, magas minőségben végzi el a feladatát, ezekről egyeztetünk most több száz alvállalkozóval. Jelenleg a szerződések részleteinek kidolgozása folyamatban van, ezeket a tárgyalásokat a koncesszióban foglalt feltételek szerint idén július 1-jéig lezárjuk.”
A cég ugyanakkor nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy sikerült-e határidőre megszerezni az engedélyeket. A koncessziós szerződést, így a határidőt sem módosították, ha így lett volna, akkor a Elektronikus Közbeszerzési Rendszer honlapján is közzé kellett volna tenni. Emellett egy szakmai szervezetnek az Energiaügyi Minisztérium írásban megerősítette, hogy a koncessziós szerződés nem került módosításra.
Mivel a MOHU-nak 2022. december 31-éig meg kellett kötnie azokat a kapacitást biztosító szerződéseket, amelyekkel igazolni tudja, hogy rendelkezik az országos szintű hulladékkezelési tevékenység ellátáshoz szükséges képességekkel, valamint meg kellett szerezze a vonatkozó engedélyeket.
A tisztánlátás érdekében arra kérte Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet a Mol-t, hogy küldje el nekik a kapacitást biztosító szerződéseket és a tevékenységi engedélyét.
„A Mol az adatigénylésünkre előbb reménykeltő választ adott, miszerint teljesíteni fogja azt, csak a szokásos 15 napnál valamivel hosszabb, 30 napos határidőt kért. Ám a meghosszabbított határidő lejártakor végül megtagadta az adatok kiadását, mert úgy vélte, hogy a szerződések tartalma üzleti titkot képez” – mondta Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Szabad Európának.
Ligeti Miklós szerint a Mol eljárása, vagyis az utólagos megtagadás törvénysértő, az pedig, hogy a közpénzből fizetett és közfeladat teljesítésére irányuló szerződés tartalma üzleti titok lenne, teljességgel nonszensz. „Az ügyben a bíróság fog igazat tenni, ennek érdekében a TI-Magyarország március 16-án keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszéken” – tette hozzá Ligeti Miklós.
Kerestük a koncesszió felügyeletével megbízott állami szervet, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, amely az Energiaügyi Minisztériumhoz irányított minket, de a szaktárcától többszöri kérésünkre sem kaptunk választ.
A Szabad Európai információ szerint a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) bejelentést tettek a Mol ellen. A GVH lapunk megkeresésére azt válaszolta, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások következtében nem áll módjukban tájékoztatást adni. A GVH-bejelentés tényét viszont a MOHU vezérigazgatója elismerte.
Pethő Zsolt egy kör-e-mailben arról írt, hogy „a MOL Nyrt. ellen indított eljárásokban, így különösen a versenyhivatali eljárásban a MOL Nyrt. a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően együttműködik a hatóságokkal, és igazolni fogja, hogy a tevékenységével kapcsolatban felhozott kifogások minden alapot nélkülöznek”.
Mit csinál a Mol?
A 35 éves koncesszióban a Mol egyebek mellett vállalta, hogy következő tíz évben mintegy 185 milliárd forint értékben hajt végre beruházásokat, és öt év alatt felépít egy új, évente minimum százezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt.
Vállalták azt is, hogy 2040-ig a hazai települési hulladék jelenlegi, 32 százalékos újrahasznosítási aránya eléri a 65 százalékot, a hulladéklerakókba kerülő hulladék arányát pedig tíz százalékra csökkentik a jelenlegi ötven százalékról.
A Mol jelenleg is évi 100-120 ezer tonna saját hulladék sorsáról gondoskodik, az újonnan létrehozott MOHU azonban évente már mintegy ötmillió tonna lakossági és intézményi, vállalati vegyes és elkülönített hulladék begyűjtésének és kezelésének megszervezéséért fog felelni – olvasható az új cég honlapján.